Kicsi mellé pici? (beszélgetés)

szia.:)

ugyanabban a helyzetben vagyunk,bar en 20evesen szultem az elsot,es ra 10honapra en is teherbeestem,ahogy abbahagytam a fogamzasgatlot.eleinte bevallom nem akartam bevallani magamnak,de en is ereztem,hogy valami nem stimmel,es en is 2tesztet csinaltam,de egyszeruen nem tudtam abba a pillanatba felfogni,csak remegtem,mint egy kocsonya,mert eleinte nem akartam,feltem a kis korkulonbsegtol,de amikor meglattam az ultrahangon,nem volt ketseg,hogy megtartsam.Meg 2 honapom van hatra,eleg faraszto,ahogy te is irtad,kemeny egy kis gyerekkel,plusz egy a pocakodban,es akkor meg vezesd a haztartast is,a 2.terhessegem nem eppen a legszebb,mert mindig akadnak problemaim sajnos(verszegenyseg,hugyholyagfertozes stb.)es az a legrosszabb,amikor a pocaklako rafekszik valami idegre,es alig tudok jarni,sirni tudnek a fajdalomtol sokszor,na es a faradsagtol.Gondolom nem konnyu ket gyerekkel,ettol kicsit felek,de tudom,hogy megbirkozom vele,ha masnak (neked is) sikerult nekem is fog.Annyibol lesz talan konnyebb nekem,hogy a testvereim,mind a kozelbe laknak,es ha megszuletik a 2. segitenek kicsit levenni a terhet rolam.a bevasarlas nalunk nem lesz gond,mert a parom beosztasa eleg jo,2babakocsink van,nem vettunk testverkocsit,bar praktikusabb lett volna,mert 2babakocsit hogy tolok el ha setalni szeretnek.

a szuleshez visszaterve,en is szerencses voltam,nem vagtak,es gyorsan megvolt,es szeretnem ha a masodik babammal is ilyen konnyen mennenek a dolgok.Nem vagyom csaszarra,mert utanna csak szerintem nehezebb lenne a 2gyerekkel.

A korra terve pedig en amikor megismertem a paromat,ereztem,hogy tole szeretnek gyereket,es eleg erettnek ereztem magamat az anyasagra,es az anyai oszton is gyorsan elojott.van egy ismerosom,aki most 32 evesen szult,de benne nincs meg egyaltalan az anyai oszton,nem tud sokszor mit kezdeni a babajaval,tolem szokott tanacsokat kerni,vagy volt hogy athozta hozzam a babajat.

es nem fogod elhinni,de volt,hogy azt hallottam a szajabol,hogy barcsak ne szult volna,vettek volna inkabb kutyat,mert a gyerek tonkreteszi az eletuket.Neki nincs turelme a gyerekhez,es sokszor azt hallottam tole,hogy Betti le a kalappal elotted,hogy mennyire turelmes,es jo anya vagy.szoval a kor egyaltalan nem szamit.talan jobb is ilyen fiatalon szulni,ha a gyereked 10eves lesz te akkor meg mindig csak 30 korul vagy.

roviden ennyi:) sok szerencset kivanok nek(tek)ed!

Reni hogy hogy nem vágtak??

lehet engem azért,mert Lara 4kg 30 és 56 cm volt?

Szia Dzsig,nekem se anyám sem apám senkim,az emberem havonta 2 NAPOT VAN CSAK ITTHON,és van 1 4 éves lányom és most várom a fiamat,barátaim nincsenek,csak 1 et tudok,hogy TUTI lesz eröd,mert majd idövel rájösz ök az élet értelmei.

Én a,mai napig nem tudom felfogni,hogy jön a 2 ik.pedig még csak 28 vagyok.de ugyérzem hogyha az elsövel tapasztalatlanul átvészeltem akkor vele,(velük 2 en sem lesz nehéz)

bizz magadban,és 1 nap majd vissza kapod.

Sziasztok!

Július 18-ra írt ki a doki, de 2 hetet elszámolt, július 30 lesz, az inkább.

Mivel már említettem, hogy a Párom ritkán jön haza, ezért pontosan tudom az időpontot. :)

Szia dzsigg!

Nagyon-nagyon gratulálok a döntésedhez!!! :)

Én 2009 február 25-én szültem meg a Kislányomat, aki az első babám. Sima szülés volt és nagyon nagy szerencsém volt, mert pár óra alatt túl voltam mindenen vágás, repedés és így varrás nélkül. A szülőágyról is lepattantam és átsétáltam a szobámba, ahol rögtön elkezdtem kipakolni a táskámat és rendet raktam mindent, mire pár óra elteltével hozták a Gyönyörűségemet. A többiek meg csak csodálkoztak, meg nem mondták volna, hogy én épp akkor szültem! :) Tehát tud nagyon "jó" élmény is lenni a sima szülés.

Most pedig várom a második Babócát, hétfőn megyek UH-ra, kormeghatározásra, de valószínűleg olyan jövő július körül kellene majd érkeznie.

Hát, nem mondom, én is nagyon be voltam parázva, mikor pozitív lett a tesztem és fogalmam sem volt, hogy hogyan fogok majd mindennel megbírkózni (bár még most sem igazán tudom :)). Nekem ráadásul a Párom 1700km-re lakik ide és 1,5-2 havonta találkozunk jobb esetben, munkájából kifolyólag. Most megy a győzködés, hogy inkább jöjjön haza!

Az az egy biztos, hogy nem bántam meg, hogy megtartottam a Picit és már előre látom a sok előnyét a kis korkülönbségnek, bár a kezdeti nehézségekkel is tisztában vagyok..

Tehát, csak kitartást és nagyon jó egészséget kívánok Nektek!

Üdv: Reni

Szia dzsigg! és Mindenki!

Én 26 éves vagyok és a 2.babám várom. Először is a fiatal anyasággal kapcsolatban írnék: sztem az, hogy vki felnőtt-e, nem azon múlik, h szült-e már, hanem a gondolkodása és a viselkedése határozza meg! Én 23 évesen szültem, már alig vártam, most a 2. babót is terveztük, de tudom, mindig is érettebb voltam a koromnál! Sokszor találkozom rosszindulattal, hogy minek szültél ilyen korán, miért mentél férjhez 21 évesen, miért nem élsz még? Mintha kb. meghaltam volna...rosszul esik...persze van, aki valóban ilyen idősen éretlen, ránézek a 19 éves hugomra, hát nekem 13 évesen több eszem volt, de azért imádom őt! :) meg ne feledjük, hogy karrier-munka-pénz stb miatt tolódtak ki nagyon a szülési korhatárok mára, nem pedig azért, mert 35-45 évesen már igazán "felnőtt" az ember...szóval sztem ezt mindenkinek magának kell érezni, túl fiatalnak érzi-e magát szüléshez vagy nem.

Dzsigg! Ha már úton van a baba, és úgy döntöttél megtartod, sztem próbálj meg már a pocakosság alatt előkészíteni mindent, hogy később könnyebb legyen! Pl. szoktasd hozzá a gondolathoz a kicsited, hogy kistesója lesz! Az én lányom, igaz ő most lesz már 3 éves, úgy várja, és már tervezgeti, hogy miben segít majd! Vagy pl. én előre lefagyasztom, amiket főzök, hogy hétvégén se kelljen főzni legalább az első 1-2 hónapban, amíg kialakul valami rendszer. Abban meg igazuk van többieknek, hogy nem kell mindig patyolat rendnek lenni otthon, jó ne egyen meg a kosz, de ha elől marad 1-2 edény, nem megvár? Szóval csak lazán! Ne görcsölj rá előre dolgokra!

A császárról én is lebeszélnélek. Nekem az volt és bár nekem így is zép emlék a szülés, szeretném a 2.at természetes úton, remélem összejön. Emlékszem, hogy a szobatársam ott pattogott a babája körül, amikor én még csak kapaszkodva tudtam centiről-centire felhúzni magam az ágyban, hogy felüljek. Aztán azt mondták, a babám is csak akkor kaphatom meg egész napra, ha már önéllátó vagyok, csak utána tudom ellátni a babát. Így én már 12 órával később sétálgattam görnyedt háttal, hogy megkaphassam a babám! Más császárosok viszont csak jajjgattak, engem csodáltak a többiek, h milyen hamar összeszedtem magam, de én meg a természetes úton szülőre irigykedtem kicsit, mert nekik könnyebb volt!!!! Biztos fájt neked a szülés, elhiszem, de a császár sem fájdalommentes, csak arra a fél órára, amíg a műtét tart! Utána az is fáj és tovább!!

Én fejfájós is vagyok,de nagyon:(

Általában a halántékom fáj az egyik oldalon.

Nagyon nehezen múlik el

Hali!

Nekem is 3 császárom volt, és az utolsó ez év februárban. :)

Viszont én sosem érzem a sebem, nem fáj, nem csíp. Ez tehát egyéntől függ. Ki milyen érzékeny. Nekem a fejem sem szokott fájni. Az időjárásáváltozást csak akkor veszem észre, ha kinézek az ablakon. :-)

Sziasztok!

Ezzel egyetértek:)

3 császárom volt.Az utolsó ez év februárban.

Van,hogy egyáltalán nem érzem a sebem,máskor meg úgy fáj,csíp ,mintha tegnap vágták volna.Ilyenkor idegesít,ha hozzáér a ruha.

Én is úgy gondolom,hogy frontérzékeny

Szia Dzsigg!

nálunk 22 hónap van a gyerkőcök között.így terveztük,hogy kb. 2 év legyen köztük.a terhesség nehéz volt,mert gyengébb voltam,lassabb és fáradtabb,mint máskor(ahogy te is írtad),esténként úgy zuhantam be az ágyba mindig,de délután mindig lefeküdtem a lányommal aludni,kicsit lazábban vettem a házimunkát.hatalmas pocakom volt a végére,és bizony úgy is kellett emelgetni a nagyot.de ennek is megvolt az előnye,az hogy könnyebben és gyorsabban ment a második szülés,és gyorsabban fel is épültem utána.persze hozzáteszem,hogy muszáj is volt:)

eleinte nehéz volt megoldani az etetéseket,fürdetést,altatást,de pár hét után belejön az ember.van olyan,hogy egyszerre sír a kettő-na az szép!

nekem szerencsém volt,mert éjszaka alszik a kisfiam mindig,még ha napközben fáj is a hasa,vagy nyűgösebb.a másik dolog,ami nehéz,az a féltékenység:a lányom nehezen érti meg,hogy már nem tudok játszani vele addig,vagy például,ha kér valamit,azt azonnal szeretné-tehát ilyen dolgokat még nem ért meg.de már kezdi elfogadni a testvérét,és néha már meg is szeretgeti.ilyenkor nagyon cukik.most 3és fél hónapos a kicsi,és szinte repül az idő!olyan gyorsan mennek a napok.

az első egy év eltelik,utána meg már tudnak együtt játszani.remélem:)

na és én is vissza tudok menni dolgozni,még fiatal vagyok,szerintem rengeteg előnye van a dolognak.hidd el,megy minden magától,csak a kezdet nehéz!

Hàt ez szomoru:(

Én kikötöttem hogy bàrmilyen férfi legyen a férjem,csak ne alkoholista,ne drogos,és ne üssön,meg ne jàtékgépezzen.Talàn mert én ilyen felnöttek közt nöttem fel....Màrmint a környezetembe sok volt az ilyen.De bizony a szerelem elvakit,elbutit....

Jo hallani hogy azért van aki feltud ébredni a rozsaszin àlombol!

Sajnàlom:(

De MOST KÀRPOTOLT AZ ÉLET!

30 nem sok söt,olcso egy testvérkocsiiért!

én is alig voltam 17 amikor terhes lettem...sajnos megsérült a baba:( ő már nincs velem:(

tesókocsit 30-ért vettem szinte vadiujjat

Én nem akartalak bántani ám, éppenhogy elismerően írtam rólad. És tényleg nem a kor számít!

Még ha valaki nem is nőtt fel 16-17-18 évesen, egy szülés elég gyorsan felnőtté teszi (persze sajnos vannak kivételek....)