Fenn kell tartani a vadászösztönt? (beszélgetés)

Nagyon igaz! :) Igen, igen a tettek... mennyi mindent lehet és tudnak kamuzni egyesek a szavakkal... de a tettek és ezekre odafigyelni, igen, ez a lényeg.

Akit meg olyan könnyen elvisznek, azt attól is elviszik, aki elvitte tőlünk :)

Igen, sok mindent nem tudunk befolyásolni az életünkben, örülünk ha van munka, de ott rengeteg a megalkuvás, a családtagjainkat sem választottuk, akkor már legalább olyan párunk legyen, amilyet valóban szeretnénk, és aki tényleg szeret, úgy ahogy vagyunk. Akinek a vélt hibánk nem hiba. Akivel tényleg jó.

Ha valaki képes arra, hogy kilépjen az életünkből, az szerintem jobb, ha kilép. Hosszú távon biztos jobb. Nagyon sokat csalódtam már pasikban és hatalmas arcra eséseim voltak, viszont utóbb mindig bebizonyosodott, hogy még ha nagyon fájt is, jobb, hogy így alakult.

Egy időre amikor begubóztam, meg volt annak is a jó oldala, de a legjobb mégis a kölcsönös szerelem. Színjáték és önfeladás nélkül.

Sokat izélgetnek azzal ismerősök, hogy miért nincs még gyerekem, meg miért nem mentem férjhez, állandóan ezzel jönnek. Erre látom az elrontott házasságokat, olyanokat, akik nem a megfelelővel házasodtak össze. Katasztrófa.

Szerintem az ember inkább keresgéljen addig, amíg nem jön be a tutti.

Én sem az a típus vagyok aki a véletlenre bízza magát...így is annyi esemény és történés történik velünk az életben amit a véletlenek irányítanak...épp elég azokkal megbírkózni időnként.

Mi 1 éve vagyunk külön,de kb fél éve lett teljesen lezárva.Piszok nehéz,mert sok szempontból nekem ő nagyon fontos volt,és szerettem őt nagyon.Valahogy ki kell keverednem ebből,mert ez így nagyon nehéz.Pedig sok mindent megteszek ez ügyben.Lehet soha nem fogom tudni elfelejteni igazán,kicsit mindig kedves lesz számomra.

Bár azt mondta nekem egy pszichológus kollégám,hogy akkor lesz ennek teljesen vége,ha találok egy számomra jobb társat.

Igen, addig amíg az exemmel kapcsolatos trauma bennem volt, meg úgy un block az emléke, addig nekem sem ment az ismerkedés, akkor telt el másfél év egyedül.

Nekem ennyi idő kellett ahhoz, hogy túltegyem magam rajta, és ne útáljam, ne szeressem, hanem mindezek helyébe lépjen a közöny.

Amikor már tudtam és akartam nyitni mások felé, akkor sikerült.

A netes találkákat meg jó poénnak lehet felfogni, az ember megismer új és néha nagyon érdekes arcokat, élethelyzeteket, én rengeteget csodálkoztam egynémelyik úriemberen, és rá kellett jönnöm, még nagyobb az a bizonyos állatkert, mint gondoltam :)

Igen, van akivel szembejön vagy úgy hozza az élet... én is gondoltam erre; kinek hol jön össze; azért 30 - on túl már nem akartam ennyire a véletlenre várni.

Próbáld meg bizonyítani neki, hogy segíteni szeretnél neki. Szeretettel és bizalomépítéssel lehet csak lassan, nem erőszakosan és kitartóan.

Szerintem amikor valaki azt mondja, hogy megkellett küzdenem valaki szerelméért, akkor pont az ilyen esetekről beszél. Legtöbbször azzal a másik ember negatív oldalával kell megküzdeni a kapcsolat érdekében. Ahhoz sajnos ismerni kell azt a másik embert, hogy tudd, hogy mi az, ami oldja a feszültségeit, félelmeit.

Hacsak az illető magát a félelmét szereti, nem hinném, hogy ragaszkodna a negatív érzéseihez.

Én is "hivatásos" párkereső voltam. Aztán rájöttem hogy sokkal jobb ha a "saját szám íze szerint" keresem a "Ő"-t. Vagyis szerintem tegyél azt, amit mindig is szerettél volna tenni. Én pl szeretek sakkozni és egy sakkoldalra felmentem játszani megjegyzem csak és kizárólag a játék szeretetem miatt és két kapcsolatom is onnan lett. Szóval tégy, amit szeretnél, kizárólag a SAJÁT örömödre, ne foglalkozz senkivel. És ha így teszel mindenki számára kívánatos leszel, együtt akarnak veled lenni, együtt akarják veled tölteni az idejüket. Közel engednek magukhoz, kinyílnak neked és te meglátod, hogy ki az, aki tényleg hozzád illik.

A másik, amiről írni akartam, hogy szerintem két indokból játszhatnak az emberek párkapcsolatban:

1. az a bizonyos vadászösztön miatt (ami több okból is fakadhat)

2. önvédelemből.

Ha az első okból csinálják, azzal sajnos nemsokmindent tehetsz, mert rajtad kívül álló okból teszik.

Ha a 2. okból, akkor tudsz az adott emberrel mit kezdeni: rájössz, hogy mitől fél a kapcsolatban, az adott helyzetben és eloszlatod a félelmét.

Igen, ez így van :) amikor friss a rossz, persze ezt nagyon nem egyszerű így gondolni, de hosszú távon az ember sokat profitálhat a rosszból.

Meg az önismeret szempontjából is hasznos.

Sajnálom,hogy törölték a hozzászólásokat.

Mert ez legalább életszagú volt,és az ilyenekből lehet tanulni a legtöbbet.

Egyoldalúan írni egy megtörtént dologról sosem teljes értékű,mert nem ismerünk minden körülményt.

Nekem is több ismerősöm így...

Szerintem a rossz tapasztalat nagyon fontos-Sokat tanul belőle az ember,azért is hatékonyabb,mert könnyebben visz ahhoz a cél felé ami számunkra fontos lehet.Viszonyításként is kiváló...sokkal jobban tudja az ember értékelni a jót/jobbat.

Fiatalok,vagy idősebb,gyermekes emberek az ismerőseid?

Mert én úgy gondolom,de lehet hogy rosszul,hogy egy elvált,idősebb,gyermekes nő nehezebben talál magának Társat.

Pedig nekem előtte kizárólag rossz tapasztalatom volt. Vagy nem olyan volt a pasi, mint amilyennek mondta magát, vagy gyorsan kiderült, hogy felesége/barátnője van stb, mindig volt valami. Nagyon hosszú ideig voltam egyedül.

Volt, aki engem kritizált meg keményen, mert másnak képzelt.

Persze ezek miatt akkor, amikor ezek megtörténtek, voltam mélyponton és nagyon rövid ideig megfogadtam, hogy befejeztem a randizást :) de ez csak rövid ideig tartott, elég gyorsan épültem újra a mélypont után.

A tapasztalat meg jól jött, mert kb. tudtam, mi az, ami fontos nekem és mi az, amit hangsúlyoznom kell, hogy kevesebb nem megfelelőbe sikerüljön belebotlanom.

Egyébként több ismerősöm talált így férjet/feleséget magának :)

Nekem is van egy csokorral:)))

Viszont a ti történetetek nagyon bíztató is:)

:) Szerintem a lényeg, hogy néhány, vagy nagyon sok rossz tapasztalat után sem szabad feladni. A netes társkeresés olyan, mint egy játék. Randizgatunk, megismerünk új arcokat, elszórakoztatjuk a sztorikkal a barátainkat :) hát nekem volt mivel. :)

Majd egyszer csak jön Valaki...

Egyetértek.Az előző páromat én is ott találtam meg...igaz nem az első randik alkalmával.

Nekem a munkám olyan,hogy egész nap gyerekekkel vagyok illetve szülőkkel...munka után pedig a gyermekemmel és kocsival járok...szóval detto,esélyem szinte nulla.Szórakozni meg már nem vágyom...az nem az én terepem.Barátok pedig vagy nők vagy párok.

Azért ne keverd össze az élelmet a szexxel,még képletesen sem.

A vadászösztön benned túlteng:),legalábbis egyenlőre...

Bocs, de olyan rébuszokban beszéltetek már, mintha mecsaltam volna bárkit is. Egy hibám van, az hogy nem mentem bele abba..

Emiatt besértődött és csapta tovább a szelet más nőknek? Tegye. De engem ne húzzon le.