Hogy győzzük le a féltékenységet? (beszélgetés)
Hú! Olvasva a hozzászólásokat, amiket eddig írtatok, rengeteget lehet tanulni!! Rengeteg a fejünk felett lebegő kérdésre meg van adva itt a válasz, hol a sorok között, hol kimondva!:)
Nekem szerencsém van, általában nem vagyok féltékeny (mondjuk múlthéten joggal voltam az, mert egy csaj tényleg nyomult és mindent kamuzott, kavart...mindegy) Ha mégis rám jön, csak ülök és gondolkodni próbálok (logikusan): ha nem szeretne, ha meg akarna csalni, nem elküldene inkább? DE! Ha nem engem akarna, miért lenne velem? annyi választási lehetősége volt eddig is, és most is lenne!Mégis itt van mellettem!:) Akkor meg?!:)
Azért van mellettünk a "párunk" mert minket akar. Azért, mert hidegen hagyja őt más!! Erre kell gondolni! Ő is valószínűleg féltékeny, ideges sokszor, hogy van nála jobb is, megcsalhatnánk.
A féltékenység néha viszont tényleg feldobja a dolgokat, mert harcolunk picit a másikért és eszünkbe juttatja a fájdalom, amikor belegondolunk, hogy mi lenne a szerelmünk nélkül, hogy mennyire oda vagyunk érte!:) Ugye?! Kell néha az a pici harc, magunkkal is, hogy fejlődjünk és másokkal is a szerelemért, hogy még jobban tudjunk örülni annak, aki mellettünk van!:)
Sziasztok!Én meg úgy gondolom,hogy az se jó ha valaki soha nem féltékeny és az se jó ha valaki folyton az.Egy kis féltékenykedés igazi finom fűszer is lehet időnként.Nem kell minden negatív érzést ellenségnek tekinteni és védekező állást felvenni.Sokkal szelídebbé válik,ha elfogadjuk még talán hasznossá is.Egy két éves gyermekbe hogy is van ez? Gondoljunk csak bele kevésbé társadalmi lény..inkább még ösztönös:),ergo érzés világa nyitott,felszínre törő kendőzetlen.Vagyis féltékeny húgira(simán kidobná az ablakon),féltékeny a bölibe,féltékeny anyura...sorolhatnánk.Aztán mindenkitől tanulja... csúnya dolog ez és szépen társadalmi lénnyé szocializálódik.Aki a személyiségfejlődésben valami oknál fogva elakad infantilis szinten maradhat akiből lesznek a nagyon féltékeny emberek.Aki megtanulja érzéseit manipulálni jól jár,de aki túl manipulálja szintén "sérül",mert az ösztönös érzékenységét írtja ki.Ami időnként igenis sok mindenben átsegít minket ,többek között az éleslátásunkat segíti;-) Én így gondolom,ami emberi az emberi akár innen nézzük,akár onnan!
Lehetetlen!! 13 éve élünk együtt a férjemmel.van 2 gyermekünk és a mai napig féltékenyek vagyunk.igaz a józan ész határain belül.
Mivan ha a párom előző kapcsolatának a dolgai miatt vagyok féltékeny.Pedig mondja, hogy velem más meg nagyon szeret.de mivan ha ez kamu és velem is megteszi...?
bízni akkor tudsz a másikban ha magadban bízol.
a féltékenység legyőzéséhez szerintem az első lépés, ha magunk felé nyitunk például azzal a kérdéssel:
miért nem tekintjük magunkat annyira jónak, hogy elhiggyük mi kellünk?
Hogyan győzzük le a féltékenységet??? Bízni kell magadban, és bízni kell a társadban. Csak ennyi...Bizalom...Nehéz, de ha megtanulsz bízni, akkor a félelmed is elmúlik...persze egy egészséges féltékenység mindig ott lesz, de az szerintem kell, csak nem szabad túlzásba vinni, mert az rengeteg problémát szülhet.
igazán nem lehet..legyözni.
föleg ha szeretsz valakit!!nagyon nagy önuralom kell hozzá
Attól tartok, így senki nem fog elviselni hosszú távon...
Szia!
Nagyon igaz amiket irtál.Ha őszinték vagyunk,ténleg ez a helyzet!!
Azt szeretném kérdezni,hogy hogy láttad ezt be,és hogy,hogy sikerült ezt az érzést elhesegetni magadtól.??
meg a csajok sem vakok, igen, ez a valóság, de talán nem kell félteni, ha megérdemel téged ;)
Én is eléggé féltékeny tpus vagyok, ráadásul a pasim elég messze van, de bzom benne, csak félek,féltem más csajoktól, met azért ő sem vak....
Hogyan? El kell kezdeni szeretni és megbecsülni magunkat és elfogadni, hogy a másik is ember, hibázhat, nem kell mindent mellre szívni.
Én nagyon féltékeny típus vagyok, ha nem barátomra, másra. Húúú ilyenkor elsötétült minden és mondtam nagyon a magamét, még ha szégyenleteseket is. Aztán jött az a párom, aki mellett pár év (!) alatt sikerült fokozatosan leépítenem. Legalább is még most azt hiszem, hogy teljesen leépítettem. :D Meglátjuk, a jövő bizonyítja sikerességemet.
Egyet kell értsek a 25. hozzászólással. Bár néha nem árt az óvatosság, ezek a fiúk kiszámíthatatlanok. :-))
ez nagyon szép és igaz volt.
Muceszka neked sokkal nehezebb a helyzeted, mint a"Már nem butuslánynak". Gondolj csak Naomi Campbellre, a híres modellre, van még olyan , aki szereti? Neked önmagadat kell először is kiképezned , mintha te lennél egy pszichológus és neked kellene ugyanebben a problémában másnak tanácsot adni. Olvasgass ilyen témájú könyveket, pl. E.Fromm-tól vagy mástól, a könyvtárosok boldogan segítenek , hogy megfelelő anyagot találj. Ha kellően feltöltekezel másképpen fogsz gondolkozni, másképpen fogsz bele egy új kapcsolatba, nem fogsz egyedül maradni az tuti.
Kedves butuslány először is ki kell cserélned ezt a nevet, ha van önbizalmad nem butuslánylak kell nevezned magad. Tisztában kell , hogy legyél a saját értékeiddel, az írásod alapján okos, értelmes lány vagy, aki gondolkodik, aki tud kicsit előre is tervezni. Kérdés , hogy mennyire szereted a társadat? Akár hosszú évekig is el tudod képzelni magad mellett? Egyenrangú a kapcsolatotok? Van olyan , amiben felnézel rá? El tudod fogadni mindenben? a szereteteddel tudod őt segíteni , ha nehézségei támadnak? Ugye nem csak azért kell éppen ő, mert mások előtt vele akarsz valamit bizonyítani? Itt többen is leírták, hogy a bennünk lévő bizonytalanság okozza a féltékenységet. Miért vagyunk bizonytalanok? Azért , mert nem ismerjük a jövőnket , azért, mert néha sokat dolgozunk és a kimerült ember bizonytalansága mindig erősebb. Ha mégis véget érne a kapcsolatotok mi lenne veled? Szomorú lennél nagyon , nagyon, nagyon de, DE nem dőlne össze a világ. Ha néha belelapozol egy társkereső hirdetési oldalra még 70 évesen is lehet új kapcsolatot találni. Milyen jó, hogy neked nem ez a fő problémád , ugye? Megteszel érte mindent , hogy a kapcsolatotok ilyen szép maradjon? Ha egyszer megbocsájtottál ,akkor magadat bírálod felül, ha mégis féltékenykedsz. Nem lehetsz féltékeny mindenki másra, akivel életében bármilyen formában kapcsolatba került vagy kerül.A társunkat nem birtokoljuk, hanem szeretjük. Legyél kedves, megértő, nőies, szép, képezd magad, hogy ezután is benned lássa a NŐT, és véletlenül se butuslánynak lásson.
igyekszem önbizalmat gyüjteni és mindent megtenni hogy ne tekintgessen más lányok után!Mert ha igy folytatom nem lesz jó vége...
Az ember igazából azért féltékeny,mert saját magát félti,és a párját kisajátítja magának.Mint tudjuk jól,nem birtokolhatunk senkit csak "kölcsön" kaptuk valakitől.Amikor ugy rendeli a sors meg kell válni töle.Mert amikor féltékenyek vagyunk valakire folyamatosan ott motoszkál a fejünkben:mi lesz velünk nélküle.Ez így van,ha bevalljuk ha nem...
Köszönöm hogy ilyen gyorsan irtál válaszut...igazad van és tényleg igyekezni fogom legyőzni a saját hülyeségem és abba hagyom a levélnézegetést örülök inkább hogy velem van és nem mással!!Köszönöm tényleg sokat segitettél a leveleddel!!!!
Ha az amásik lány jelentene számára valamit, akkor vele lenne nem veled! Abban viszont senki nem tud neked segíteni, hogy legyőzd a féltékenységedet csak Te önmagad. Tudod nekem az a véleményem, ha valaki el akar menni el is megy, ülhetsz te a nadrágja szélén, figyelheted a levelit (ami ugye csúnya dolog), akkor is elmegy. Legyen egy kicsit nagyobb Önbizalmad, ne a féltékenységet, hanem a magabiztosságot sugározd, ragyogj! S meglátod párodnak esze ágában sem lesz másfele nézni. Sok sikert!
Sziasztok!Én is egy nagyon féltékeny lány vagyok amire igazából nem lenne okom de mégis...:(szoval együtt vagyunk a párommal többé kevésbé 2év 3honapja amiben volt 2hét szünet és egy honap szakitás mind a kettőt én akartam.:(Amit már nagyon bánok!Most együtt vagyunk és minden nagyon jó de az egy honap kimaradásban a párom talált egy másik lányt akivel nagyon jol érezte magát de mikor irtam neki hogy hiányzik és szeretem egyből ott hagyta és velem van!!Aminek persze felhőtlenül örülök de még is félek hogy ez a lány még mindig jelent számára valamit!Sajnos kiváncsi voltam és beléptem az iwiwjére és egyéb dolgaiba ahol még ott voltak a lánytol a mailek!:(Nem szoltam neki és nem is fogok mert nem akarom hogy e miatt veszekedjünk!Mondja hogy szeret és soha nem fog elhagyni és épp e miatt nem értem magam hogy mitől félek!:(Segitsetek légyszi hogyan győzzem le a saját butaságom??:(:(Köszönöm a segitséget előre is!
A féltékenységet csak önbizalommal lehet legyőzni. Ha én rendben vagyok magammal, ki vagyok békülve magammal, akkor nem vagyok féltékeny. A féltékenység abszolút mindig a párom bolhatöke egójáról szól, még csak nem is rólam. És ugyanígy fordítva is, ha én éppen rosszban vagyok magammal, akkor vagyok féltékeny, de ebben az érzésben a párom sehol nincs. Egy kapcsolatban jelenlévő féltékenység mindig arról szól, hogy két fejletlen egó a másikkal akarja bepótolni a saját hiányérzeteit.
köszi hogy válaszoltál!szrobcsek
Szerintem tudni kell kezelni a dolgot.Az egészséges féltékenykedés kell,de ha eldurvul az már nem jó
na jó csak vicceltem,tényleg piszkosul érdekelne a tőrténeted.
halló!szrobcsek.azt hittem talán válaszra fogsz méltatni,de ennyit még egy szép lányra sem "várnék"!!
További ajánlott fórumok: