Helyesírás (beszélgetés)
Ez tuti! Ha baja lenne, otthon is lenne: verekedne, agresszív lenne vagy épp az ellenkezője, visszahúzódóbb, mint korábban. Tuti, észrevennéd.
Szerintem ne foglalkozz az iskolával. Nem tudom, hol laksz, de én akár át is íratnám más iskolába, más osztályba. Habár ez sok mindentől függ, nehéz döntés. De miért ne...? Esetleg beszélnék az ofővel, hogy vannak ezek a tanarak és úgy hallottad, hogy...
Magad semmiképpen ne hibáztasd!
Jujj, hát erre én is csak azt tudom mondani, hogy nem normálisak a tanárok! Sürgősen kérd meg a tanárokat, hogy ne említsék semmilyen körülmények között neki ezt a nevelőszülő-új gyerek témát!
Veletek minden ok, csak a tanárok túlspirázzák a dolgot.
Ha várja meg örülne neki, akkor nincs gond, csak ezek szerint a tanárok tömik a fejét néhanapján marhaságokkal!
A tanárok ezek szerint beskatulyázták őt :(:( Nagy hiba, illeve baj ez a fiatoknak szerintem...
Egyáltalán nincs miért szégyelned magad!
Jézusom! Ez hülye!!! Nem normális! Barom!
Bocs... de kiakadtam... Mit képzel magáról ez a matek tanár?! Még jó, hogy nem azt mondja a kicsinek, hogy így KELL érezned... :S
Szerintem ne erőltesd! Csak természetesen! Ha a gyerek látja, hogy ez nektek jó, ha látja, hogy anyu és apu boldogok, akkor ő is nyugodt lesz. Nem kell az agyába rágni se, hogy szeretitek, mert tudja, látja, ha eleget vagytok vele, bármit elmondhat, mert megértitek...
soha ne szégyelld magad a nevelőszülőség miatt! szuper lesz, meglátod! :)
Nem hiszem, hogy bármi gond lenne a gyermekkel amiatt, hogy Ti nevelőszülőkké fogtok válni.
Ezt nyilván meg kell beszélni vele, felkészíteni rá, de ez még nem frusztrálhatja, hisz nincs még ott egy idegen gyerek, akin osztoznia kellene rajtatok és az otthonán.
A helyesírásról tudvalévő, hogy velünk született adottságunk. Ehhez véna kell. Sok gyakorlással, különböző módszerekkel lehet javítani, de akinek nincs érzéke hozzá, azzal csodát nem lehet tenni.
Ebből következik, hogy ha a fiad hullámzóan teljesít, akkor meg van az adottsága hozzá, de valamiért nem motivált. Én sokkal inkább valószínűsítem azt, ahogy egy korábbi hozzászóló is írta, hogy unja. Nem keltik fel az érdeklődését ehhez, ezért félgőzzel teljesít.
Semmiféle pszichikai oka nincs ennek. Szerintem.
Ha ilyen probléma lenne, akkor nem csak ebben nem lenne jó, hanem az egész tanulmányaira kiterjedne a probléma.
Másrészt:
Ne foglalkozz a tanárokkal, az iskolával. Ha te úgy látod, hogy a kicsi fejlődik, érdeklődik, okoska, aranyos, jófej, szeretetteljes, kedves, udvarias, virgonc, meg ilyesmi, akkor kit érdekel, hogy egy nyelvtan tanár mit magyaráz vagy egyest ad...? Nekem 2 gyerekem van, még ovisok, de már tudom, hogy le fogom magasról tolyni... :P Főleg 2. osztályban...
egyébként amit nanaki ír, a gyakorlásmódszerek szerintem is sokkal jobbak, mint a "gyere fiam, tollbamondok"-féle. Játék, játék, játék...
Szomorú hogy az iskolákban elfelejtették ezt a szót...:(
Én is ilyen voltam. Velem a szüleim otthon gyakoroltatták a szépírást, mert nekem az nem ment. Külalakra ritkán kaptam 5öst :)
A kicsiknél még előfordul, hogy ha fáradtak, dekoncentráltak, akkor nem tudnak úgy teljesíteni. Lehet a motiváció is hiányzik - nálam többnyire ez volt a baj. Ha fáradtak vagy nem érdekli őket a dolog, előfordul a rossz helyesírás. Lehet többet kéne vele gyakorolni, hogy automatikusan menjen a helyesen írás. A kicsik egyébként sokszor kihagynak betűket, ékezetet vagy felcserélik azokat. Szerintem ez nem vészes. Vagy suli mellett jár-e sportra vagy különórára? Lehet csak fáradt. A rossz időjárás, kevés napsütés is hatással lehet a teljesítésre.
Viszont remélem a tanár nem hozakodik elő a fiadnál rosszabb teljesítés esetén azzal, hogy mert otthon nincs rendben valami, vagyis hogy csak nem tesz semmilyen utalást arra, hogy változás lehet nálatok. Reméljük nem skatulyázta be :S:S:S
Ha úgy érzed szoronghat, beszéltesd, játsszasd, rajzoltasd. A szerepjáték nagy segítség tud lenni. A reakciói könnyen értelmezhetőek lesznek.
Lehet fél attól, hogy az új gyereket jobban fogjátok szeretni, vagy hogy ő egyáltalán a ti gyereketek. Minél többet beszéltek az érzéseiről, mármint hogy ő beszéljen róla, meg te is elmondod, hogy őt szeretitek meg satöbbi, annál jobb lesz.
Nem vagyok szakértő, de az én kisfiam is másodikos és figyelmetlen. Ezen gyakorlással tudtok segíteni. Akasztófa játékkal, de nem gépen, hanem papíron és vegyél neki gyerek keresztrejtvényt. Mióta ezt csináljuk, sorban kapja a mosolygós piros pontokat.
A másik (vagy fő) problémádon józan parasztasszonyi ésszel javasolnám, hogy beszéld meg vele a nevelőszülői feladatokat az ő nyelvén és kérd a segítségét, akkor tudni fogja, hogy ez egy közös élet lesz új családtaggal is. Ha lesz feladata és érzi, hogy fontos, akkor másként áll a dologhoz.
És természetesen mond el neki, hogy a Ti életetekben ő a legfontosabb.
Szerintem a helyesírás, olvasás, matek épp azok a készségtárgyak, amik gyakorlás nélkül nem mennek. (Még nekem se... Ha nincs helyesírás-ellenőrző, meg vagyok lőve... :S) Lehet, hogy a fiad csak unja a tollbamondást, másolást, valami izgalmasabb, érdekesebb feladatot szívesen csinálna. Nem gondolnám, hogy köze van a dolognak ehhez.
Viszont szerintem sokat, nagyon nagyon sokat kell beszélgetni vele erről a nevelőszülős témáról. Elmagyarázni többször is neki, mi ez, az ő szintjén, és biztosítani a szeretetetekről mindenféle formában.