Hogy jobban induljon a napunk: reggelizzünk! (beszélgetés)

Igen, és ugyanúgy nem lehetne lebeszélni a reggelizésről, mint egy ellenkező beállítottságú valakit rábeszélni nem lehet.

Ahogy pl. én lennék rosszul, ha ennem kellene rögtön ébredés után.

Ez az, teljesen egyéni dolog. Nem árbeszélés vagy lebeszélés kérdése.

Én sem azért nem reggelizem, mert hülye vagyok és nem értem az érveket, hanem mert nem vagyok éhes. :D

jaaaa ez is egy fizetett baromság :(

sok hülyeség egybe gyúrva! nagy gratula, eltartott vagy 3 percig összeollózni...

Nálam idővel belenyugodtak iskolás koromban, hogy megiszom egy bögre valamit, és slussz.

A tízórai szünet alatt bőven elég volt ennem.

Volt egy időszak, amikor kemény fizikai munkát végeztem, és az étkezésnek szabott ideje volt, a munka jellegéből adódóan. Mindenki egyszerre vonult az étkezőbe!

De mire én reggel beértem (csökkentett munkaidőben voltam), éppen vége volt a reggeli szünetnek, csak az ebéd maradt később. Akkor megettem a villamosmegállóban két almás pitét odafelé menet, de addigra már jó két és fél órája ébren voltam, mert a gyerekeimmel már előtte beértünk az oviba.

Akkor megszoktam a csengőszóra evést, mert amellett a munka mellett rákényszerültem. De csak addig tartott, míg ott dolgoztam.

Én nem lettem cukorbeteg, lefogytam 25 kg-t úgy, hogy továbbra is akkor ettem (és továbbra is), amikor éhes vagyok.

Anyu mesélte, újszülött koromban a kórházban rengeteget bömböltem, mert a szoptatási időt átaludtam, máskor meg nem vittek ki hozzá. Juszt sem akkor akartam enni, mint a többi baba. Úgy tűnik, már akkor kezdődött... :D

Nem hinném, hogy azon múlik a diabetes, hogy mit mutat az óra, amikor eszik az ember. Nálunk a nagyszüleim testvérei között sem volt cukorbeteg. Régen különben is mintha ritkább lett volna ez a betegség.

Vannak emberek, akik "kiesnek az ágyból" és éhesek. Eszik a zsíros sült kolbászt, rántottát, csurog le az állukon. Ilyenek is vannak.

Én más vagyok.

A nap első étkezését jó pár órával ébredés után érzem szükségesnek, de az akkor sem húsféle. Még csak nem is tojás, bár van időszak, amikor az első étkezésen rántott leves, tojással ÉS kenyérkockákkal. Nagyon kevés zsiradékkal. De ez eggy hétig sem tartó rövid időszak.

Nem vagyok időhöz kötve, de ha utazom, zabkását viszek dobozkában magammal. Máskor csak itthon eszem a jó zabot, ahogy éppen jól esik. Ma vízben felfőzve, joghurttal és naranccsal fogom, nemsokára. Reggel 7-kor ébredtem pedig, de sok édesítetlen teát megittam már ma. (Éjszaka is szoktam inni, ott van mellettem a csupor tea mindig.)

Nem szeretem az ilyen okos cikkeket, azokat sem, amik azt mondják, délután ekkor meg akkor egyél utoljára. Miért, honnan tudja, mikor kezdtem a napot???? Eszébe sem jut, hogy a másiknak más a napi beosztása.

Fél négykor kelek, hattól dolgozom...

Vagy reggel hatig dolgozom nyolctól alszom...?

Nem fogok.

Ha eddig sem reggeliztem soha, ezután sem fogok.

Parancsszóra meg pláne nem.

Szerintem ez nem győzködés, hanem alkat kérdése. Körbe lehet bárhogyan beszélni, aki nem éhes, az nem fog enni.