Húsvét története

Nagyon régen, egy Jézus nevű férfi járt az emberek között. Sokan szerették őt, mert segített a szegényeken, meggyógyította a betegeket, és mindenkit tanított arra, hogy Isten szereti őket.

De voltak, akik nem szerették Jézust, mert nem értették meg, ki ő és féltek tőle. Ezért elfogták és keresztre feszítették – ez egy nagyon szomorú nap volt. Ezt a napot nagypénteknek hívjuk.

Jézus meghalt és tanítványai nagyon szomorúak lettek. Egy sziklába vájt sírba fektették, és egy nagy követ gördítettek a bejárat elé.

De három nap múlva, húsvét vasárnapján, valami csodálatos történt!

Amikor néhány asszony elment a sírhoz, hogy Jézus testét megkenjék illatos olajjal, látták, hogy a kő el van gurítva – és a sír üres!

Egy angyal jelent meg nekik, és ezt mondta:

– Ne féljetek! Jézus feltámadt! Él!

A tanítványok először nem hitték el, de aztán Jézus maga is megjelent nekik. Beszélt hozzájuk, megmutatta a sebeit és megette velük a vacsorát, hogy lássák: tényleg él.

Ettől kezdve újra remény töltötte el őket. Megértették: Jézus azért halt meg, hogy megmutassa, mennyire szeret minket – és feltámadt, hogy örökre velünk legyen.

Ez a történet a húsvét lényege: a szeretet, a remény és az új élet ünnepe.