Ki a papucsférj?

Évezredekkel ezelőtt a nők és férfiak nyugodt és kiegyensúlyozott munkamegosztásban éltek egymással (és nem egymás mellett!). A feladatok tisztázottak voltak, a férfiak nem féltek a nőktől, a nőknek nem kellett tartaniuk a férfiaktól. Mindenki boldog volt, a feleségek fejében nem keringtek olyan kérdések, hogy: "Már megint hol késik?" A férjek pedig nem érezték magukat "kasztrálva" a nők egyre növekvő függetlensége miatt (amit aztán különféle alattomos módon kompenzálni igyekeznek).

A vallásokban egyszerre volt jelen a férfi és a női energia. A hindu kegyhelyeken a férfi szimbólum mellett megtalálható a női nemi szerv is: egy virágszerű forma, háromszög vagy kétpontos ovális. A tantra hit szerint a férfi csak a nő által érheti el a szellemi beteljesülést. A gnosztikusok Mária Magdalénát Jézus legfőbb tanítványának tekintik.

Aztán megjelentek a férfiközpontú, patriarchális vallások. A Korán szerint például a férfi magasabb rendű a nőnél és jobb, mint a nő. A keresztények hímnemű vezetői a kezdetektől igyekeznek távolt tartani a nőket az oltártól. Ez a szigorúan nőellenes felfogás csak a feminista mozgalmak kiteljesedésének köszönhetően kezdett el megváltozni, de még ma sem beszélhetünk a nemek egyenlőségéről.

A modern idők gazdasági helyzete megköveteli, hogy a háztartás és a gyereknevelés körüli teendők mellett napi nyolc órában dolgozzanak, vagyis az ősi munkamegosztás női feladatai mellé a korábban csak a férfiaknak tulajdonított, új szerepeket is magukra kellett vállalniuk. Nem meglepő módon a nők túlterheltek lettek, ezért egyes (!) férfiak úgy gondolták, ezen enyhíteni kell és bevonták magukat a háztartási feladatok ellátásába. Mivel a közgondolkodás nem elég rugalmas és lassan fejlődik, ezeket a férfiakat szokás papucsférjnek csúfolni és olyan további, általában képzelt jellemvonásokkal is felruházni, mint a szolgalelkűség és az önálló akarat teljes hiánya. Főleg a magukat macsónak tartó férfiak röhögnek hiéna módon a fent említett társaikon, akik attól tartanak, férfiasságuk egy kis mosogatástól vagy porszívózástól csorbát szenved. Pedig az igazi férfiak köténykében (főleg, ha mást nem is viselnek) is azok maradnak. És mivel mindenről a nők tehetnek, ezért a papucsférjek feleségei igazi házisárkányok, akik ablaktalan szobában, láncra verve, száraz kenyéren és vízen tartják a szegény áldozatot. Nem beszélve az anyákról, akik rosszul nevelték fiaikat, túl közel tartották őket szoknyájukhoz, ezért felnőttkorukban sem tudják kibontani férfiasságukat.

Vajon mikor fog megváltozni ez a férfiközpontú gondolkodás? Mikor fog végre leesni a férfiaknak, hogy egy nőnek nem csak a munkahelyén, hanem otthon és a gyerekekkel kapcsolatban is helyt kell állnia, és bizony szüksége van a segítségre. Mikor unják már meg papucsférjnek csúfolni a rendes, feleségüket tisztelő férfiakat, akik szeretnek jelen lenni a fürdetéskor, és hétvégén nem okoz nekik gondot lenyírni a füvet? Azok a férfiak, akik szétterpeszkedve tespednek a kanapén és elvárják, hogy a nő kiszolgálja őket, talán nem ugyanazt teszik, mint az általuk megvetett nők a valódi papucsférjekkel? Mert kik is a papucsférjek? Azok, akik függenek a nőtől, aki a domináns szerepet tölti be a párkapcsolatban. Tehát kettejük egymáshoz való viszonya nem kiegyensúlyozott és a férfi háttérbe szorítja saját magát engedve társa terrorizálásának. Az emberek gondolkodását nyomasztó sztereotípiák az általánosításon alapulnak, így kiterjesztik a papucsférj fogalmát is. A nemekkel kapcsolatos szerepelvárások olyan mély gyökeret eresztettek, hogy csak nagyon nehezen alakíthatók még akkor is, ha közben az élet máshogy alakította a dolgokat. Így gyakran a segítő gondoskodás és a lúzerség közé egyenlőségjelet tesznek, és ennek bizony hatása van a korábban kiegyensúlyozott kapcsolatokra.

Nem akarom kétségbe vonni, hiszen valóban léteznek papucsférjek, azonban egy egészséges mértékben magabiztos nőnek (amilyenre a férfiak vágynak) nem igénye uralkodni a férfi felett. Ha egy férfi segít a gyereknevelésben, és néha vacsorával lepi meg, nem kell rögtön rásütni a bélyeget, hogy ő biztosan papucsférj. Ezt inkább úgy hívják: szeretet, tisztelet és gondoskodás.

Szerző: Halász Kata

Megjelent partneroldalunk a Netbarátnő hozzájárulásával.