Egy kevésbé ismert betegségről - Limfóma

Bármely életkorban előfordulhat.

Annak ellenére, hogy a limfóma az egyik leggyakoribb hemato-onkológiai betegség, és a harmadik leggyakoribb onkológiai betegség a gyermekeknél, a közvélemény nem sokat tud róla. Pedig nagyon is oda kell figyelni rá, mert előfordulási gyakorisága világviszonylatban és hazánkban is emelkedett. (Jelenleg egymillió ember él az egész világon ezzel a diagnózissal.) A páciensek többsége meggyógyítható, ha időben felfedezik a betegséget, és a pontos diagnózisnak megfelelően kezelik a beteget. (Szóba jöhet a rádio-, kemo- és immunterápia, de néha a vérképző sejtek transzplantációjára is szükség van.)

A limfómák két csoportra oszlanak: az ún. Hodgkin- és a non-Hodgkin-limfómára. (A Hodgkin-limfóma fordul elő ritkábban.) Az előbbinek öt, az utóbbinak több mint 25 típusa ismert. A limfóma legáltalánosabb tünetei a nyaki, a hónalji vagy az ágyéki nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása, ismeretlen eredetű, nem fertőzés okozta láz, erős éjszakai verejtékezés, állandó fáradékonyság, megmagyarázhatatlan súlyveszteség, fogyás, az egész testen vagy egyes testrészeken érzett ok nélküli viszketés. A fenti nem specifikus tüneteket természetesen más betegségek is okozhatják. (A duzzadt nyirokcsomó sok esetben valamilyen fertőzésre vezethető vissza.) A nem nyirokcsomókból, hanem más helyről kiinduló limfóma a megbetegedett szervre jellemző panaszokat okoz: hasi fájdalmakat, emésztési zavarokat, köhögést, nehézlégzést.

A nyirokrendszer nyirokcsomókból és az azokat összekötő nyirokerekből áll. A nyirokcsomók elsősorban a nyaki, hónalji és a lágyéki területeken találhatók, s olyan fehérvérsejteket tartalmaznak, amelyek a szervezet fertőzésekkel szembeni védelmét biztosító ellenanyagokat termelik. A fertőzéskor behatoló mikroorganizmusok ingerére a nyirokcsomók megnagyobbodhatnak, fájdalmassá válhatnak. A nyirokcsomókból limfociták (ellenanyag-termelő fehérvérsejtek) szabadulnak fel a vérkeringésbe. A nyirokrendszer daganatos megbetegedése során a nyirokrendszer sejtjei, a limfociták túlszaporodnak. (A test több pontján elhelyezkedő limfociták alkotják az ún. nyirokszövetet.)

Az emberi szervezetben a limfociták két típusát különböztetjük meg: a B és T limfocitákat (vagy sejteket). Bár mindkettőt érintheti a betegség, a B sejteknél gyakoribb a rosszindulatú túlszaporodás. Erre a folyamatra a test különböző részein sor kerülhet – leggyakrabban a nyirokcsomókban, a lépben, a csontvelőben, a vérben, de más szervekben is.

A limfóma kiváltó oka a legtöbb esetben kideríthetetlen. Kialakulásának pontos mechanizmusa nem ismert. Kialakulásában szerepet játszhatnak az immunrendszer komoly zavarai – például szervátültetés után az immunrendszer működésének csökkentésére alkalmazott gyógyszerek alkalmazását követően is megnőhet e betegség kockázata.

A limfóma nem a beteg hibájából fejlődik ki, nincs összefüggésben az életvitellel és a táplálkozási szokásokkal. Nem örökletes betegség, az érintettek hozzátartozói nincsenek nagyobb veszélynek kitéve, mint bármely más ember.

Szerző: Molnár Miriam

Megjelent partneroldalunk, a Netbarátnő hozzájárulásával.