Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Jó tanulóból a bukás szélén... fórum

Jó tanulóból a bukás szélén... (beszélgetés)

29. -Maya-
2013. dec. 18. 11:52
Bár nem vagyok pszichológus...ezért is szeretném majd elvinni őt, hátha...ez lenne a megoldás, többek között.
28. -Maya-
2013. dec. 18. 11:46

Ha a mamája elvesztése miatt történik minden, úgy gondolom, hogy a személyiségével is lenne gond. Kiegyensúlyozott, vidám és boldog....szeret élni, csak tanulni ne kelljen.....

Még iskolába is szeret járni, magától kel, főleg amióta engedem, hogy bicóval járjon, egyedül, pedig nagyon messze van a suli, imádja, csak az az átkozott tanulás.

27. -Maya-
2013. dec. 18. 11:40

Igen történt tragédia, de már előtte elkezdődtek a gondok, amikor még anyukám velünk volt...nehéz túlélni a gyászt, neki is nehéz lehet, ezért is adtam neki, akkor időt. Tavaly történt.... akkor én hagytam, hogy gyászoljon....sajnos a tanárok nem adtak ....ezért tartunk most itt ahol tartunk. Ha külsőleg nem is látszik a fiamon a fájdalom, belül szenvedhet, de tudom, nem ez a főbb oka a tanulási utálatának, mert már jóval előtte lecsúsztak a jegyek....

Az osztályközösség, olyan amilyen....össze vesznek majd kibékülnek, ma utállak, holnap szeretlek a gyerekek már csak ilyenek. Nem bántják,meg hasonlók... csak merjenek vele újat húzni....

Testvér féltékenységre már én is gondoltam, de annyira imádja őket, mivel a középső húga is iskolás már, nem lehet rá féltékeny, egyazon nevelést kap mindegyik...

A legkisebb hugica pedig 11 év korkülönbséggel már, nincs féltékenység, csak szerelem. Bár sokszor mondja, de jó lenne még ilyen kicsinek lenni....és persze én mondom neki, hogy te is voltál, még sem volt jó (rengeteget sírt és nem aludt ) erre ő: De akkor még nem tudtam, hogy annál nincs is jobb mint kicsinek lenni és nem csinálni semmit....

2013. dec. 17. 23:19
Az én fiam is hasonló korú, most 5.-ikes,és kezd lázadozni a tanulás ellen,kamaszodik.Én is próbáltam már szép szóval,meg mindenféleképpen hatni rá.1 napig úgyis van, aztán kezdődik minden előről. Minden délután együtt tanulunk.Fele annyi idő alatt is meg lehetne tanulni,de ó húzza több órán keresztül, mert közben mindent csinál csak azt nem amit kellene.A megoldásra sajnos még én sem jöttem rá. Láttom nálatok is van kisbaba a családban.Mostanában azt érzem ,hogy mintha féltékeny lenne rá, és nem tudom nem-e ez okozza nála ezt a változást, lázadozást. Te nem gondoltál erre?
25. adfa0d8bdb (válaszként erre: 17. - -Maya-)
2013. dec. 17. 15:08

Jól érzi magát az osztályközösségben?


Nem lehet hogy itt van a gond?


Piszkálják, bántják... vagy valami hasonló?

2013. dec. 17. 15:01
nem azt irtad, h valami tragedia tortenta csaladban?
23. trapiti (válaszként erre: 20. - -Maya-)
2013. dec. 17. 13:50
Az alapokról sajnos nem magyarázni kell a gyereknek, illetve lehet, de nem sokra fog jutni vele. Ha az alapjaival van a gond, akkor szakember segítségével vissza kell menni odáig ahol elromlott a dolog. Akár a szövegértés alapjaihoz is. Pl. érdekes lenne megnézni, hogy érti-e egyáltalán amit olvas... Olvas-e egyáltalán az iskolai dolgokon kívül, azt érti-e, képes-e megtanulni.
22. trapiti (válaszként erre: 8. - -Maya-)
2013. dec. 17. 13:47
Komolyan elgondolkoznék rajta, hogy nincs-e valamilyen tanulási problémája, részképesség zavara ennek a gyereknek. Különösen amiatt, hogy foglalkozol vele te is, tanárok is és mégsem javul a helyzet. Elég tipikus sajnos, hogy az amúgy jó eszű de valamilyen tanulási nehézséggel küzdő gyerek alsóban még úgy ahogy tartja a lépést de utána "kipukkad". Mindenképpen utánajárnék ennek, tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottságnál pl.
21. f1eff0c6fd (válaszként erre: 20. - -Maya-)
2013. dec. 17. 13:17
Egy jó pszichológus csodákra lehet képes! Segíthet a kamaszkori útvesztőkben eligazodni, segítségül szolgálhat egy másik szakemberhez való eljutásban, aki a tanulási nehézségek okát kibogozza és tanácsot ad a hogyan továbbra!Én biztosan ilyen irányba lépnék!Soraidból azt olvasom ki,hogy nem a gyermek személyiségével van a nagy gond,hanem a tanuláshoz való hozzáállásával!Ott bicsaklott meg valami valamikor!
20. -Maya- (válaszként erre: 18. - 39dbe380da)
2013. dec. 17. 10:18
Igen- igen, mindig magyaráztam neki, hogy hogyan is építenél fel egy házat, aha annak nincs alapja, mire rakod a tetődet, ha a háznak nincs fala....tudja ezt a részt.....igen valami sikertelenség, kudarc, csalódás lehet a dolgok mögött...esetleg pszichológus segítene rajta? tényleg bármire képes vagyok érte!!!
19. -Maya- (válaszként erre: 16. - 39dbe380da)
2013. dec. 17. 10:15
köszönöm,utána fogok járni, bár tőlünk pest 200km-re van... :(
18. 39dbe380da (válaszként erre: 15. - -Maya-)
2013. dec. 17. 10:14
Szerintem csak az örök sikertelenség alkított nála ilyen kezelési technikákat. Állandó lemaradásban, negatív spirálban van. Ha nem tanulta már év eleje óta pl. a matekot, biztosan nem sok mindent ért belőle, mégiscsak egymásra épülnek a dolgok.
17. -Maya-
2013. dec. 17. 10:13
Amikor nincs iskola, olyan imádni való, tényleg jó gyerek, rengeteget segít, bármit rá lehet bízni. Hagyjuk élni, megy barátokhoz, suli diszkóba ( a múltkor még én mondtam neki, hogy már haza is jöttél miért nem maradtál még? előbb hazaért mint mondta...)De amikor tanulni kell, elszabadul a pokol, fölöslegesnek tart mindet, ami a sulival kapcsolatos...
16. 39dbe380da (válaszként erre: 14. - -Maya-)
2013. dec. 17. 10:11

Ők Pesten a Vadaskertbe jártak. Ott még a szülőknek is eszközöket adtak a kezébe, hogy hogyan kezeljék, motiválják a gyereket.


Mondjuk 3. osztályban szerintem nincs annyi memorizálandó anyag, de nem tudom.


Talán egy próbát megér.

15. -Maya-
2013. dec. 17. 10:07
A hazudozás, meg a tanár nem volt ott és nincs lecke és nem írtunk.... nem vittem a tankönyvemet.....ezt is a középtávú memória okozza?
14. -Maya- (válaszként erre: 13. - 39dbe380da)
2013. dec. 17. 10:05
Ha pedig erről van szó, hova is lehetne vele fordulni, Neurológia? Én is gondoltam már arra, hogy valami gubanc lehet a fejébe. Megtanulja szépen és mire el kellett volna mondani leblokkol....de egészen 3. osztályig nem volt gond, vágott az esze mint a borotva. most meg...ez nem inkább a kamaszkor miatt lehet?
13. 39dbe380da (válaszként erre: 12. - -Maya-)
2013. dec. 17. 10:01

Akkor lehet, hogy elmélyíteném egy kicsit a kutyázásban és mondjuk a biológiában.

A legerősebb eszköz a motiváció.

Ha motivált lenne valamiben, amiben jó és sikereket ér el, előrelendítené a tanulásban is.


Amúgy nem lehet, hogy valamilyen tanulási zavara van? A környzetemben van egy kisfiú (14 éves) nagyjából ilyen dolgai voltak mint a te gyermekednek - megtanulta otthon, elmondta, az iskolába érve elfelejtette - és kiderült, hogy komoly problémák vannak a középtávú memóriájával.

12. -Maya-
2013. dec. 17. 09:52
Nem sportolhat, mert itp-ek vagyunk ( véralvadási rendellenesség ) a tuc-tuc zenét szeretei a szabaidejét a kiskutyájával (eteti, sétáltatja) és a tesóival, barátaival tölti.
11. 39dbe380da (válaszként erre: 9. - 39dbe380da)
2013. dec. 17. 09:38
Sportol valamit vagy jár zenére? Mit szeret csinálni szabadidejében?
10. -Maya-
2013. dec. 17. 09:34
Mindig elmondjuk neki, nem kell minta tanulónak lenned, de legalább egy hármast kaparjál már össze....hogy akkor legalább egy asztalos lehessen :)
9. 39dbe380da (válaszként erre: 7. - -Maya-)
2013. dec. 17. 09:31
Szerintem nem tragédia ha nem lesz belőle agysebész, hanem pl. egy jó kis asztalos (csak példa). Próbáld valami olyan hobbi felé terelni ami igazán érdekli és kihozza kicsit az apátiájából. Akkor a tanulás is jobban fog menni.
2013. dec. 17. 09:30
Egyébként egy nagyon jó lelkű, eszes gyerekről van szó. Segít sokat, mindig rend van a szobájába, már szinte, túl rend..., bármire megkérhetem, megteszi...mi nem a tanulással kapcsolatos az tutin megy neki...lehet vele olyan dolgokról beszélni, amit még némely felnőtt sem ért. Értelmes intelligens...és ezért nem értem, hogy a suliba miért adja a hülye gyereket.Talán a társaság.De sok osztálytársa jó tanuló és nem bántják ezért, sőt ha ő neki is becsusszan egy-két jó jegy ( ami ritka) mindjárt jobban barátkoznak vele....egyszerűen nem értem....
2013. dec. 17. 09:22
Új sulira már én is gondoltam, mert az osztályba eléggé alja népe jár (bocsánat ezért a kifejezésért) de vannak olyanok is mint ő ( nem milliomosok, de szépen élők ) és azok a barátai. Kikészülne egy új sulitól, új közösség, beilleszkedés...nem is tudom
2013. dec. 17. 09:17
Igen, ez lehet a legnagyobb probléma, hogy egész egyszerűen nem akar tanulni. Mi is mondtuk már neki, ha nem tanulsz leszel szépen közmunkás szép narancs sárga ruhában, vagy kukás... stb...mindent, mindet bevetettünk már, semmi....Valóban, újra leülni vele tanulni már nem tudok annyit mint régen....de mondom, ELFELEJTI azt a keveset is amit együtt tanulunk....akkor???? és persze, mellette van még egy 1 évesem és egy általános másodikosom, vele nem kell tanulni, mert ő neki egyedül jobban megy , 5-ös tanuló...) Természetesen, minden gyerek más, sosem hasonlítjuk az egyiket a másikhoz.Kinek így, kinek úgy....de ennyi noszogatás, tanulás, nem akarom elhinni, hogy nem hoz eredményt. Nem jött még arra szerintem rá, hogy nem a sulinak tanul és még csak nekünk sem, hanem magának, pedig már ezt is mondtuk neki, és semmi....csak az ígéretek...
5. vberni01 (válaszként erre: 1. - -Maya-)
2013. dec. 17. 08:52

Csak a saját példámat mondhatom: sose másnak tanultam, nem a szüleimnek, nem ajándékokért, jutalomért, hanem magamnak.


Egyszerűen megmutatták, hogy hol és mit dolgozik aki nem tanul - utcaseprő, kukás, stb..- és milyen körülmények között, akik tanulnak.


Egy 12 éves már értelmes, ezt beláthatja. Most pl itt a szünidő, ha nem akar tanulni, adj neki feladatokat: 1-2 nap napi 4 óra házimunka után is inkább fog házit írni! ;)

2013. dec. 17. 08:47

Szia,

Nem tudok szülő szempontjából írni, így a magaméról. Anyukám velem is nagyon sokáig leült, és átnézte a leckét. Mikor már nem tette és napközis sem voltam, én is minden mást akartam csinálni, csak tanulni nem, és ez látszott a jegyeimen is. Ezért bizony a szüleim mind a ketten leültek újra tanulni velem, és a végén megint kitűnő lettem. Gimnáziumban már más társaság volt, ott már tanultam magamtól is, de ha szükség volt rá, otthon kikérdeztek, még érettséginél is segített anyukám kikérdezni.

A korrepetálásról.. én korrepetáltam matekból, két testvért. Az egyikük barátnőm volt, és teljesen ingyen segítettem neki, szépen minden nap átsétált hozzám, és együtt írtuk meg a leckéjét. Fél év alatt 2-esről 4-esre javított, és 4-esre is érettségizett. A másik lány a testvére volt, a szülei látva a nővére sikerét, elküldték hozzám, pénzt is adtak a végén, hiába nem kértem. Ő azonban nem önszorgalomból járt, nem akarta ő jobban csinálni, hetente egyszer ahogy a szülei mondták átjött, ott ült egy órát, de nem tudtunk egyről a kettőre lépni.

Ezzel csak azt akarom mondani, ha a fiadat korrepetáltatod, és ő ezt nem önszántából teszi, akkor ez kidobott pénz. A korrepetáló tanárnak semmilyen eszköze nincs a fiad fegyelmezésére, számonkérésére, így meg szerintem semmit nem ér. Ha a korrepetáló tanár addig nem állna fel a fiad mellől, amíg ő magától meg nem tudja oldani a feladatot, annak lenne értelme... de csődbe mennétek. Magamból kiindulva az egyetlen megoldás az volt, hogy a szüleim leültek mellém, és tanultak velem, és kényszerítettek rá...

Esetleg új iskolán lehet még érdemes gondolkodni, nem lehet, hogy rossz a társaság?

2013. dec. 17. 08:47
Akkor azt nem írtam oda, hogy amikből nem jár korrepetálásra azokból én szoktam segíteni. A szóbeliket együtt vesszük át és akkor érdekes módon tudja is.Mire arra kerül a sor, hogy ő ezeket felmondja, vagy a dolgozatba leírja...egész egyszerűen elfelejti...de azért úgy gondolom egy 6.-os gyereknek már illene tudnia azt, hogy hogyan is kellene tanulna anya nélkül. Ha szája van, meg tudja a világ nagy dolgait, akkor szerintem képes arra is, hogy megtanulja egyedül is azt a Toldit vagy a ragozásokat angolból....
2. cicaanya (válaszként erre: 1. - -Maya-)
2013. dec. 17. 08:38

MAYA nézd ha most nem segítesz újra neki,bár sajátosan de igényli,nem ösztönzöd arra szorgalmas légy és azzal tud javitani...akkor sajnos elindul a nagyobb lavina :/ nagyobb gond és az gáz lesz(főleg ha bekerül olyan társaságba akkor még nagyobb lapát)

szánj rá annyit esténként 20percet és menni fog biztasd kis fortéllyal ;)

2013. dec. 17. 08:30

Fiam 12 éves múlt Novemberbe és hát mit mondjak nagyon nehéz vele.Most 6. osztályba jár és nem igazán értem, hogy mit miért csinál...Nagyon jó tanuló volt, igaz sokat tanultam vele, de melyik szülő nem ül oda elsős vagy másodikos gyereke mellé. Harmadikba már próbáltam, úgy csinálni, hogy önállósodjon, kevesebbet tanultam vele, már nem ötös volt hanem csak négyes....még ez is jó, gondoltuk....negyedikbe már hármas, és mióta felsőbe jár, elindult a lavina. Ötödikbe kettes és most a hatodik félév előtt 3 tantárgyból áll bukásra. Ami pedig a legjobban fáj, hogy hazudik, titkolja és semmit nem tesz azért, hogy ő ezeket kijavítsa......persze ígérget, de sosem változik semmi. Beszéltem már vele szépen, csúnyán, kedvesen erőteljesebben, fenyegetősen....semmi változás.Jár korrepetálásra, rengeteg pénzt beleöljük és semmi....esetleg annyi, hogy nem egyeseket hoz hanem ketteseket....A tanárával is heti szinten beszélünk, próbál segíteni, bár én a mai tanítási formát nem igazán értékelem....Igenis ha a tanárnak sz@r napja van, a gyereken tölti le....Nem gondolom azt, hogy gyerekek közti konfliktus állna a dolog mögött, szoktam szimatolni....

Igen történt a családunkban feldolgozhatatlan tragédia, de már az előtt is ez volt. Mit tehetnék? Nagyon szeretnék segíteni neki, de nem tudok, mellette van még 2 testvére, akiknek ugyanúgy szükségük van rám. Van esetleg valami vitamin, terápia, hogy ki tudjam rántani az ő álmos és fáradt világából, mert fáradt és ez neki túl bonyolult, már mint a tanulás. Mit tehetnék még?

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook