Kihasználós barátnő (beszélgetés)
Minek játszmázni, ürügyeket, kifogásokat, meséket kreálni?
A legrövidebb, legegyszerûbb, legôszintébb válasz: most nem!
Sem indok, se kifogás, se magyarázkodás.
Addig fogja szívni a véredet, amíg hagyod. Nem vesz komolyan és ennek valószínűleg az az oka, hogy erőtlen próbálkozásaidnak úgyis mindig az a vége, hogy megteszed amit kér.
Én tuti, hogy ugyanolyan kedvesen nevetve visszaadtam volna neki a gyerek pizsamáját.
Mondhatod neki azt is, nem tudod elhozni a gyerekét, mert kettesben tervezel programot a sajátoddal.
De ő mondta neki, pl ott akarta hagyni aludni a gyerekét, erre a fórumindító azt mondta, hogy nem, erre a barátnő csak nevetett egyet és a kezébe nyomta a gyerek pizsamáját.
Szerintem mindennek van egy határa. Lehet, hogy egy igazi barátnő mindig ott van és mindenre igent mond, ha a másiknak szüksége van rá, DE ha a másik is igazi barátnő, akkor megérti, hogy a nem az nem és nem nyomja röhögve a másik kezébe a gyerek pizsamáját.
Egyébként meg igen, azt biztos, hogy tisztázni kell, hogy ez barátság vagy csak ismerős viszony. Soha nem erőltetném rá így senkire a gyerekem. Pedig az enyémet egy barátnőm a tengerpartra is elvitte magukkal nyaralni egy hétre, de akkor is ő ajánlotta fel és beszélt rá, nem pedig én kértem. Igaz, meghívott engem is, mindhárom gyerekkel (minden évben hív magukhoz) csak nem tudtam menni munka miatt és egyebek miatt, ezért mondta, hogy akkor elviheti-e a nagyot, erre szívesen igent mondtam.
Szerintem a fórumindító barátnője nem nevezhető annak, és igen, csak kihasználja. A fórumindító pedig nem elég erélyes de a másik meg értetlen is, ezért szavakkal ők már nem fogják tisztázni.
Ilyen barátnőm nekem is volt, de csak addig, míg rá nem jöttem, hogy nem barátnőnek, hanem baleknak tart!
Műtötték, húsvét előtt jött ki a kórházból, átmentem hozzá, végig takarítottam nála a 3 szobás lakást, ablak pucolással együtt, stb. stb.
És persze, amíg fel nem épült a súlyos műtét után, mindent bevásároltam, felhordtam neki az emeletre...
... aztán jött a nyár, más barátnőkkel együtt elment kirándulni, meg Pestre fel színházba, stb. stb. És persze utána mutogatta a képeket, + élménybeszámoló... amikor mondtam neki, hogy én is szívesen velük tartottam volna, egy szót sem szólt...
Egyszer ismét csak hívott, hogy külföldre utazik több hónapra, és a két nagy bőröndjét kellene kivinni a pályaudvarra, no akkor mondtam neki:
Kérd a kirándulós barátnőid segítségét, nagyon tévedsz, ha azt hiszed, hogy én a kulizós barátnőd vagyok, leszek!
Kész! Ennyi!
Először is tisztáznod kell, hogy barátnőről beszélsz vagy ismerősről!
Ha barátnő, akkor az teljesen más szituáció. Én a barátnőmnek bármikor ugrok, legyen nekem bármi bajom és sosem érzem tehernek, kihasználásnak, és persze tudom, hogy ő akkor kér meg dolgokra, ha más megoldást nem talál. Engem nem zavar sosem, ha azért vigyázok a gyerekére, mert épp esetleg egy pasival hentereg vagy csak bevásárol. A barátság nem arról szól, hogy elvárom, hogy segítsenek, hanem én is teszem a kapcsolatban amit tudok. Bármikor kerülhet az ember olyan történésbe, hogy neki lesz épp szüksége egy ilyen segítségre. Ha jó együtt szórakozni, akkor ez is legyen jó.
Ha ismerős, akkor közöld vele, hogy nem érsz rá ennyiszer, más dolgod van, stb. és különben sem szívesen teszed meg neki, bár ha az idődbe belefér, akkor nem értem, hogy miért terhes számodra.
Na, erről beszéltem az anyósos fórumon. Bocs!
Aki így oldja meg a problémáit az ne csodálkozzon, hogy ugyan így oldják meg vele szemben. Ne csodálkozz anyóson, csak visszakapod, amit adsz.
A sulis dolgot nem tudtam sose lemondani mert ugyebar a gyerekek 1 oviba jartak 1 suliba xoval ha megyek a gyerekert akk adott h ott vok. Megmondtam en pl had aludjon mar nallam mig bulizik momdtam nem
de nevetve ideadta a gyerek pizsamajat
Volt. Végülis nem vált kétoldalúvá a dolog, de egy idő után leszokott róla. Szerintem nála depresszió okozta ezt. Más anyukákkal is megegyeztem mindig, olyanokkal, akik nem voltak a barátnőim, és mégis velük működött és működik oda-vissza, sőt, sulin kívüli dolgokra is, moziba viszik, vagy pizzázni. A barátnővel pedig nem így volt, szinte csak én vittem neki mindig a gyereket és mindig az utsó pillanatban szólt. Úgy szokott le róla, hogy mindig késésben voltam, és nem volt neki kényelmes. Mivel a gyerekeink egyidősek voltak, a kicsik is, ugye az én kisebb gyerekem is aludt délután, így később értem a suli elé mint szoktam. Mivel az ő nagyobb gyereke is járt focizni, az enyém akkor karatézni, mi a karatéra így is odaértünk időben, de neki meg már túl késő lett, hogy elvigye focira a sajátját. Így leszokott róla, hogy tőlem kérje, mert ha én vittem haza a fiát, nem értek oda időben.
Nem direkt csináltam, csak ők közelebb laktak a sulihoz, mi messzebb és a kislányom is aludt délután, plusz egy kis forgalom útközben, ennyi.
Meg értettem én, hogy ő valamennyire depis, úgyhogy így utólag sem hibáztatom, inkább sajnálom. Aki most viszi neki haza a gyerekét, pontosabb:)))
Most miért hazudjon!???
Vállalja már fel magát!
Ez nem is barátság, hiszen nem működik a kommunikáció.
Bocs!
Igen, volt... több is. Egy ideig működött nekik, aztán feltettem magamnak a nagy kérdést: ki a fontosabb számomra: az önmagam nyugalma vagy a másik kényelme? Egy-két hülyeségét elviselni egy dolog, de egy idő után szépen le lehet koptani.
Pl. jön hogy valami sürgős dolga van, megesik 1x, 2x, de harmadjára már nagyon sajnálod, de nem tudod vállalni, neked is sürgős dolgod van (a délutáni pihenés is sürgős szerintem...)
Fel a fejjel, állj a sarkadra - esetleg az övére, a saját nyugalmad legyen mindig az első :)
Nekem az fura későn szól hozd el a gyereket pl-ul a suliból.
Ha ez rendszeres akkor mindenképpen jelezd neki, ez így nem megy, mert neked is lehet más programod.
Másik szentül gondolom nem csak kihasználós barátnő létezik, hanem pofátlanul tolakodós is.
Igaz egyiket sem nevezném barátnőnek, az ritka kincs aki a barátnő szóra méltó lehet.
Ne engedd kihasználni magad, bizony meg kell tanulni NEMET!!! mondani az életben.
Nem könnyű főleg ha érzékeny lelkű az ember, de ha egyszer sikerül rájössz, te irányítod a dolgaidat, és nem más akarja eldönteni neked mit kell tenni.
Érzékeny lelkű ember vagyok, és nekem sem ment könnyen, néha még most is nehezemre esik nemet mondani, de bizony nem lehetsz mártír főleg ha érzed ez már kihasználás.
Nem arról van szó ne segítsünk ezt szívesen megteszi a másiknak is szó nélkül is az ember párszor, de könyörgöm hülyének már ne nézzen senki.
Sok szerencsét, remélem tudtam segíteni neked.
Nekem volt és nem is mondanám barátnőnek, csupán jó ismerősnek, főleg utólag.
Azt gondoltam barátnők vagyunk, később kiderült csak azért hívott el magukhoz, hogy kidicsekedje magát és megmutogassa mije van.(házát, kertjét stb) De ő már nem volt kíváncsi tovább visszafelé. Egy másik elhallgatott előlem olyan információkat, amit azért jó barátok között természetesnek tartanék, hogy megoszt velem (pl. munkahelyváltás), de volt más is. Amikor rájöttem elég hamar, hogy nem vagyok több vagy jobb barát mint bárki más, akkor vita nélkül, egyszerűen "nem értem rá" amikor hívott más programom volt (kerestem magamnak) Úgy intéztem, hogy utólag vettem észre, hogy hívott direkt nem vittem mobilt, szóval aztán szépen leszokott rólam, meg a kihasználásomról. Volt úgy, hogy azért hívott egy-egy programra, hogy velem demonstrálta az adott helyen a saját aktivitását. Nem azért mert a barátságom kellett.
De miután ezeket átláttam, ahogy te is látod, a kihasználásod, én szépen más utat kezdtem járni. tedd ezt te is.
Ha áthozza a gyereket, mondd azt, hogy neked meg fáj a fejed és hát éppen elég elviselni a saját gyerekedet is ilyenkor! Vagy kapcsold ki a mobilod, ha a gyerekedért mész. De még előtte, hogy ne tudjon szólni. Ha pedig órákkal előtte szól, hát mondhatod, hogy sajnos most nem hazafelé fogtok jönni, mert dolgod van és éppen elég a saját gyerekedet vinni magaddal.
Ne hagyd tovább, hogy kihasználjon. Keressen más palimadarat.
te is használd ki, tedd kétoldalúvá a viszonyt. Ha ő nem akarj vendégül látni a te gyereked, akkor szakítsd meg a kapcsolatot, illetve mondj nemet.
én nem látok semmi rosszat abban, hogy pihen, amíg az övé nálad van
Sose értettem ezt. Ha valamit szivesen megteszek, az nem kihaszánlás. Ha meg nincs kedvem/nem tudom, akkor megmondom, hogy nem megy.
A megoldás egyszerű, emondod neki, hogy úgy érzed, túl sokszor kér sziveséget és te ettől rosszul érzed magad.
További ajánlott fórumok:
- Hagyod magad, hogy kihasználjon a munkáltatód?
- Mit tennétek, ha azt látnátok hogy a gyerek kihasználja a szülőt?
- Nem találok normális barátot, mindenki csak kihasznál.. és már ezek miatt nagyon bizalmatlan vagyok... Nem hívok meg senkit hozzám ..
- Ez segítség vagy kihasználás?
- Garzon lakás jó kihasználása-tippek, trükkök?
- Fiamat kihasználja a barátnője