Hogyan ne érdekeljen mások véleménye? (beszélgetés)

Nem tudhatod mit gondolnak csak elképzelsz valamit, hogy biztos azt. De lehet hogy nem is gondol rólad semmit az akinek a gondolatától annyira tartasza.

Másrészt ha rosszat gondol rólad, az a gondolat az ő fejében van, az ő közérzetére van jó vagy rossz hatással.

Amit ő gondol az hozzá tartozik, amit te, az hozzád.

Én is így vagyok csak nincs hozzá férj és kutya. Utóbbi sajnos.

Csakhogy a kérdés úgy szót, hogyan ne érdekeljen mások véleménye? Erre nem tudom a választ, nálam erőfeszítés nélkül megy.

1. - Az idő múlásával egyre inkább csak olyasmivel foglalkozom ami jólesik, és nem okoz erőfeszítést.

2. - Nem diktálhat senki, nem alkalmazkodok. Elég volt!

3. -ként jön egy nagy szünet, és csak ezt követően a mások véleménye. De a szünet akkora, hogy ami utána jön már csak nagyon ritkán ér el hozzám. Hála! 🙏👏😀

Mégis írok egy választ: Az idő mindent megold!👏😀

Jó kérdés!

Szerintem akkor, mikor valaki rátalál magára. Mikor már nem sodródva éli az életét, , van valamilyen célja és ezekre koncentrálva él.

Rögtön jeletőségét veszti az, hogy mit mondott a szomszéd néni a kék hajadra. Mikor rájövünk arra, hogy ez nem az apánk, nem az anyánk élete, hanem a sajátunk.

Nem ezeken kéne gondolkodnod. Nem a kéretlen véleménynyilvánítókon kéne gondolkodnod, hanem az elkövetkezendő 60 évre terveket szőni. Valósítsd meg magad, a terveid.

Csak olyan vélemény érdekeljen, amit te kérsz!

Ne adj a pletykafészkek szavára! Számít? Nem.

Bárhogy csinálod valakinek úgysem fog tetszeni. Nem tudsz mindenkinek megfelelni. Ezért csak saját magadnak felelj még és ne foglalkozz senki véleményével. Főleg az olyan emberével aki nem része az életednek.

Ha jól csinálod akkor Te örülsz neki,ha rosszul akkor Neked kell javítani.

Azért van két füled,hogy az egyiken be a másikon ki.

Az uram ilyen, de már leszokóban van :)

Nem kevés munkával értem el, hogy sokévi házasság után ne kelljen azt hallgatnom hogy ki mit fog mihez szólni.

A témával kapcsolatban:

Soha nem érdekelt,hogy mit gondolnak rólam .

Soha nem érdekeltek az emberek.

Néha azt sem tudom , milyen földrészen vagyok.

A kis világomban elvagyok(+férj és kutya)

Ha évekig nem látnék embert sem okozna gondot.

Igazad van!

Csakhogy - milyen "ravasz" vagyok! - a félreértés a részemről szándékos volt. Szerettem volna, ha a FI eltöprengne kicsit azon, hogy az, amin "kattog", nos, hogy az valami egészen természetes dolog.

(Bárki bármit mond is.)

Szerintem, te másra gondolsz.

Persze, hogy érdekel bizonyos témákban mások véleménye, de pl. az nem érdekel, hogy mit gondolnak a ruhámról, azaz nem érdekel, hogy egyesek szerint nem kellene, pl. fekete szoknyát felvennem, mert az már nem illik a koromhoz.

És az sem érdekel, hogy pl. mások szerint mire kellene a pénzemet költenem, pl. ahelyett, hogy csokit eszek, dohányzok vagy iszok.

Gondolom az ilyen vélemények nem érdekelnek téged sem...

Engem érdekel mások véleménye, és ezt abszolút nem tartom bajnak. Gondot se okoz, mert VAN saját véleményem is.

Szerintem természetes, hogy mások véleménye azért fontos a számunkra, mert tagjai vagyunk egy közösségnek, amelyben véleményEK vannak, és ezek esetenként ütköznek is.

A szélsőséges individualizmus mint világszemlélet, miszerint valaki teljesen független lehet másoktól - miközben közösségben él -, ez fából vaskarika.

A nagymamám 109 éves lenne, ha élne. 80 Évesen halt meg még a múlt században 1997-ben. És mi szerencsére úgy nőttünk fel, hogy sosem kellett azt hallgatunk még tőle sem, hogy mit szól majd más hozzá, így minket egy kicsit nem tud meghatni ez a téma.

Nem tudom, hogy kell csinálni, de ne foglalkozz másokkal! Kit érdekelnek? A véleményét se kérd ki senkinek, max. olyanba, aminél nem zavar, hogy más mit gondol, minden mást, csinálj úgy, ahogy neked tetszik. Ha valakinek nem tetszik, akkor az az ő baja. ;)

Nekünk szerencsénk volt.

Pirinyó faluban(ahová költöztünk )az összes öreglány egy tündérbogyó.

Van egy hatvanas nő ,aki szeméből sem néz ki jól.

Régen láttam ,lehet elvitte a nyenyec.

A többi perfekt.

Két dolgot nem árt mantrázni. Az egyik, hogy bármennyire is meg akarsz felelni, úgyis lesznek olyanok, akiknek valami nem fog tetszeni. De ez róluk szól. Nekik unalmas annyira az életük, hogy a legnagyobb problémájuk, hogy xy-nak milyen a koszorúja. A másik pedig az, hogy abból neked az égvilágon semmilyen hátrányod nem származik, hogy valaki valamit gondol rólad. Ez is az ő dolga. Amíg ő zsörtölődik, hogy csúnya a koszorúd, addig te ugyanúgy gondtalanul éled a saját életedet.

Nagyon fontos az életben megtanulni megkülönböztetni azokat a dolgokat, amik rád tartoznak, és azokat, amik mások problémái.