Írj 4 soros verset bármiről, kezdd az előző vers utolsó szavával... (fórumjáték)

Klasszis voltam mostanáig,

a szeptemberi kattanásig.

Hirtelen dobtam minden láncom,

Bábszínházban többé nem játszom.

Bátran állj ki, mond el végre,

miért is jöttél-e szép vidékre.

Küldetésed lehet rossz is,

ránézésre nem vagy klasszis.

Csendesen léptem ki a fényre,

szívem vitt egy új reménybe.

Nem bánom már, merre jártam,

Hisz a láncot letéphettem bátran.

tanu voltäl esküvömön,

pironkodtäl rendesen,

igen helyett nemet mondtam,

es kiosontam csendesen,

Dörögnek az ágyúk,

száll a puskapor.

Dőlnek ki a bárgyúk,

Nem maradnak tanúk.

Könnyeztem eleget, sirjon a bänat,

inkäbb meglocsolom az uj, pici fämat,

A macskaköveken konflisok zörögnek,

Vihar a tävolban, a felhök dörögnek,

Követem én, dehogy kötekszem.

Gyökerem nincs, így hiába törekszem.

Döngettem mellemet, most ezt nyöghetem.

Gyötrelem életem,mindig csak könnyeztem.

Megyek lábaddal

bármi fövenyen,

éles köveid

nyomát követem.

Otthagyom lábnyomom bársonyos homokon,

áthatolsz utánam mezítláb éles romokon.

Aki megszokta, hogy közel legyek,

nem bírja el, hogy tőle messze megyek.

Papával, pápával, madonnával,

Limában lámával, Peruban inkával,

a Boszporusz mellett kilyukadt csónakom

gyalog viszem haza vagy otthagyom.

Piurett Sierrában,

Tangó Limában,

Foxtrott Indiában,

Whisky papával.

Kedvem bravo charlie,

megyek táncot járni,

foxtrot, tango, juliett,

novemberben piruett.

Kajmän csokjät ki kivänja?

Ha bekapta majd kihänyja,

Minden roger, minden rendben,

lassan megjön majd a kedvem,

Lehány, egy trehány leány,

ostorozza ezért meg egy betyár!

Netán kergesse meg a gepárd,

vagy csókolja faron a kajmán!

szivärväny log fejem felett,

nem szeretem en a telet,

a tamburäs gipsy leäny,

el nem ugrom, rögtön lehäny,

Tábor, lovak és sátrak,

tamburás cigánylány...

Leszünk-e még bátrak,

szépséges szivárvány?

Takar ám a nomád sátor,

hogy a beduin ott mit tárol,

nem tudod meg közel s távol,

útra kél a vándor tábor.

valosägrol nem beszelünk,

higyjen bärki amit akar,

erkölcstelen primadonnäk,

mind erkölcsös, es mind takar

Álom rólad lesz halálom,

álmodj rólam szép lesz álmod

Szép szememről, szép orcámról,

mint a legszebb valóságról.

Lett nekem is rosszkedvem ettől,

és őszintén sajnálom,

hogy egy sötét hétfőtől vagy keddtől

ami szép volt, csak álom.

Most már csak Cserebogárral mehetsz,

Napsugárról nem olvastad a híreket?

Amit megtudtunk, szomorú eset,

A Hoxa népe nélküle szegényebb lett.

Cserebogár és Napsugár,

két szerelmem a piacon vár,

veszünk tököt, borsót, lángost,

de melyikkel legyek már most?

Engem is vihetne Cserebogár

Hét pettyét is megcsodálnám,

Mondanám Petőfi után:

"Cserebogár, sárga cserebogár"

Betartva soha, bárki is is akarta,

legyen az Manila, Bangkok vagy Jakarta,

Cserebogár, veled kell mennem,

tudod, vigyél a piacra engem.

Féltően olvasom újra a versedet,

remélem a mentő csak puszta réveteg,

ha mégis igazság, hát vigyázz magadra,

hisz az ígéreted nem is lett betartva.

Belőve, vacak erőben,sírok egy mentőben,

búcsúzom tetőled, kérlek ne köpj le, bízz a jövőnkbe!

Menj ki a mezőre, csak ne vonj kérdőre,

Táncolj az esőben, s gondolj rám féltően.

Gyötört a vägy, hogy elmondjak Önnek szäz szerelmes mondatot,

Mit Casanova bugo hangon, neked a füledbe valaha is mondhatott,

A palackot tengerbe dobom, ha a snapszot persze ki ittam belöle,

Haschisch a kedvencem, most a poros homokban fekszem itt belöve,

Esszébe tömörítek száz szerelmes mondatot,

mit Don Juan és Casanova valaha is mondhatott,

palackba teszem, amiből kiittam a sört,

elmúlik bánatom, mi halálra gyötört.

Räm legyintett a kedvesem,

kinek jutsz mär az eszebe?

irjäl verset Pattayaban,

es tömöritsd egy esszebe...

Homokon a Balázs Fecó megváltozni nem tud,

szélben fútta tutaj, hajó Pattayába nem jut,

dolgozó lány kedvesem a ginekológián

emlékszik-e, gondol-e még rám?