Felnőtt gyermeked meddig vagy "köteles" eltartani? (beszélgetés)

Sziasztok.

20 éves csaj vagyok:)

Suli mellett minden nap eljártam dolgozni 60 km-t, napi 5 órát aludtam minden nap, és a családban az anyagiak normálisnak mondhatók. Mindenem megvan, én mégis többet akartam,a saját lábamra állni ha félig is.

De én úgy gondolom egy 22 éves srácnak nem a cigi meg az autója kellene lenni az ösz kiadásnak. Nem jár bulizni? Barátnő?

Szerintem lelki eredetű lehet ez a probléma. Ha csonka családban nőtt fel, régen beteg volt, és írtad h szakemberhez is hordtad, akkor én szerintem tuti.

Én abban hiszek ha valamit el akarsz érni akkor szeretettel érheted el nem pedig a fordítottjával.

Ne vegyél neki cigit, ne fizesd a luxus cikkeit. A mai világban egyébként sem könnyű megélni, gondolhatna az anyjára.

De ne fordulj el tőle teljesen. Mert mégis csak te vagy a családja.

Ha ki teszed hová tud menni? Állást sem 1 nap alatt fog kapni.

Sziasztok!

Köszönöm a reagálásotokat! Kedvesek vagytok, hogy biztattok, és nagyon jólesik, hogy így ismeretlenül elmondjátok a véleményetek!

A munkatársaim is szinte mindannyian azon a véleményen vannak, hogy Ők már nem tűrnék ezt tovább! A lányom, aki boldog házasságban él, és nagyon jó vele a kapcsolatom, próbál segíteni, de Ő is azt mondja, ezt nekem kell megoldanom!

Régebben, amikor még nem volt ennyire rossz a kapcsolat a két gyermekem között, a lányom és a vejem is próbáltak a fiammal beszélni, szépen, azután már komolyabban ki is osztották a dolgai miatt! Na ezért aztán a fiam megszakította velük a kapcsolatot, kb másfél éve nem is látta a nővérét. :(

Aki mindezek ellenére engem hibáztatna, ha kitenném a a fiam szűrét, ők a férjem szülei.

Elég jó velük a kapcsolat, sokat segítettk nekünk, és látogatjuk is Őket.

Igaz, a fiam már oda sem szívesen megy, mert mindig a munkára terelődik a szó.

Lehet, hogy kicsit zavaros, amit leírtam, de elég káosz van amúgyis a fejemben, mert mégiscsak a gyerekem, hova is küldhetném így munka és megélhetés nélkül...

Viszont így sem mehet már sokáig...

Köszönöm, hogy elolvassátok..

Szia !

NEM vagy hibas semmiert !!Ezt jo volna megertetni sajat magaddal ! Mindent megadtal a gyermekednek , es meg attol is többet !

Tedd ki a szuret , alljon meg a laban ! Ez az elet rendje......

En is csonka csaladban nöttem fel ! Az edesanyam 31-eves koraban lett özvegy , 15-eves korom ota MEGALLOK A SAJAT LABAMON ! Az anyamnak csak szeretettel es nagy tisztelettel adozom hogy minden nehezsege , gonja ellenere SZUPERUL felnevelt !

Ani!

És mi lenne,ha Te mennél szakemberhez?

Elmondanád,hogy mi a helyzet és tanácsot kérnél. Lehet,hogy olyan dolgot javasol,amire magadtól nem is gondoltál. Biztos vagyok benne,hogy nagyon nehéz volt Neked anno megbírkózni a férjed halálával és egyedül maradni a mindennapi problémákkal. És azért sem ítélhet el senki, hogy jobban kényeztetted a fiadat,mert beteg volt.

De valószínű,hogy innen indultak a gondok. Úgy érezhette az elékenyztetés miatt, hogy neki mindent lehet.

Sajnos nem vagyok szakember,de ha az is segít,hogy megvitatjuk a gondokat,akkor itt az alkalom:)

A többiek is bizti szívesen segítenek a tanácsaikkal. Én itt már annyi aranyos emberrel találkoztam:)

Sziasztok!

Köszönöm, hogy reagáltatok az éjjel elkeseredésemben megírt fórumindítómra!

Természetesen úgy kerek a történet, ha leírom azt is, hogy gyermekeim csonka családban nőttek fel, Édesapjuk meghalt 15 éve.

Ez azért fontos, mert sajnos tényleg én is hibás vagyok abban, hogy ez idáig fajulhatott.

Amit még tudnotok kell, a fiam pici korában elég súlyos beteg volt, sokáig volt kórházban. El lett pátyolgatva, amiben - ezzel persze nem a felelősséget akarom áthárítani -részük volt a nagyszülőknek is.

Nem szeretett iskolába járni, az én állandó unszolásomra végül szerzett egy szakmát, amit nem szeret (kereskedelem).

A jogsit 18 éves korában megszerezte, na ahhoz nem kellett rimánkodni, hogy tanuljon!

A jogsit a nagyszülők finanszírozták.

Sajnos elég egoista, nem nagyon van tekintettel másokra.

Csak a mának él, nincsenek hosszútávú tervei. Sokszor mondja, hogy Ő nem akar sokáig élni. Jártunk kisebb korában pszihiáternél, később és most sem akar menni szakemberhez.

Amit nagyon akar, azt kiharcolja valamiképpen.

A testvérével nagyon rossz a kapcsolata, sajnos!

Én azóta depressziós lettem ,most már kapok orvosi segítséget. Úgy érzem, még élni szeretnék, élni a saját életemet! Ez így nem nagyon megy...

Köszönöm, hogy elolvassátok..

Nekem is van egy 25 éves fiam,aki már hét éve különböző iskolákba jár,gyakorlatilag én tartom el,mert dolgozni nemigen akar,és sajnos még egy befejezett iskolája sincs.Most talán meglesz a diplomája,már csak egy féléve van.Ha szóba hozom,hogy dolgozhatna,Ő is azt mondja,hogy ne piszkáljam.Párszor már veszekedtem vele,minden eredmény nékül,de most legutóbb megígértem neki,hogy ha most se lesz diploma,csomagolhat és mehet,ahova akar,és ezt komolyan is gondolom.Nem lesz kellemes,de kiteszem a szűrét.Kicsit könnyebb a helyzetem,met nem nagy igényű a gyerek,nem dohányzik,bulizni se igen jár,csak a kaja,internet és kicsit több rezsikölség jár vele.

Meg a stressz,hogy mikor lesz már végre önálló!

Tanácsot nem tudok adni,de a helyedben nem állnám a gyerek cigijét és egyéb extrákat,csak enni adnék neki,meg lakhatna.Egyebekről gondoskodjon,ahogy tud

Nekem is van egy 21 éves fiam,aki már dolgozik.

Elszomorító,hogy ilyet kell olvasnom, mert az én fiam középiskola mellett, hétvégenként eljárt dolgozni, hogy legyen félretett zsebpénze amellett amit mi adunk Neki.

Nehéz tanácsot adni,de véleményem szerint a mai világban hamarabb kell elkezdeni arra nevelni a gyerekeket,hogy nem az égből hullik a pénz.

Én biztos nem tűrném el,és csatlakozom myly hozzászólásához.

Ragd ki!Zavard el!

Most!

Lehet hogy gyűlölni fog ezért,de majd a saját lábára áll és ,megérti ,hogy miért tettél így.

Ha pátyolgatod ,nyomod pénzzel ,persze ,hogy a könnyebb utat választja!

Szóval légy erős és tedd ki a kis motyójával együtt,aztán majd megtanúlja ,hogyan is kell talpon maradni a világban.

ha nem teszed,akkor sosem fogja.

Nehéz kérdés! A fiam még csak 4 éves múlt, de én a helyedben szigorú lennék. Igenis menjen el dolgozni. És ha közben talál egy olyan munkát,amilyet szeretett volna,akkor lépjen. Ne vedd meg a cigijét. Mondd meg Neki,hogy az luxus,majd ha dolgozik,akkor dohányzik.

De ha már fél éve tűröd ezt a helyzetet,akkor az nem csak a fiú hibája. Lehet,hogy ha elejétől fogva szigorúbb lettél volna,akkor már rég dolgozna valahol. Tudom. Könnyű okosnak lenni.

Felnőtt gyermeked meddig vagy "köteles" eltartani, ha mint kiderült, nem akaródzik neki dolgozni?

Dolgozott már néhány munkahelyen, de nem bírja a kötöttséget, a szalagmunkát.

"B" kategóriás jogosítvánnyal szeretne munkát, de az nem jön össze valamiért.

Fél éve nem dolgozik, itthon a NET-en lóg, haverokkal találkozik minden nap.

Kikészülök idegileg, mert anyagilag sem vagyok könnyú helyzetben.

Most kapta meg a szocsegélyt, de ahelyett, hogy a havi cigijét venné meg, házimozit vesz.A cigit meg majd vehetem én neki.

Ja, és lizingel egy autót, ami már használhatatlanná vált, de ugye a részleteket ugyanúgy fizetni kell..

Jórészt én vagy a nagyszülők fizették idáig.

Már nem sokáig fogom bírni, azthiszem!

Mit tegyek? Az utcára nem rakhatom ki! Már rengeteget beszélgettem vele, de ha a munka szóba kerül, rögtön ideges lesz, és azt mondja, de piszkáljam!

Bocs, de most jó volt végre leírnom!