Hogyan lehet legyőzni az orvosi beavatkozásoktól való félelmet? (tudásbázis)
Én mióta járok ilyen vagyok, legyen szó fogorvosról vagy háziorvosról...nőgyógyászt meg se említem
Előtte, közben, utána is rosszul vagyok, még napokig, de remélem egyszer abbamarad. Nekem az sem segített, mikor egyre többet jártam bizonyos orvoshoz, talán csak rosszabb lett, jobb nem
Szerencsére nekem sincs gondom nőgyógyászatilag. Egyéb panaszaim miatt vizsgáltak egyszer PCO gyanúval. Az is szép volt.
Rákszűrés ilyen szintű kampányát kicsit túlzásnak tartom. Járok de... Mindegy.
Nagymamámnak kisebb esélye volt méhnyakrákra? Őt szüléskor látta utoljára nőgyógyász.
Hasi uh vagy vastagbéltükrözés miért nem kell? Amellett miért nem kampányolnak ilyen erőszakosan?
Nőgyógyásznál én is még csak egyszer voltam eddig, 17 évesen, most 26 vagyok. A barátnőm fogta a kezem vizsgálat közben :D
Ja és még egyszer pár éve, mikor a fogamzásgátlómat felírták, de akkor nem vizsgáltak meg.
Igazság szerint szerencsére nincs olyan jellegű problémám, amivel mennem kellene, de van egy sejtésem hogy a rákszűrés miatt muszáj lenne...
Fogorvosnál voltam párszor. Attól soha nem féltem.
Nőgyógyásznál egyszer voltam 30 éves korom előtt. Azóta már többször is:) Oda még mindig remegve megyek.
Ha a 87 a nevedben a születési éved, akkor azt mondom, hogy ennyi idősen én is hasonló cipőben jártam, mint te. Kb. 12 éves koromtól 30 éves koromig nem voltam orvosnál. Talán egyszer 17 évesen, de akkor se szedtem be a gyógyszereket. Azt leszámítva max. jogsi vagy munkahelyi alkalmasság miatt. 30 évesen már muszáj volt, mert olyan vérszegény voltam, hogy egész nap csak aludtam volna, kénytelen voltam leküzdeni a fóbiám. Talán nem is féltem annyira a vérvételtől, de inkább nem nézek oda. Azóta egy műtéten is túl vagyok és egyátalán nem féltem.
Az, hogy nem jártam orvoshoz, annak oka ennél viccesebb azért. Nem tudom lenyelni a tablettát. Gyerekkoromban többnyire sima tablettát kaptam azt összenyomták nekem vagy mikor nagyobb voltam elrágtam, de borzasztó volt. Egy idő után képtelen voltam beszedni, illetve jöttek a filmtabletták.
Csak akkor rágtam el nagy nehezen egy algopyrint kockacukorral, ha már nagyon fájt valami vagy lázas voltam. Szerencsére ritka volt.
Tudták az orvosok, hogy nem tudom lenyelni a tablettát mégis még a köptetőt is kapszulában kaptam, illetve gyerekkoromban paxirasol tablettát, mikor oldat is volt. A gyógyszer gondom végül úgy oldódott meg, hogy légúti gondjaim miatt elmentem egy magánorvoshoz, aki megállapította, hogy allergiás vagyok. Persze gyógyszert írt és én megkérdeztem, hogy rághatom e. Nagyon kedvesen elmondta, hogy a filmtablettákat tilos rágni és a fájdalomcsillapítótól kezdve a köptetőig mindenre tudott olyan gyógyszert mondani, amit be is tudok szedni. Érdekes nekem eddig azt mondta minden orvos, hogy nem tud mást írni csak filmtabletta és kapszula. Elfogadtam, mert nem tudtam.
Azóta nem azt mondom egy orvosnál se, hogy nem tudom lenyelni a tablettát, hanem azt, hogy szirupot, granulátumot, cseppet, oldatot adjon. És van. Nekem meg nem tart 1 hónapig egy arcüreggyulladás. Allergiagyógyszer óta szerencsére kevés az ilyen jellegű gond. 5 év alatt 2szer szedtem antibiotikumot, szirupban.
A pszichológus nem ír bogyókat,csak a pszichiáter...
Ha nem akarsz ilyen gyógyszerekre szorulni,akkor meg pláne menj orvoshoz,hogy ne fokozódjon a szorongásod!Mert abból viszont biztos,h előbb-utóbb gyógyszerszedés lesz,a szorongásra is,meg szervi bajaid is kialakulhatnak!Ami további gyógyszerszedés,meg orvoshoz járás...
Gyerekként MÉG én is ilyen voltam,és sokan mások is.
A felnőtté válás egyik ismérve,hogy elfogadod,tudomásul veszed azt,hogy bizonyos dolgok fájnak,de mégis el kell őket viselni.Az pedig maga a bátorság,hogyha a félelmed ellenében is odamész,és megcsinálod.
Nem kell nézni,ahogy beszúrják a tűt,én sem nézem,mert tudom,hogy akkor jobban félnék.Így csak cidrizek kicsit,de odatartom magam,h minél előbb túl legyek rajta.Erre szoktam gondolni,h milyen jó lesz utána,ha már túl vagyok rajta. Vége a szorongásnak,h mi bajom lehet,vagy vége a fájdalomnak,mert megkaptam az ellenszert...
Egyébként igen,a szorongás sokkal erősebb,rosszabb tud lenni,mint maga a fájdalom.Éppen ezért érdemes elmenni és letudni minél előbb az orvosos témát,mert annál hamarabb lesz vége a szorongásnak.
Vidd magaddal a kedvenc zenédet,azt hallgasd,amíg várakozol.
Mi lesz velem ha babát szeretnénk majd? :(
Vagy valami komolyabb bajom lesz?
Én nem akarok pszichológushoz menni, és főleg nem beszedni a bogyókat amiket felír!
Amit pénteken adtak Frontint, azt is úgy vettem be hogy utána leellenőrizték hogy tényleg szétrágtam-e.
Én már gyerekként is ilyen voltam sajnos.
20 éve még megpróbálkoztak egyszer injekciót adni, nem jött össze, megittam inkább pohárból.
De a múlt héten voltam vérvételen, azóta először :)
Voltak bajok, még szerencse hogy a háziorvos megcsinálta a rendelőben, és a nagy sírás közepette rájöttem, hogy annyi volt az egész, mint egy szúnyogcsípés :)
Szóval nem is a fájdalomtól félek igazán, hanem a tudat és a látvány együtt, az sokkol.
El tudja veled fogadtatni pl.azt,hogy a fájdalom az élet természetes része.Fog még fájni nagyon sok minden,a tested is és,a lelked is.Jobb,ha tréningezel rá,hogy elég bátor legyél minden fájdalomnak minél előbb véget vetni azzal,hogy elmész az orvoshoz. Hülyeség azt mondani vmire,h nem fog fájni(de sok szülő csinálja ezt..),amikor fog.
Fájni fog,de utána elmúlik a fájdalom,és a múlása nagy megkönnyebbülést hoz,és örömet is,mert valószínűleg meg tudnak gyógyítani.Aztán meg még büszke is lehetsz magadra,hogy bátor voltál,legyőzted a félelmed,és mertél szembenézni a fájdalommal.Ez a legközelebbi orvosozáshoz is erőt fog adni.
Sosem értettem, hogy egy pszichiáter hogyan tud ilyen dolgokban segíteni.
Meg fog győzni, hogy nem kell félni, mert az nem is fáj, nekem csak jó lesz?
Gondolom az előzményeket is kikérdezi, hátha esetleg valami régebbi trauma okozza ezt az egészet.
De hogyan tud ezen segíteni? Gyógyszerrel? Azt biztos nem szeretnék szedni.
Olvastam másik fórumon is, amit írtál. Sajnálom a történteket.
Attól, hogy a pulzusod normális, lehet a vérnyomásod magas. Ha tényleg magas ilyen fiatalon az meg nem vicc. Lehet, hogy a beavatkozástól való félelem okozza, de akkor szükséged lesz nyugtatóra. Egy szem frontin nem tesz csodát.
Ha alapos az orvos ad 24 órás mérőt, de amíg a fogorvostól rettegsz, és esetleg attól magas, ennek semmi értelme.
Én vérnyomásom is magas dokinál, az alig 100-as vérnyomásom, mindig 130 körül van, ha orvos méri. Nálam így nem is csinálnak belőle problémát, mert az emelkedett is jó még. Vérnyomásmérőt se igazán szeretem:) Pulzusmérő órával 58 körül van a nyugalmi pulzusom. Amikor kezdem magamra pakolni a vérnyomásmérőt, szépen emelkedik a pulzus. Majd a vérnyomásmérő és a pulzusmérő is 70 körüli pulzust mutat. Orvosnál 80 a pulzusom.
Ismerek olyat, akinek 160-as vérnyomás mellett 55-ös a pulzusa és olyat ismerek, akinek 126-os vérnyomás mellett 90-es a pulzusa. Mindkettő probléma.
Mindenképp menj orvoshoz!
Nem mértem, csak a pulzusom nézegetem, nem vettem még vérnyomásmérőt sem.
Ez biztos a tagadó fázis, hogy nekem nincs magas vérnyomásom. :D
Pont ma kaptam meg anyumtól is a fejmosást, hogy húzzak el a háziorvoshoz.
Talán az lehet a dolog mögött, hogy amíg nem megyek el a vérnyomás miatt, addig a fogászatra sem kell visszamennem. :D
Mondjuk nem is vicces.
Nem is akarok rágondolni, de mindig eszembe juttatják.
Szombat, vasárnap este is sírdogálva aludtam el, mert újra lejátszódott a fejemben a pénteki eset, eléggé megviselt.
Igen, valami ilyesmi :)
Én is bátran mentem oda, de amint beléptem a kezelőbe, elkezdődött a buli.
Én elfutottam a szájsebészetről mikor behívtak volna.Nyílt a rendelő ajtaja én meg nyúlcipőt húztam:)
Erre gondolsz? szerintem sehogy.Én remegek mint a kocsonya főleg a fogorvosnál.A szívem meg majd kiszakad és elkezdek fulladni(pánikroham)
Csak ha előre felkészítem magam lelkileg és 'bátran' megyek oda.
Én is minig féltem a dokiktól, hogy bármit csináljanak velem. Még akkor is a hányinger kerülgetett, ha csak receptet írattam.
Ez nálam akkor múlt el, amikor nagyon sokat kellett mennem dokihoz kivizsgálások miatt. Ma már szinte alig izgulok vagy egyáltalán nem.