Van lehetőség arra hogy mosolyszünet után újra induljon egy kapcsolat? (beszélgetős fórum)

Szerintem nincs.

Ha egy férfi otthagyja a pár hónapos babáját és feleségét, akkor az nem szünet.

Hanem a vége valaminek, csak selyempapírba csomagolta..

Lehet apró cseprő dolgokon vitatkozni, veszekedni, de minek?

Sokkal jobb toleránsnak lenni a másik iránt.

ez nem ok egy kapcsolat elromlására, ha ettől elromlik, akkor sajna ott már korábban sem volt nagy az összhang (vagy nem vetted észre)

meg lehet azért próbálni, főleg a gyerek miatt, de ne mindenáron - és főleg ne hagyd, hogy sokáig szipkázza az energiádat (azaz húzza az időt és hagyjon bizonytalanságban), mert annak is a gyereked issza meg a levét, tőle veszed (veszi) el az energiát. Meg ha lezárjátok, még mindig van esélyed normális szerető pótpapát találni és persze párt magadnak.

Hááát, nem túl biztató a helyzet, de talán ha mindketten kellő energiát fektettek bele, még menthető!

Ehhez viszont az kell, hogy nagyon akarjátok!

Ne csak az egyik fél, hanem mindketten!

"Ha látjuk egymást nem sok remény lehet újraindításra..."

Én meg pont ellenkezőleg gondolom. (Bár a fene tudja.) Ha nem lát, csak az előnyeit fogja látni annak, hogy maga van, esetleg elkezd nézelődni (és nem csak nézelődni) más nők után.

Szerintem nincs erre recept. Valakinek sikerül, valakinek nem. Azért nem szép dolog, hogy már hónapokkal őröl ezzel és húzza mindenki idejét. Azt meg pláne megérthetné, hogy neked most a baba mellett beszűkült a világod és féltékeny vagy...

Már bocs,de akkor minek lett gyereketek?

Amúgy a fő kérdésre válaszolva: lehetőség mindig van, csak általában értelme nincs... tudod, langyos káposzta...

7 hónapos gyerekünk van, és a gyereket látogatja az apuka, családbarát csomagunk van így beszélni is szoktunk. Találkozunk néha nem csak a gyerek végett. Milyen mosolyszünet ez így? Ha látjuk egymást nem sok remény lehet újraindításra...

Az elmúlt pár hónapban több volt a vita, mint a szép élmények. Párom a munkába menekült és többet volt a haverokkal, mint velünk, nekem meg ez nem tetszett és féltékeny lettem mindenkire. Párom kijelentette, hogy neki ez most nem megy tovább és egyedüllétre van szüksége hogy gondolkozzon. Telefonban akkor azt mondta már nem is szeret, de másnap együtt mentünk el megvenni a gyerkőc cuccait, és akkor megkérdeztem tényleg nem szeret e, azt mondta nem tudja mit érez ezért kell a kis pihi, hogy megtudja mi lenne a jó. Ő mindig azt mondja még nem tudja mi lesz, de fifty-fifty a felelet állandóan. Én nem akarom erőltetni a dolgokat. Vannak terveink, hogy együtt töltsük a gyerkőc első karácsonyát, és majd a szülinapot is, és azt mondta bárhogy is legyen, nyáron 3man elmegyünk nyaralni is. A vitáink miatt sokallt be és ezért kellett a szünet.