Férfiak mennyire könnyen fogadják el más gyermekét? (beszélgetés)
A fogadatlan prókátorok is teljesértékű hoxatagok és abszolút joguk van hsz.-t küldeni,privit-t küldeni,véleményt formálni,gondolkodni és érezni és csatlakozni ahova,ahogy és amikor nekik tetszik!Az egész hoxa egy nagy magánvélemény-osztás,ha nem vetted volna észre!
Most sajnálod?Már az első tiltakozásra kellett volna ezt tenned,de minimum akkor,amikor priviben is figyelmeztetve lettél,hogy mekkorát mellélőttél!
Figyelj Márton!
Te még fiatal vagy és naiv:)
Itt nem kell bizonygatni semmit!
Nem miattad tettem föl a képet, hanem mert így láthatja a többi fórumozó, mekkora bakot lőttél azzal, hogy azt állítottad, hazudok.
A "komoly kételyeidet" - amiknek megalapozottsága abban merült ki, hogy mégis hogy van időm vizsgaidőszakban fórumozni - biztos igazságként adtad elő ("Ha ez a fiú valóban az lenne, akinek hiszi és kiadja magát[...]").
Így jár az, aki nem tudja, mennyi bizonyíték alapján mondhat ítéletet.
Nem áll szándékomban feléleszteni ójra ezt a vitát, de mivel nyilvánosan írtál, nem hagyom válasz nélkül a hsz-ed. A megnyilvánulásaid alapján komoly kételyeim támadtak, amiket most eloszlattál. Kívánom, hogy jó és sikeres orvos legyen belőled, és jó tanácsként, kérlek fogadd el tőlem, hogy a szakmai tudásod mellett azért vedd számba az emberi tényezőket is. Nem lehet mindent a tudomány oldaláról megközelíteni... Sajnálom, ha megbántottalak.
Részemről ezt a nyilvános vitát lezárom, a fogadatlan prókátorok pedig kíméljenek meg a magánvéleményüktől!
"Ha ez a fiú valóban az lenne, akinek hiszi és kiadja magát, besz@rni se lenne most ideje, nemhogy itt okoskodni egész nap."
Ill. egy másik hozzászólásodból:
"Vagy nem is vagy orvostanhallgató?! :)))"
"A rólad készített diagnózisom a következő: messziről jött ember azt mond amit akar."
Kijózanítóul: [link]
Ne is mondd:((
Én özvegy férfihoz mentem feleségül, volt két gyereke, 13 és 14 évesek. Utálatos, ellenséges volt mind a kettő, az első pillanattól kezdve.
Sokat szenvedtem miattuk, bevallom, én nem szeretem őket, az ítélkezzen, aki jobban helyt tudott volna állni ebben a szituban.
A férjem, ha panaszkodtam, volt, hogy azt mondta, ha nekem lenne első házasságból gyerekem, ő elfogadná és szeretné.
Könnyű ilyet mondani, két okból is: egyrészt, mert nekem nem volt első házasságból gyerek, másrészt pedig, az is az én gondom lett volna, ahogy az ő hülye kölykei is az én gondom voltak.
De tény, hogy a tesóm egyedülálló anya, és az új párja imádja, sajátjaként szereti a hugom fiát.
Én úgy gondolom, hogy sok minden múlik a gyereken is. Pl. hogy mennyire fogadja el a szülője új boldogságát. Meg azon is, hogy az "elhagyott" szülő mit duruzsol a fülébe...
Véleményem szerint a férfiak könnyebb helyzetben vannak az elfogadással, mert a gyereknevelés "terhe" még a mai világban is a nőkre hárul.
Talán nem is az összeköltözés a lényeg. Régen sem költöztek össze, és csak össze csiszolódtak. Csak régen még volt az emberben vmi olyasmi, hogy felelősség. Persze akkor is voltak hűtlen férjek, és mindent elnéző asszonyok.
A másik meg ma még egy 25-30 éves ember sem igazán felnőtt, mégha dolgozik is meg diplomája is van. LEgtöbb még keresi önmagát stb...meg anyu nyakán.
Azért akár 50 évvel ezelőtt is egy 18 éves fiú már férfi volt, tudta a dolgát, és felelősséget is bírt vállalni.
Ma hamar érünk testileg, de lelkileg nagyon későn.
Látom körülöttem a 38-40 éves független pasikat, úgy élnek bele a világba mintha 18 évesek lennének, és a családalapítás és egyebekről az a véleményük, hogy ráérnek még.
No eltértem a témától, elnézést.
Azt gondolom, hogy a topik témájánál maradtam (a rákos topikban is). Ha neked nem tetszik, hogy a tudomány is vizsgálja a topik által fölvetett kérdést, azon nem tudok segíteni.
Nem szabhatod meg, hogy ki és milyen megközelítéssel szólhat hozzá a témához.
Még egyszer írok neked itt, és most valóban nem akarlak sértegetni!!! A problémám az, hogy vagytok néhányan, akik 1-1 jól beindult fórumon tudományos fejtegesékbe és vitákba bonyolódtok, és ezzel szétziláljátok a fórumot. Tudom, nem rossz szándékkal teszitek, de nézd csak meg a rákos fórumot, mennyien elmentek onnan, és pontosan ezért... ott már gyakorlatilag megszűnt a beszélgetés. :(
És itt is pl. sokkal szívesebben olvasnám a saját tapasztalataid a témáról, mert gyerekként, rokonként, szomszédként biztos van ilyen, nem pedig a genetikai meg mittomén milyen vonatkozásokat kellene feltétlenül ecsetelgetni, mert ez sokakat elriaszt!
Remélem, így már érted a felháborodásom, ami azonnal el fog múlni, ha a tudomány álarca mögül előbújva a saját arcod mutatod te is, mint mi, itt mindannyian. :)))
"Nem szidkozódok, hanem bírálok."
Mindegy, hogy te hogyan nevezed. Nem én írok olyanokat, hogy "Na idefigyelj, nagyokos!", és nem én akarok neked BNO-kódot (aki nem ismerné: [link]
Felőlem folytathatod ezt a viselkedést, nem veszem föl a sértegetéseidet, és nem én fogok a többi fórumozó szemében esni.
A "Rákosnak lenni, élni akarni!" c. topikban egy klassz fórumozónak ismertelek meg, sajnálom, hogy itt nem ezt látom.
"Egyébként ha jobban kinyitnád a szemed, látnád, hogy nem bújok a nicknév mögé!"
A honlapodon valóban fönt van a neved (Ládi Zsuzsa), bár kicsit keresni kellett (a bemutatkozás általában a menüoszlopok tetején szokott lenni, én először ott kerestem).
Igen mert a leányzónak kényelmes a jól kereső emberke. Ki nem állhatja, de már baba is van mert ugye hát az óra...
Ez nem egyedi eset,s mivel semmi sem kötelező nem értem miért jó ez.
További ajánlott fórumok:
- Nevel valaki halmozottan sérült gyermeket?
- Pajzsmirigy alulműködéssel lehet-e gyermeket vállalni?
- SpermaJOGOK, avagy a férfiak is dönthessenek, akarnak e gyermeket!
- A világ változott vagy a szülők nevelnek "lazán" gyermeket?!!
- Hány éves korig lehet gyermeket vállalni?
- Ha megtehetnétek, ti fogadnátok örökbe gyermeket?