Hová lett a romantika? (beszélgetés)
Ide is csak azt tudom írni mint egy hasonló témához :)
:) Érdekes téma ez és azt gondolom elég kényes is sokak önérzetének egy el pasisodott világban amelyben mindkét nem kreatívan munkálkodott :) Számomra még is érdekes és sok irányban elgondolkodtató téma a mai eltúlzottan személyre szabott világunkban :)
Csodás napokat mindenkinek :)
A munka régebben sem volt kevesebb szerintem, csak más.
Amúgy egyetértek, szerintem sem kevesebb ma a romantika, max. az igény lenne rá nagyobb.
Nos, én azt hallottam, hogy azok a "zsenik" akik elkezdtek női munkaerőt alkalmazni, azért tették, mert ezzel jelentősen növelni tudták a munka erejüket(nem mellesleg kisebb költségen). Ennek eredményeképpen az egész munkaerő olcsóbb lett, a férfiaké is. Viszont akkor gondoltam, ez biztos valaminek a rovására történt. Hiszen a semmiből nem lesz csak úgy valami, annak meg kell fizetni az árát valamilyen formában.
Nyilván ez összetett folyamat volt, ezért hülyeség csak ebből a nézőpontból elemezni. Hirtelen sok paraméter változott ugye, és ha mindent figyelembe akarunk venni ahhoz egy doktori is kevés lenne.
Biztos volt ilyen is olyan is, meg amolyan is. Az én nagymamám is az egész életét végigdolgozta.
Küldök Neked egyet:)
a gyűrű is ott van rajta...én csak közvetítek:)
Ez igaz, ugyanugy mentek kapalni, aratni, huzni az igat, mert dolog volt nyaron. De utana mikor hazamentek, akkor a sutban ettek, nem az asztalnal, es a nevuk kuss volt.
Nem maradt otthon fozni a nagycsalad minden noi tagja, csak 1. Ha tizen voltak a csaladban, es ebbol volt 5-6 no, akkor kozuluk 1 otthonmaradt a hazimunkat megcsinalni, gyereket nevelni. Rendszerint az, aki tul satnya volt a foldeken valo munkahoz, tehat vagy egy oregasszony, vagy a kislany. Fozott, mosott, takaritott (egyedul, es nem csapatban), a tobbi no ment a mezore a ferfiakkal, kemenyen dolgoztak mint a ferfiak, mert ugye, az asszony csak allat volt, es ugye erezze magat hibasnak, hogy "megturik" ott magukkal, es eleve ugye felteteleztek, hogy nincs akkora ereje mint a ferfiembernek, ezert nem dolgozik annyit, de megis a lelket is kitette.
Az emberekben el egy ilyen mitosz, hogy az asszony varta haza a mezokrol az urat. Nem igaz. Nagymamam is meselte, hogy a nok is mentek kemenyen dolgozni a foldekre. Mint a ferfiak. Otthon maradni fozocskezni?? Persze, 1 valaki. A fellabu, a tehetetlen! Nem arrol szolt, hogy a nok otthon kantikaltak meg himezgettek. Azt telen csinaltak. Olyankor meg a ferj is csak horkolt, hogy kipihenje a nyarat.
Az egyenjogusag nem arrol szolt, hogy a nok tobbet akarnak dolgozni, hanem arrol, hogy legyen elismerve, hogy ok is ugyanannyit dolgoznak mar eleve (ingyen), es ezert kapjanak ugyanannyi penzt, illetve jogokat.
Mondjatok már olyan kort amikor az átlagos nőknek csak a család volt a dolga, ráadásul a maihoz hasonló otthonimunkamennyiséggel.
A nők többsége a régebbi korokban jóval többet dolgozott, mint a mai átlag, kevesebb ideje jutott pl. a gyerekeire.
A gazdagokra pedig szintén nem volt jellemző az, hogy sokat foglalkoztak volna velük, szoptatós dajka, szárazdajka, pesztonka, nevelőnő... Ja, ezek mind dolgozó nők voltak.
Neked lehet, semmit nem hozott, de a társadalomnak igen. Elhiszem, hogy szar ügy, hogy a nőket nem lehet tárgyként kezelni, adni-venni, és nem elég ha megveszed az apjától, nincs biztosítva életed végéig az ingyencseléd, hanem neked is vannak otthoni kötelességeid, tenni kell azért, hogy veled maradjon.
De ha szerinted felháborító az a nézet, hogy a nők is emberek, nem kevesebbek a férfiaknál akkor nem irigylem a hozzád közel állókat.
"romantikát megette a számítógép"
Már hogy? Mint hogy? Tehát nem az a baj hogy valaki el akar futni hanem az hogy engedik neki?
Nagyon jó amit írtál!
Tényleg az ember nem találhat magának tetőtől talpig tökéletes partnert,mert egy emberben nem hiszem hogy megvan minden amit az ember kívánhat!Ha valaki mégis talál ilyet az nagyon szerencsés!
Ahogy Te is írtad az emberben olyan olykor átértékelődik a Romantika szó!
Például ahogy T eis írtad azt hogy megkérdezi hogy hogy aludtál? Megvan-e mindened?Ez valóban romantikus,nem kézzel fogható de ez emellett eltörpül!Ez azt sugározza hogy figyelnek rád,érdeklődnek irántad,számytasz valakinek és ez nagyon jó érzés! Igen az őszinte szerelem/szeretet is tud feletébb romantikus lenni! :)
A lírát lehagytam:)
hagyományosan romantikus pedig az,h ő tényleg szeret csillagokat nézni,meg mászkálni az erdőben,nem úgy kell kihajtani,hogy:na romantikázzunk már..
és az esti borozáshoz nagyon tud hangulatot csinálni,csak azzal,hogy mond egy kis beszédet,hogy mire igyunk,és akkor mindig kiemeli a szép dolgokat,amik a közeli napokban történnek,vagy fognak,és ebben nagyon odafigyelős,és szépen meg tudja fogalmazni.
Majd ma megkérdem tőle,h neki mi a romantikus,hátha valamit még nem tudok:)
Jól esett ezen gondolkodni,azért voltam iylen terjengős:)
Jókat kérdezel,az embernek kedve támad elgondolkodni és válaszolni:)
Az előző párommal majdnem 15 évig voltunk együtt,rendszeres volt a figyelmesség,meg a kis romantikák egymás felé.Igaz,hogy ő művészember volt,nála ez természetes(biztos nem véletlen őt választottam anno:) )Személyes dolgokat készített nekem,az tényleg romantikus,ha tudod,h valamiből csak 1 van a világon,és az a tiéd:)Szóval itt főleg a saját készítésű meglepik mentek.Másrészt tudtuk,hogy mindketten szeretjük a meglepetéseket,figyelmességet,úh.ezért tudott megmaradni a rendszeresség.Tudtuk,hogy nem sok kell a másiknak ahhoz,hogy jó kedve legyen,csak egy kis valami figyelmesség,szóval nem volt nehéz csinálni,és mindig eredményes volt.
lehet,hogy másoknál az az akadály,hogy
-csak a pár egyik tagja ilyen figyelmes típus
-vagy ha mindkettő,akkor az egyiknek nehéz örömet szerezni,mert nehezen mosolyodik el,vagy semmi sem elég jó neki..Ezért a másik nehezebben kezdeményez romantikát.
A mostani kapcsolatomban kicsit máshogy megy ez,a párom mérnök.Tőle 1-2 kézzel készült dolgot kaptam csak,arra is bátorítani kellett:) merthogy én feltűnően jártasabb vagyok a kézügyességi dolgokban,de fújom neki,hogy nem az a lényeg,h milyen szép a kivitel,hanem a szándék,meg az ötlet.Én már nagyon sok kócerájt készítettem neki,mindegyik az ő ízlése,vagy közös élméynek alapján készült,szóval személyes dolgok.
Ő főleg abban romantikus,hogy nagyon figyelmes,gondoz,mint egy kisállatot:D (ez röhejes lehet,de nekem ez hiányzott az életemből,h ne csak én gondoskodjak,hanem viszontirány is legyen),mindig megkérdezi,hogy ettem-e,jól aludtam-e,és megvan-e mindenem,amire szükségem van.Az életem első 37 évében nemigen kérdeztek tőlem iylet,a szüleim sem.Nekem ez romantikus.
Majdnem elsírtam magam,mikor először gyógyszert hozott nekem.Csak kiejtettem a számon,hogy mittémm milyen vitamin kéne,lehet,h az hiányzik belőlem,másnap hozott 2-t.