Kell a gyereknek a korlát? (beszélgetés)

lehet azt hiszi kinevetik vagy nem eszik komolyan kicsinek kezelik.

hát nem könnyű az biztos, de sajáttal sem könnyebb.az enyém most épp dacos,hisztis.mire elmúlik kiskamasz lesz,ha nagy kamasz meg bele se gondolok-remélem szóba áll velünk :D

nem kell nézni meg örülni neki.mindent természetesen fogj fel-nem azért olyanok mert te vagy velük vagy az anyjuktól hallanak valamit hanem azért mert gyerekek.ha nem akar mosolyogni nem muszáj,úgy kell csinálni hogy tudomásul veszed és nem csinálsz belőle nagy ügyet,nem akaszkodsz össze vele.max. megjegyezheted illetve megkérdezheted rossz napja van-e?

ha kérdezel kíváncsi vagy rájuk látják hogy megbízhatnak benned az elég-attól ők még gyerekesen fognak viselkedni,néha kiborítóan és majdnem kamaszok-szóval nem is olyan könnyű. soha ne tegyél megjegyzést az apjukra vagy az anyjukra.erre nagyon érzékenyek-nehéz eligazodniuk így is hová tegyék magukat az új helyzetben.pl. a párom anyukája sok évig nem beszélt a volt férjével-pedig jobb lett volna.én hiányoltam azt is hogy mondjuk a párom anyukája nem ment el ajándékot venni a gyerekekkel a volt férjének(apukájuknak).pedig csak így tanulták volna meg hogyan kell normálisan viselkedni.páromnak ezekhez alig volt érzéke mert kimaradt egy csomó ilyen helyzetből a válás miatt.

Ne félj! Szeresd őket, ezt akár ki is mondhatod... szóóóóóban is! :o) Ha tudják, hogy szeretettel fordulsz feléjük, elfogadják azt is, ha rájuk szólsz, ha rendre utasítod őket... mivel akkor egyértelmű, hogy értük teszed! :o)

"Érted haragszom, nem ellened!" ;)

persze.csak az sem jó ha hagyod és a végén mondjuk a párod kiborul a gyerekek meg azt hiszik az egész miattad van.páromnál így volt, a mostoha és az anyja nem voltak közös nevezőn kinek mit kellene tenni.egyszer laza volt a mostoha máskor meg szigorú.

és a párom anyukája mindig azt nézte ők ketten meglegyenek egymással a gyerekek meg alkalmazkodjanak, de olyan zavaros lett így az egész-pl.iskolaválasztás vagy ki milyen szakköre mehet.inkább úgy kellene őket terelgetni hogy minél jobban egymásra tudjanak hangolódni az apjukkal-és akkor neked is jobb lesz,kettőtöknek.

a lazaságból kell feladni kicsit,szerintem.és a szitukba rögtön szólni-pl. ha nem túl kedvesek akkor mondani nekik hogy lehetnél kicsit kedvesebb is.mert ha lazaság meg ráhagyás van utána meg megkapja a gyerek hogy egész végig rosszul viselkedett és nem azt tette amit elvártatok volna-akkor a gyerek is csak néz hogy most mi van?

hülyülünk és mégsem jó,pedig előtte mindenki jól érezte magát.

Én testi fenyítés ellenes vagyok, meggyőződésem, hogy csak a szülőnek jó, és igazából csak megfélemlítjük vele a gyereket, mást nem érünk el.

Van a Viasaton az a szuperdadusos műsor, abból lehet jó tippeket ellesni.