Húsvét van!
Ünnepeljük a feltámadást, a megújulást, az újjászületést – a tavaszt!
A húsvét a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának ünnepe, és egyben a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. Magyar neve arra utal, hogy régen, a negyven napon át tartó böjt után ekkor ettek először húst az emberek, „húst vettek magukhoz“. A böjt során csak hús nélkül készült ételeket ettek, kivétel volt a hal, amit lehetett fogyasztani.
A húsvét minden évben más-más napra esik, úgynevezett mozgó ünnep. A tavaszi napéjegyenlőség (március 21-e) utáni első holdtöltét követő vasárnapon és hétfőn ünnepeljük. Március 22-e a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét, a legtávolabbi időpontra eső húsvétvasárnap pedig április 25-e lehet.
A húsvéthoz hozzátartozik a húsvéti nyúl és a piros tojás. Színes tojásokat már jóval időszámításunk előtt is fogyasztottak a tavasz ünnepén. Az egyiptomiak is ajándékoztak egymásnak festett tojásokat. A germánoknál a tojás tavaszi áldozat volt, a korai keresztényeknél pedig a feltámadás jelképe lett. Egy régi hiedelem szerint a húsvéti tojásokkal díszített barkaágak megvédik a házat a rossz szellemektől. A zöldcsütörtökön vagy nagypénteken tojt tojásoknak különleges erőt tulajdonítottak – elhárítják a bajt, és áldást hoznak.
A húsvéti nyúl csak kb. száz éve terjedt el. (A német térségben korábban, ott 1678-ban említik először.) Azelőtt a nyúlon kívül szinte minden állat hozhatta a húsvéti tojást. Hogy miért épp a nyúl lett a „kedvezményezett”? Több magyarázat is van. Talán azért, mert mindig kedves állatnak tartották. Bizáncban a nyúl volt Krisztus szimbóluma, és a germán termékenység-istennő, Ostara szent állata is ez volt.
E tavaszi ünnephez számos hagyomány fűződik. Dunántúlon a locsolás mellett a vesszőzés is szokás volt. Fejér megyében sibának nevezték azt a vesszőből font korbácsot, amellyel a legények megcsapkodták a leányokat, miközben azt mondták: „Keléses ne légy, bolhásos ne légy, esztendőre még frissebb légy!” A lányok erre szalagot kötöttek a sibára, majd borral kínálták a legényeket.
Egykor sok helyütt húsvét keddjén a lányok, asszonyok locsolták meg viszonzásképp a férfiakat. Egyes vidékeken a vesszőzést is viszonozták, a „suprikálás” során a leányok korbácsolták meg a legényeket.
A múlt században még szokásban volt (a magyarországi németek körében) az ún. emmausjárás. Húsvéthétfőn, a nagymise után vagy délután a falu lakói összepakolták a szentelt ételeket, és kivonultak a faluszéli borospincékhez. Az esti lakoma után körültáncolták a pincét, és hajnalig folyt a mulatság.
Húsvéti köszöntő
Gyönyörű a tavasz, mosolyog az élet,
Áldásokat mutat az arany kikelet.
Feltámada Jézus, mondják az írások,
köszöntő hétfőre buzognak források.
Mi is idejöttünk az ifjú kedvünkre,
hogy harmatot öntsünk e szép növendékre,
mert ha meg nem öntjük e szép növendéket,
nem virágzik nekünk jövendőre szépet.
További húsvéti locsolóvers gyűjteményeket találsz a Húsvéti és locsoló versek topikban! Kattints ide!
Finom húsvéti és tojásos receptekért keresd RECEPTTÁRUNKAT!
Szerző: Jády Mónika
Megjelent partneroldalunk, a Netbarátnő hozzájárulásával.
Írta: Hoxa, 2007. április 2. 12:15
Fórumozz a témáról: Húsvét van! fórum (eddig 10 hozzászólás)