Férfi meddőség! Segítsetek! (beszélgetés)
Sziasztok!OAT szindrómával diagnosztizálták a férjemet.
Alacsony tesztoszteron és magas fsh értékei lettek a hormoneredményei.Normális Lh mellett.Lombikra készülünk.
Kérdésem lenne ,hogy mire utalhatnak ezek az eredmények és javíthatóak e?(ismeretlen eredetű meddőség)
Sziasztok,
tegnap voltunk a czeizel intézetben, dr. Zóber Tamás Gábornál. Azt mondta a leletek alapján a férfi részről minden rendben. Engem kell kivizsgálni továbbiakban. Vissza kell mennünk a nögyógyászhoz a czeizelben és majd ő tovább vizsgál majd.
Azért mi sem leszünk tétlenek. Megpróbáljuk azért mi is a lehetetlent. Tovább folytatom a fogyást hogy elérjem a 25 BMI-t. Ugyanis a tudomány mostani állása szerint a legoptimálisabb testsúly a teherbeesésre. A sperma aktivitás javítására a férjem szed majd készítményeket amit itt javasoltatok. Én is szintén keresek készítményt a méhem javítására és a menstruáció javítására. Bár a menstruáció jó, de ki tudja javítani sosem árt. Annyit mondott a doki a férjemnek hogy ha szed ilyen készítményt javasolja hogy három hónap után újra menjen el a sperma funkcionális vizsgálatra, mert ronthat is a készítmény rajta.
Sziasztok!
Férjemmel az idén lesz két éve hogy babát szeretnénk. Tavaly előtt , tehát még abban az évben decemberben volt az első vetélésem, 8 hetes terhesként. Tavaly augszusban volt a második vetélésem, 13 hetes terhesként. Az idén februárban 8 hetes terhesként volt a harmadik vetélésem. Engem kivizsgáltak minden rendben van, még amit ajánlottak a méhtükrözés.
Én most azon vagyok hogy lefogyjak. Mert olvastam hogy ha netán mesterséges megtermékenyítésre kerülne a dolog ajánlják a BMI 25. Az nálam kb 75kg. Én most eléggé túlsúlyos vagyok. 95kg. Magasságom 170. Életkorom 39.
Szóval a Czeizelbe járunk kivizsgálásokra.
Férjemet is kivizsgálták:
-CITOGENETIKAI LELET: Kariotípus: 46,XY Az alkalmazott technikával kromoszóma eltérés nem volt látható, normál férfi kariotípus .
-Első spermiogram vizsgálat nem volt tul jo, ezért másodikat is kértek, ez már nagyon jobb volt. Elsőnél sokat járt szolizni azt mondták lehet ez miatt volt a rossz eredmény.
Második lelet:
Térfogat: 3.6ml
ph:7.8
Elfolyósodás: 15perc
Koncentrció: 31mil/ml
Össz. spermaszám: 111.6mil
Mozgó sper. száma: 18%
Progresszíven mozgó sper.: 11%
Fehérvérsejtek: 1.1%
Normál alak: 7%
Vitalitás: 21%
-Azt mondták hogy ha a harmadik terhesség megszakad még a 12. hétig akkor el kell mennie DFI-re. Ez megtörtént. A lelet:
Humán sperma DNS fragmentáció vizsgálat
Fragmentált spermiumok MFI értéke: 767.0 MFI a laborleleten a vélemény: Erősen fragmentált DNS állomány
Erős festődésű DNS állomány (HDS): 10.9 % a labor leleten: Megfelelő protamináció
Véleménye szerint ez okozhatja akkor a vetéléseimet? Lehet gyógyítani? Esetleg valamivel javíani?
Továbbá volt vérvizsgálat:
Mért érték Refencia értékek
Tesztoszteron: 18.63 6.07-27.1
FSH: 2.8 1.27-19.26
LH: 1.7 1.24-8.62
E2: 105.5 55.0-115.6
P 6.7 2.64-13.13
TSH: 1.18 0.38-5.33
Valakinek volt hasonló? Tud valaki ajánlani megoldást? Április 11re vagyunk bejelentkezve az andrológushoz.
Van innen valami kiút?
Előre is köszi a segítséget.
Szép napot.
Szia!
Valószínűleg nem ezt szeretnéd hallani, de irány a lombik!
Fiatal vagy még nagyon, fiatal sejtekkel, kevés hormonnal szuper kis embrióid lesznek, hipp hopp teherbe pottyansz, és jövő nyáron már babázol.
Most még csuda klassz esélyeitek vannak lombikkal, de ez rohamosan csökkenni fog az évek alatt mert öregszel.
Tudom milyen ez a kétségbeesett állapot a hiábavaló remény állandó várakozás.... 2015 ben kezdünk próbálkozni. A fiam 2019 ben született most érkezik a kistesó.
Hosszú nehéz utunk volt. Sosem bántam meg. Amikor este puszilgatom, vagy hozzám bújik...
Utólag mindegy hogy hogyan fogant. Itt van velünk. Ez számít.
Kitartás és fel a fejjel.
Sziasztok! Ígértem helyzetjelentést.
Előrelépés sajnos nem történt. Kifizettünk kb 200.000 ft-ot azért, hogy megtudjuk amit eddig is tudtunk. A doki rögtön antibiotikumot akart volna felírni. Férj azt mondta, nem szeretne többet szedni. A doki azt mondta megérti, de hát ez a protokoll, neki muszáj javasolnia, bár valószínűleg úgysem használna.
A sperma sajnos még inszeminációra sem alkalmas, csak lombikra. További vizsgálatokat nem is javasolt. Van valakinek ötlete merre induljunk tovább? Az orvosok kifogytak az ötletekből :D és mi is.
Szia! Először is gratulálok, hogy ilyen jól utána jársz a dolgoknak, és intézed a vizsgálatokat, nagyon jól csinálod! Nem is érdemes szerintem éveket várni az alap vizsgálatokkal, mert h gond van, akkor feleslegesen mentek el az évek, ha pedig minden rendben, akkor meg lehet nyugodni.
Jó helyre mentetek, az Istenhegyiben jó szakemberek vannak, nagyon jó speciális vizsgálatokat csináltak, mert egy alap sperma vizsgálat es baktérium tenyésztés nem elég. A PMN elasztáz kitudja mutatni a gyulladást, így remélhetőleg az új andrológus tud majd valamit mondani, h mivel lehetne megszüntetni a gyulladást. Mert a lényeg mindig itt lenne, h találjuk meg a gondot, kezeljük és akkor valószínűleg javulás lesz és spontán jöhet a baba. Mert valószínűleg a gyulladás miatt rosszabb a spermakép. Amúgy a DNS fragmentáció nagyon fontos érték, és nagyon jó lett párodnál.
Ez csak egy nagy feltételezés a részemről, de ha esetleg a gyulladás megszüntetése esetén nem javulna sokat a spermakép (biztos olvastad h újabb 3 hónapot kell várni egy sperma kontrollra, mert ennyi idő kell az új spermiumok termelődéséhez), akkor a lombikkal jó esélyetek lenne, mert ott egyesével ki tudják válogatni az egészséges spermiumokat. Írtad h nagyon félnél a lombiktól, nem szeretnéd.. Ez természetes. Jó lenne ha nem lenne rá szükség, de én pl így álltam hozzá, h amellett hogy volt bennem félelem is, azt mondtam magamnak h örülni kell neki, h van ilyen segítség, mert régen borzasztó lehetett, mikor még nem volt. Férjem amúgy mikor a kivizsgálások elején tartottunk, nagyon elutasító volt a lombikkal, konkrétan kijelentette h nem fogunk arra menni. Így az átjárhatósági előtt rettegtem, h ha elzáródást találnak, akkor nem tudom mi lesz. Nem volt elzáródás, de utána sem estem teherbe, én is olvastam, kutattam, sokat olvasgattam is a hoxán mások történeteit, amikből nagyon sokat tanultam, h milyen vizsgálatokra érdemes menni. Már akkor láttam, h érdemes az embernek magától intézni a vizsgálatokat, mert az Istenhegyin kívül nem nagyon tudok olyan helyet, ahol komplett kivizsgálás van. A kombik intézetekben sem az okot keresik, hanem csinálnak pár alap vizsgálatot, és ha stimulálható a nő és van spermája a férfinek, akkor megcsinálják a beültetést. De jó lenne ha lenne mindenekelőtt egy tisztességes kivizsgálás. Visszakanyarodva, nálunk is kiderült spermagond (alacsonyabb mozgékonyság és a morfológia 2,5 %) és férjem belátta, h hiába várunk a spontán babára, 3 évig nem sikerült. Volt közben Clostylbegit kúra, inszemináció is, de csak egy, mert az orvosunk is úgy látta, h lombikkal lesz esélyünk. Nagyon szerencsés voltam, mert elég volt egy stimuláció, abból 6 embriónk lett. Kettesével mentek a beültetések, a 3. beültetés sikerült, van egy tündéri 5 hónapos kislányunk.
Szóval szerintem jó úton haladtok, intézed a vizsgálatokat, jó h itt olvasgatsz, és h felkerestél terapeutát, az sokat segíthet. Én a második sikertelen beültetés után kerestem fel szakembert, sokat segített.
Próbálj megnyugodni egy kicsit szerintem. Az nagyon jó hogy felkerestél egy specialistát.
Kihez jártok urológushoz?
Sziasztok!
Hátha olvassa még valaki a fórumot. Elolvastam minden hozzászólásotokat, sok reményt adtok/adtatok. Íme, a mi tönténetünk, vagy kálváriánk, ha úgy tetszik.
Pár hete múltam 30, a férjem 34. Egy éve próbálkozunk. Előtte is szerettünk volna babát, de találtak egy cisztát a petefészkemben, és meg kellett műteni. Az orvos tanácsára csak a teljes felépülés után láttunk neki a babatervezésnek. Már az elején tudtam, hogy nem lesz egyszerű a dolog, mivel a férjemnek évek óta tartó krónikus prosztatitisze van. Éppen ezért egy alap hormonsorral és SPG-vel vágtunk neki a kalandnak. Az eredmény olyan lett, amilyet vártam: csökkent tesztoszteronszint, viszont -meglepő módon- nem annyira tragikus SPG. Diagnózis: normozoospermia (habár minden éppen csak egy hajszálnyival a határérték felett), továbbá 3 hónapos Clostilbegyt kúra. Nem voltam elkeseredve, a dolgok elején voltunk.
Aztán elmúlt a nyár, és az ősz is. Mindig reménykedtem, hogy nem fog megjönni, alig vártuk már, hogy bejelenthessük a szülőknek az unoka érkezését. De megint és megint és megint megjött. Nem baj, majd a következő sikerül, és ó, de szuper lesz karácsonykor ezzel az ajándékkal fogadni mindenkit! Végülis, azt nem mondtam, melyik karácsonykor :D
Fél évnél tovább nem vártunk... Megkértem a nőgyógyászomat, hogy kezdjünk el engem is vizsgálni - jött is az alap hormonsor, 3 pontos terhelés, UH-s peteérés követés, STD vizsgálat. Közben pedig szorgalmasan hőmérőztem, és 3 (!) applikáción is vezettem a görbémet. A menstruációt megelőzően már tüneteket véltem felfedezni magamon. Szúr a cici? A Gizi azt mondta, neki is így volt mielőtt terhes lett. Szúr a hasam? Nahát, neki is ilyen tünete volt a baba előtt! Hányinger? Biztosan hárman vagyunk már.
Szinte mindig azt kívántam, találjunk valami problémát. Hiszen, ha van probléma, arra lesz megoldás is, ugye?! Hormonok rendben, bár egy nagyon enyhe eltérést talált a doki - HOMA indexem 2,1 lett, így IR gyanúval tovább küldött endokrinológushoz. Állandóan a fórumokat bújtam, diagnosztizáltam magamnál mindenfélét - túl magasnak találtam a TSH-t, hiszen 1,5 az ideális, nekem meg 2,3. A progeszteronom sem jó, hiszen 30 felett az ideális, nekem meg csak 26. BIZTOS voltam benne, hogy ezekre az endos doki nyújt majd megoldást, és pár hónapon belül megfogan a baba. Hidegzuhanyként ért, amikor a doki azt mondta, ezek nagyon minimális eltérések, és őszerinte nem itt lesz a probléma. Az ultrahangon a nőgyógyász minden alkalommal szép kis tűszőt látott, szép kis vastag endometriummal, majd látta a sárgatestet, tehát a petesejt elindult...
Aztán többi vizsgálat eredménye is megjött. Még mindig reménykedtem, hogy probléma van. Végül volt is: 2 baktériumra is pozitív lett az STD panelem. Uccu neki, férjet is gyorsan megnézték. Ismét biztos voltam benne, hogy most elcsíptük a nyavalyást, ez lesz mindennek az oka. Férj mindenre negatív lett. Így csak rám várt antibiotikum kúra, ami sikeres is volt. Tuti biztos voltam benne, hogy a következő ciklus sikeres lesz.
Nem lett. Ezidő tájt többen is terhesek lettek körülöttem, ami tovább mélyítette a gödröt, amiben voltam. Gyűlöltem őket, és közben gyűlöltem magamat ezért. Éreztem, hogy a lelkem is kezd beteggé válni. Nem a babát irigyeltem tőlük - magunkat sajnáltam, amiért nekünk nincs. Teljes elkeseredettségemben felkerestem egy meddőségi klinikát. Fél évvel későbbre kaptunk időpontot. A nőgyógyászom azt tanácsolta, engem hagyjunk kicsit békén, nézzék meg a féjemet, és ha minden rendben vele, akkor menjek vissza és folytatjuk a vizsgálatokat - következő lépés az átjáthatósági. Vettem vitaminokat és étrendkisgészítőket. Minden reggel szorgalmasan vettük be a cseppeket, bogyókat, pirulákat, kapszulákat, este pedig ki-ki megitta a maga Folandrol vagy Inofolic koktélját.
Közben pedig elmentünk az Istenhegyibe. Szerencsére a doki itt már sokkal figyelmesebb és alaposabb volt, mint a korábbi andrológus. Rögtön az SPG mellett kért ROS, PMNE, DNS fragmentáció vizsgálatot is, a férjem kórelőzményei miatt. Here ultrahang során egy 4 mm-es kis cisztát talált a bal mellékherén. Elmondása szerint valószínűleg nem ez okozza a problémát. Türelmesen vártuk a tesztek eredményeit.
Megjöttek az eredmények. Nagyon megörültem, mert a sperma koncentráció a korábbi vizsgálathoz képest majdnem 5-ször annyi volt. 66 millió/ml! Majd kiugrottam a bőrömből. Majd a szemem egy sorral lentebb ugrott. Azt hittem rosszul látok. Úgy szorítottam a telefont, hogy azt hittem összeroppan a kezemben.
Morfológia: 1%
Motilitás: 30% (ebből progresszív 15%)
Fehérvérsejt koncentráció: 6 millió/ml.
22% nyaki eltérés, 26% farok eltérés,46% tapered, 48% akroszóma nélküli.
Diagnózis: leukospermia, teratozoospermia, asthenozoospermia. Tudtam, hogy nem lesz tökéletes az eredmény a prosztatagyulladás miatt, de csodálkoztam, hogy ennyit romlott a spermaképe, főleg úgy, hogy a tünetei már nem voltak olyan erősek, mint korábban, és elmondása szerint is jobban volt.
Egyszerűen nem hittem el, ami a papíron volt. Hajnali 3-ig fent voltam és mindent elolvastam a témában, amit csak lehetett. Nem mertem elmondani a férjemnek, milyen nagy a baj. Beszélni folyékonyan tud magyarul, olvasni viszont nem. Ebben a szituációban még örültem is neki, hogy nem érti ami a papírra van írva... Persze ő is látta, hogy minden a határértékek alatt van, de ekkor még nem tudatosult benne, mekkora a baj.
A következő eredményekre még 2 hetet várnunk kellett. Azzal nyugtattam magam, hogy végülis a mennyiség az rendben van, ha valamilyen módon meg tudják szüntetni a gyulladást, akkor lehet, hogy a minőség is javulni fog. Hozzáteszem, az urológusok évek óta csak hümmögnek, rengeteg antibiotikumot beszedettek már vele. Baktérium régóta nem tenyészik ki a vizelet és spermavizsgálatok során, a gyulladás és a diszkomfort érzet viszont megmaradt. Okát senki sem tudja... Sajnos volt olyan orvos, aki a baktérium hiánya ellenére antibiotikum kúrát írt fel. Hiába vittük minden alkalommal a kis cetlit, amin szerepelt az össze korábbi beszedett gyógyszere. Az is lehet, hogy már olyan rezisztens szuperbaktériumai vannak, hogy nem mutatja ki a teszt, és persze nem használ az antibiotikum sem..? Megannyi kérdés van a fejemben.
Közben megkaptuk a többi leletet is.
ROS: Összességében a minta szabadgyöktartalma 224689 (ROS+%=80,7%; MFI=2785)
PMN elasztáz: 906,8 ng/l (gyulladást jelez)
DNS fragmentáció: 15%. HDS: 7,4%
Itt tartunk most. Pontosan 2 hét múlva megyünk az Istenhegyibe kontrollra, 4 hét múlva a meddőségi klinikára. Folyamatosan szorongok, mi lesz a diagnózis.
Nagyon félek, hogy a gyulladást nem tudják megszüntetni, hiszen az évek során egyik dokinak sem sikerült, antibiotikum kúrával, Strovac injekciókkal, Bemer terápiával, prosztata masszázzsal sem. A férjem már annyiszor volt az urológián, hogy felhívta a magánbiztosító, nem hajlandóak többet finanszírozni a vizsgálatokat. Közben elkezdtem kutatni alternatív módszerek után (reflexológia, kineziológia, akkupunktúra, stb...). Szégyen vagy sem, már azon is elgondolkodtunk, hogy átok ül a férjemen és felkeresünk valakit, aki leveszi a rontást... Ahogy ezt visszaolvastam, szinte nevetni tudnék, milyen ostobaságokba kapaszkodunk.
Abban reménykedem, hogy az andrológus fog kínálni megoldást, és el tudjuk kerülni lombikot. Borzasztóan félek tőle.
Durva érzelmi hullámvasúton ülök, sokszor sírok, de próbálom úgy, hogy a férjem ne lássa. Ő nagyon pozitívan áll a dolgokhoz, biztos benne, hogy minden rendben lesz, lesz megoldás, és azzal nyugtat, hogy még nincs pontos diagnózisunk. Ami egyébként igaz is. Közben borzasztóan bánt, hogy nem tudok ebben a helyzetben a támasza lenni, annyira lefoglal a szorongás. Egyáltalán szabad nekem szoronganom? Más 5-10 éve vár babára. Mi csak 1 éve, és úgy viselkedem, mintha összedőlt volna a világ.
Kikészültem. Ha így folytatom tovább, nem hogy gyermekünk nem lesz, de még a házasságunkat is tönkre teszem. A napokban felkerestem egy szakembert. Úgy érzem, már nem terhelhetem tovább se anyukámat, se a férjemet a folyamatos rosszkedvemmel, siránkozásokkal. Másokkal erről nem beszélek, egyrészt szégyellem a helyzetet, másrészt hiába jóindulatúak, közhelyeken kívül mást nem igazán tudnak mondani. Elérkezett az a pont, amikor egy kívülálló segítségét kell kérnem.
Egyelőre ez a mi történetünk. Hogy is mondják? Innen szép nyerni.
Köszönöm, hogy ezt leírhattam.
Szia, igen, létezik olyan műtét, amely során nagy eséllyel tudnak életképes spermiumot nyerni. Én is átestem rajta, kétszer is (történetemet megtalálod a fórumban.)
Felvágják a herét, és mikroszkópos vizsgálat során olyan csatornácskát keresnek, amelyek életképes spermiumot tartalmaznak. Ezeket kimetszik, kinyerik a spermiumokat s lombikhoz fel lehet használni, illetve a nagy részét lefagyasztják a későbbiekre. kb 1,5-2 hét a regenerálódási idő, utána lehet lemenni sétálni. A műtét egyáltalán nem fájdalmas és a regeneráció sem, nem kell félni tőle. Remélem, tudtam segíteni.
Ez a dns fragmentáció érték is olyan ami folyton változik, páromnak júliusban 12% volt, augusztus közepén megint nézték, akkor 31%.
Ha pont jó mikor együtt van a pár / jön a lombik ideje, akkor szerencsésen alakulnak a dolgok, ha pont rossz, akkor nehézkesebb lesz.
Sziasztok!
Korábban kérdeztem, hogy mi a véleményetek a 21%-os fragmentációról és ígértem, hogy megírom a végeredményt. Nos, a végeredmény csak jövőre fog érkezni :)) , de jelentem, nálunk ezzel az értékkel spontán is megérkezett a siker. :)
Drukkolok mindenkinek a hasonló végkimenetelhez!!
Sziasztok!
Elkészült a férjem kariotipizálása, ami normális lett :)
Viszont az Y mikrodeléciót nem csinálták meg azzal az indokkal, hogy 5 M spermaszám felett nem indokolt. Hiába vittük az újabb spermatogram eredményt, amin azalatt volt, a genetikusnak hiába mondtunk bármit (az 1. vizsgálaton 7,2 M, a 2.-on meg 3 M volt), akkor megváltoztatta, amit mondott, hogy 1 M spermaszám alatt szükséges a tapasztalatok szerint. A papírra persze azt vezették fel, hogy 5 M alatt indokolt, ami a 2. vizsgálat alapján az lett volna... Ez a Honvéd K genetikáján volt. Örülök a jó eredménynek, de ha esetleg a másik téren lenne probléma, és emiatt ki tudja, mennyi plusz kört fogunk futni, szépen szólva mérges leszek...
Sziasztok! Lombik miatt 1 hónapon belül megvolt a 2. mmintavétel a férjemtől. A mennyiség jelentősen lecsökkent,koncentráció 1 M/ml (7,2 volt) , mennyiség meg 3 M/ml (20,1 volt) - az előző ennél jobb volt.
A motilitás, főleg a progresszív viszont nőtt: 4%-ról 20%-ra nőtt, a nem progresszív csökkent 9%-ról 5%-ra.
A morfológia múltkor 0%-os volt (100% fejeltérés), most simán ki van x-elve.
Egyelőre nem vitaminozunk, csak kis lightos mozgás és egészségesebb étkezés, több zöldséggel lett beiktatva. Esetleg lehet, hogy a nagy meleg miatt lett ilyen kevés a mennyiség meg koncentráció? Az első mérés 5, a második 3 napos önmegtartóztatás után készült.
szia!
Fragmentációs témában: mi egy esetleges következő stimuláció előtt még tettünk egy próbát a fagyasztással:
Elég rossz értékről indultunk, talán 40+% volt a fragmentáció. Ekkor ajánlotta Nagy Melinda biológus a fagyasztást: lefagyasztotta a spermiumokat, egy adagot visszaengedett és megnéztük az értékeket még egyszer. Ekkor már talán 15% alatt volt a fragmentáció, gondolom a sérült spermiumok nem ébredtek fel.
Persze nem tudom, ezt a módszert használják e bárhol, érzésem szerint csak Melinda csinálja...
Illetve magas fragmentáció mellett is van remény, mi az első stimuláció előtt nem nézettük meg a DNS-t, mert ahogy javasolták "elég majd ha nem sikerül" [ez egy borzasztó rossz tanács volt, de akkor még hittünk az orvosoknak :) ]. Ebből a stimulációból 2 embrió lett, és végül a második beültetés sikeres lett! :) [Sok petesejt elindult, de sajnos durván leszelektálódtak az 5. napra, pont ahogy Andi irta, a férfioldal gyengesége miatt.]