Gyógyszer pro és kontra (beszélgetés)

Sziasztok!

A kislányom 7 éves és egy óvodai vizsgálatnál kiderült, hogy ingerkereső, próbáltam utánanézni olvasni, hogy mi ez, de még mindig nem világos.

Én csak azt látom hogy, állandóak a viták, hogy általában nem fogad szót. És sok rémálomba illő napunk van. Örülnék neki, ha valaki aki hasonló cipőben jár, írna valamit erről, mert fogalmam sincs mitévő legyek. Előre is köszönöm :)

a kislányom 2005.03.26-án született:))

upsz...a kisfiamnál viszont kb ugyanezek a tűnetek...(mármint nekünk fizikai nem volt és nem lilán született, viszont iszonyat sebességgel..:)

mi is először az a tipikus rossz gyerekre gondoltunk, soha semmi nem volt jó, mindenen behisztizik, és semmi kompromisszum, se szép szóra, se kiabálásra, se semmire. A legjobban engem a kiismerhetetlensége zavar. Ami egyik nap nem jó neki, az a másik nap jó, és így egyszerűen nem tudom, hogy épp mit is akar. egyszerű példák: zuhog az eső, de épp egy játszótér mellett megyünk el, erre közli, hogy ő most itt játszani szeretne, mire mi (épp apukával együtt voltunk) nem lehet, senki nincs itt, ömlik az eső. de egyszerűen nem lehetett meggyőzni, üvöltött hazáig... VAgy pl egyik nap ráteszem a Wc-re, hogy pisiljen, a következő nap is, erre elkezd üvölteni, toporzékolni, hogy ne tegyem rá, és majd bepisil, de inkább nem pisil, hanem üvölti, hogy ez így most nem jó. erre én leszedem a Wc-ről és mondom, jó akkor ülj rá egyedül, de ő csak hajtogatja, hogy ez így már nem jó...vagy egyik nap ő akar felöltözni egyedül és kiakad, hogyha segítek, másnap meg elkezdi mondani, hogy én öltöztessem, hiába mondom, hogy de tegnap már milyen ügyesen felöltöztél, akkor erre behisztizik.

úgyhogy az idegeim tőle már baromira kivoltak, ott tartottam, hogy nem bírtam elviselni ezeket a kitöréseit, úgy keltem fel reggel, hogy csak éljem túl a mai napot és min fog éppen hisztizni.

Aztán változtattam magamon, és elkezdtem iszonyat türelmes lenni, minden apróságért megdicsértem, sőt az adott napon vagy későbbi napokban is felhoztam példaként, ha valamit jót csinált, hogy akkor milyen ügyes volt stb...mindenért megpusziltam, ha jót csinált. nagyon lassú volt a folyamat, (közben jött ez a torna) de ma (kb 1 év alatt) ott tartunk, hogy sokkal jobb a viszonyunk, viszont lesem minden mozdulatát, és próbálok a lehető legkevesebbszer konfrontálódni vele, ha épp x pulcsit akarja felvenni, hát legyen, de pl régen volt, hogy a fejébe vette, hogy ő nem húzza fel a pulcsit, hiába mondtam, hogy hideg van, ma már megérti, bár küzdeni kell. Most már lehet vele egyezkedni, pl megmacsakolja magát, hogy nem eszik semmit vacsinál, de sütit kérne, és egyszerűen nem adok neki, ha hisztizik akkor sem, sőt látványosan elkezdtem előtte enni és mondtam, hú nagyon finom, de csak az kap, aki megeszi a vacsit. és ki kell várni azt a pillanatot, amikor ő magától nekilát a vacsinak, mert ha elmondom 100x, hogy egyél már, annál előbb kapsz sütit, azért sem enne, de ha csak csendben ülök, és nem reagálok a hisztire, hanem mondom a magamét, akkor egyszer csak neki kezd az evésnek. na ilyenkor ezerszer elkezdem mondani, hogy de ügyes vagy, na még egy falat(megbeszéljük mennyit kell ennie) és ha megcsinálta, akkor van süti. de van, hogy közli, már nem is kér sütit a vacsi után.

(de pl olyanokat is csinál, hogy "rátehénkedik" az egyik autójára, ami jó masszív és elkezd vele körbe-körbe a szobában rohangálni(nem tudom el tudod-e ezt a képet képzelni, szóval a kezeivel ránehezedik az autóra és fut vele a föoldön), de tök durván és nagyon hangosan berreg hozzá...alig lehet leállítani(na én pl ezekből gondoltam, hogy hiperaktív), vagy pl hihetetlenül érdeklik a hangok, bárminek a hangját hallja, odamegy és megfigyeli. PL az autós kisvakond mesében, van egy rész, amikor a kisvakond kipróbálja az autót, és az ablaktörlőnek olyan érdekes hangja van, amikor bekapcsolja. Erre kisfiam elkezdte mondani, hogy vittyóóó, vittyóóó, vittyó...először férjemmel nem értettük ez mi akar lenni(kb 1 éve)...majd én jöttem rá, hogy ezt az ablaktörlőre csinálja, mert látta a kisvakonban, és megnéztem a filmet, tényleg lehet ezt rá mondani! vagy a kocsi index-hangjára is elkezdett "csettinteni" a nyelvével, és ha becsukod a szemed nem tudod megmondani, hogy ez most tényleg az index hangja, vagy ő csinálja e- szóval nagyon fura kis figura...amúgy jópofa nagyon, csak olyan nem mindennapi...

Holnap folytatom a történetet, mára eléggé lefárasztottak. És reggel iskola, ovoda:))

Jó éjszakát és köszönök mindent!

igen, de ebben a tornában épp az a lényeg, hogy nem te, mint laikus vagy az óvó néni találja ki a feladatokat, (amik amúgy egyszerűek) hanem a leglényegesebb, hogy megnézik a gyereket és a feladatokat x sorrendben lehet csak csinálni. ez mindenkinél más-és más, mert a különbörő feladatok más agyi tevékenységet váltanak ki, nem mindegy a sorrend és a mennyiség az adott gyereknél. ehhez kell a szakember, aki ezt el tudja dönteni.

Amúgy miket csinál a kisfiad? és hány éves? Ha nem akarod itt leírni, írhatsz privátban is!

oké, csak ez speciális feladatsor, nem mindegy mit milyen sorrendben csináltok, és hányszor, ezt minden egyes gyerekre külön kifejlesztik.

Amit láttam a tv-ben feladatok, azok 100%-ig megegyeztek azokkal a feladatokkal, amiket mi csinálunk.

Amúgy még életemben nem láttam ilyen feladatokat, eszembe sem jutna így fejleszteni egy gyereket...de bele lehet jönni. (nekem pl tök fura volt ez a fejjel lefelé való lógatás, meg pl bukfencből én a 3-4.nél elszédülnék, a kisfiam az elején 20-at megcsinált és nem szédült utána, ami persze baj, most már a 8.-nál elszédül:) haladás...

mindenképp kérdezz rá, érdemes kipróbálni, legalább nem gyógyszer! igaz hatása csak hónapok múlva látható, ne várj egyik napról a másikra eredményt, és kb 1 héten 4-5x kell csinálni a feladatokat, ami kb fél óra hosszat tart(mármint a feladatsor, ami kb 20feladat)

egyetértek, és maximálisan én is ezt ajánlom, vagy a Delacato-terápiát.

Csak gyógyszert ne engedj!

Sok melód lesz benne, de meglesz az eredménye.

oké, bocsi csak azért kérdeztem rá, hogy biztos az -e , mert az én kisfiamnál is felmerült a gyanú, hogy hiperaktív, először nálam(én mondogattam a családban, de mindenki hülyének nézett), majd tavaly bekerült az oviba és rákérdeztem pár hónap után az óvó néniknél, és azt mondták, szerintük határeset...na rohantam a város legjobb pszichológusához, aki 1 foglalkozás után közölte, hogy semmi baja, a hiperaktív gyerek nem így viselkedik, ő egyszerűen csak egy "ingerkereső" gyerek, minden érekli, ennek kapcsán olyan dolgokat is csinál, ami a felnőttek számára idegesítő, vagy sokszor nem fogad szót, hisztis, ha rászólsz, akkor mintha nem is hallaná. És csinál olyan "mozdulatokat", ész nélküli cselekvéseket, amiből arra gondoltam, ez a baj nálunk.

de ezek szerint nem.

viszont ajánlotta az óvó nénink ezt a speciális tornát, és ezt csináltuk, lényege:

Tervezett Szenzomotoros Tréning, olyan mozgásos feladatokra épülő terápia, amely előre tervezett ingerekkel indít el spontán fejlődést a gyermekeknél. Elsősorban az egyensúlyérzéket és a mozgások összerendezését segíti, de változásokat eredményez a viselkedésben, a magatartásban és a figyelemben is. Előre meghatározott mennyiségben és sorrendben különböző mozgásformákkal ingereljük a vesztibuláris (egyensúlyi) rendszer receptorait. stb stb...A mozgásfejlődés és a kognitív tevékenységek maximálisan összefüggnek, tehát, ha egy gyereknél figyelemzavar, tanulási nehézség, diszlexia stb fordul elő, akkor az a megoldás, hogy az idegrendszerét újra struktúráljuk azokkal a nem átélt, kiesett, hárított feladatokkal, mozgásfeladatokkal, amik az alapokat jelentik. A hiányok pótlása szenzomotoros fejlesztésekkl történik.

hogy érts is a gyakorlatban, pl plédben kell hintáztatni, pörgős széken megpörgetni, nagy gimnasztika labdán hassal lefelé ide-oda gurítani, fejjel lefelé lógatni és mint az ingaóra ide-oda "lóbálni", bukfencezni, gördeszkára ráfeküdve ide-oda tologatni, gurulni, egyensúlyozó deszkán is vannak feladatok, stb, mindezt nem önmagában, hanem ritmusos mondókák alatt, a ritmusára, annak tempójára kell csinálni.

mi kb 3hónapig csináltuk, és "kézzel fogható" javulás következett be nálunk! (nekem most lesz 4 éves a kisfiam), de kb 3 hónaoja abbahagytuk, mert megszületett az újabb tesó, és most nem tudjuk csinálni(ezeket a feladatokat itthon kell csinálni) , de újból fogom kezdeni, mert nagyon hatékony, ártani tuti nem árt!

ja és pont erről láttam kb 3hete egy műsort a déli híradó után egyik nap a mtv1-en! ugyanezeket a feladatokat csinálták, mint mi.

de rengeteg feladat van, minden gyerekre külön "rászabják" , mit kell csinálnia! van, hogy te csinálod otthon kb 1 hónapig az adott feladatsort, majd leellenőrzi az, akihez jártok, és ad újabb feladatsort, stb stb, vagy csoportban (mint egy tesi óra) kell vinni a gyereket. de ez mind életkor és gyerekfüggő.

Nézz utána, nálatok nincs-e ilyen torna, hova valósi vagy? Amúgy ez valami újdonság lehet, a mi pszichológusunk sem ismerte!

"A hyperaktivitás egy olyan betegség (?), amelynek diagnózisára semmilyen érvényes laboratóriumi teszt nem létezik, eldöntése tehát szubjektív véleményeken alapszik. Maguk a szakemberek is úgy vélik, hogy nincsenek stabil adatok arra vonatkozóan, hogy honnantól kezdve kóros a gyermek állapota. E betegség szakmai berkekben is rendkívül vitatott. Valójában olyan terület ez, amelyen mindent be lehet bizonyítani, illetve annak ellenkezőjét is. Minden pusztán azon múlik, hogy hogyan magyarázzuk az eredményeket. Egy bizonyos, hogy a pszichostimulánsokkal való kezelés a gyermekek lelki problémáit a kémiai reakciók szintjén akarja megoldani, meglehetősen vitatható sikerrel. Hozzá kell tennem azt is, hogy a kutatási eredmények sosem arra alapszanak, hogy a gyermekek hogyan érzik magukat a kezelés alatt. Őket általában nem kérdezik meg. Az eredményeket a szülők, és a tanárok értékeléséből vonják le. Ennek láttán az az érzésem támad, mintha egy atombombát akarnának bevetni azért, hogy elpusztítsunk egy oroszlánt. A tét az, hogy egy pszichotikus, kábítószerfüggő társadalmat neveljünk-e fel, vagy egy lelkileg egészséges nemzedéket. Ehhez a szülők, a tanárok és ha kell az orvosok összefogásával rengeteg időt, és odafigyelést kell szánni gyermekeinkre. Ezt ugyanis nem pótolja egyetlen tabletta sem."

Marosi Gyöngyi

gyógyszerész

NEEE!

csak Ritalint ne!

5 éves fiamnak már tavaly megmondták, hogy gyógyszert kell majd szednie a túlmozgására( hiperaktivitására), de én nem vagyok biztos magamban. Nem tudom, hogy mit tegyek. Sok jót hallottam a gyógyszerekről, azokról, amiket a hiperaktivitásra adnak. az egyik barátnőm gyógyszerésznek tanul és ő azt mondta nekem, hogy semmi esetre sem ajánlja, majd kinövi, türelem! De a pedagógusok, óvónők, és a doktornő szerint kellene. Most nagycsoportos, szerdán voltunk a nevelési tanácsadóban vele, az első kérdés, hogy szed-e gyógyszert a túlmozgására, pedig még nem is tudta, hogy mi a helyzet... Aggódom és tele vagyok kérdésekkel. Vannak köztünk olyanok, akik tanácsot tudnának adni? Kinél hogyan vált be a gyógyszer?

Köszönöm!