Falusi kutyatartás, avagy elég a kert? (beszélgetés)

Így van, volt róla, szó, így mégis átfogóbb.

Mert más téma volt, itt meg konkrétan erről.

Egyetértek veled!!! Bár biztosan van egyes egyedeknél veleszületett idegrendszeri defekt, a túl- vagy nem megfelelő tenyésztésből adódóan.

Ja, és az ember a legostobább, leggonoszabb, legaljasabb teremtmény a Földön. Persze, itt a végletes esetekre, tettekre gondolok bármilyen élőlénnyel szemben.

Előszőr is szeretném leszögezni, senkivel nem akarok vitába bonyolódni, sem meggyőzni , hogy kell egy kutyával helyesen bánni. A témáról rengeteget gondolkodtam, egyrészt a saját, másrészt a mástól hallott esetek miatt. Csak szeretném megosztani a gondolataimat, és szeretném, ha elgondolkoznátok rajta.

A legtöbb kutyatartó(főleg az idősebb generáció) számára valószínűleg a mai kor modern kutyatartó felfogásának gondolja majd a következő sorokat. És bizonyára az is megfogalmazódik, hogy ugyan már, régen is tartottak kutyát, efféle újkeletű módszerek nélkül.

Aki egy kutyát vesz magához, nem kis felelősséget vesz a vállára. Nem elég, hogy alap szükségleteit kielégítjük, etetjük, itatjuk, megfelelő mozgásteret biztosítunk neki. Egy kutyával folgalkozni kell, a hozzánk való viszonyát erősíteni kell. Ami, nem érhető el csak simogatásokkal, szereretettel, és odafigyeléssel.

A kutyának tanításra, szellemi és fizikai fárasztásra is szüksége van. A fizikai szükségeteit nem elégíti ki a kert, bármekkora is legyen az. Az a kutya, amelyet nem nevelnek, nem lesz ettől boldogabb, nem fogja szabadabbnak érezni magát, viszont meg fogja nehezíteni a gazdája életét, sok kellemetlenséget okoz a környezetének. A kutyának elemi szükséglete a séta,nem csak a lakásban tartott kutyának, hanem a házőrzőnek is. Ez ad alkalmat számára nemcsak arra, hogy könnyítsen magán, hanem arra is, hogy huzamosabb ideig mozogjon, szaglásszon, más kutyákkal ismerkedjen, és hozzászokjon az emberekhez, járművekhez. A sok új információ, behatás sokkal jobban leszárasztja őket, mint a kert nyújtotta lehetőségek. Természetesen, a séta nem azt jelenti, hogy a kutya sétáltat minket, azaz húz, ráncigál, arra megy merre kedve tartja. Megfelelő módszerekkel meg lehet tanítani akár arra is, hogy láb mellett haladjon, laza pórázon.

Mivel a kutyák nem tudnak a nyelvünkön, nekünk kell megtanulni kutyául. Rengeteg apró jelek vannak, melyekre nem is gondolnánk, milyen jelentőséggel bírnak. Például ha a kutyánk kereszbe áll előttünk, elállja az útunkat, az a domoniancia jele, azaz, a képzeletbeli ranglétrán ő minket maga alá utasít.

Meg kell tanulnunk tehát, hogyan lehetünk mi a képzeletbeli ranglétra tetején.

Amíg ez nem valósul meg, a kutyánk bizonyos szituációkban nem fog szót fogadni.

Az eset amit hallottam:

Falun történt, család megvett egy nagyon szép aranyos, kis németjuhászkeveréket. Nőtt, cseperedett. Természetesen semmi kutyával foglalkozás, semmi séta. A kutya annyira antiszociálissá vált, hogy a gazdái nem mernek a kerten át haladni, csak az udvaron közlekednek, mert megtámadja,morog a saját gazdáit/ra.

Természetesen, nem törvényszerű, hogy minden kuty ilyenné válik, ez nagyban függ a kutya temperamentumától.

De gonoljunk csak a sok kutyatámadára, ahol a látszólag békés eb, hirtelen megvadult és megharapott valakit. Ezek az esetek mind mind arra utalnak, hogy a kutya nem megfelelően lett tanítva, nem megfelőlen foglalkoztak vele.

A kutya hiába lett háziasítva, az ősei farkasok még a csivacsának is. Az ösztönei ugyanúgy működnek. A képzeletbeli rangsor, a falka, ugyanúgy él bennük.