Ezt magyarázza meg nekem valaki! (beszélgetés)

ezután ezen leszek,persze ha még birom.

Egyszerüen teszem a hülye lányt, hogy a többi örüljön. Úgyis rólik szól minden

Nem szabadna,hogy ennyire a lelkedre vedd ezeket a dolgokat.

Ebben te is hibás vagy.

Bolhából csinálsz egeret,aztán oroszlánt ,aztán elefánt lesz belőle,és csak magaddal cseszel ki.

Nem jöttök ki jól,ez tiszta sor.

Viszont van egy közös pontotok,aki miatt azt a kis időt ki kell bírnotok ,amikor kénytelenek vagytok együtt lenni.

Ennyit kellene belátnod.

Megvolt az ominózus szülinapi parti ,kimérgelődted magad és megy minden a maga útján.

Nem felelhetsz meg mindenkinek,mint ahogy számodra sem elviselhető minden ember.

Ilyenkor egyet tehetsz,ha muszáj elviselned,akkor vedd lazábban a dolgait:))

Miért húzod fel magad ennyire?

Néha kénytelen vagy elviselni a húzásait,és ennyi.

Nem kell nap mint nap együtt élned vele,vagy igen?

hiába mondom, meg érteni sem próbál mivel az az első gondolata, hogy ha az ő családjáról van szó akkor én már támadok, ebből nem tér ki, pedig csak a véleményemet mondom el és csupán azt szeretném ha engem is meg értene ne csak a másik félt védje vakon, hanem segitsen nekem is felülkerekedni az egészen, mert ő ismeri, gondolom vagy lehet h nem is esmeri, én már nem tudom.

Most itthon van a lánya 1000 kmről, ahelyett, hogy örvendjen ki van akadva, fullad, kiabál, mert az autóval sem jó helyen állnak, nem fér tőle, a lánya sirva azt mondta , hog mindenkiből hülyét csinál az anyja, nem tudja az apja ezt hogy birja.

De nekem ezeket a világért nem szabad el mondanom, mert rám szakad az ég

még meddig én?

Ünnepeltek nálam karácsonyt, újévet, teritett asztallal fogadtam mindig, sokszor anni kajával, hogy azt kérdezték még meddig veszem elé, nem birnak enni. OLyan dolgokat ettek nálam, hogy addig még nem is láttak olyant, amikor elmentek csomagoltam, pedig egy kmre laknak csak,korháyba volt az anyós, három fogásos kaját küldtem hetekig, az apóst etettem, de ebből semmi nem igaz. Ők nekem soha nem teritettek asztalt, nem hányom fel , de már belefáradtam, és még mindig nekem kell lépni? nincs erőm, ennyi volt. miért nekem kell adnom és tisztességesen fogadnom szeretettel, hát én ezt nem várhatnám el?

Jól van sikerült nekük ebből is mint minden másból győztesen ki kerülniük. Mert ők nem veszithetnek, inkább az eget is lehazudják.

Milyen ember az olyan, aki egyik nap le kiabál, másik nap szembe fut és meg csókól? Ebből nem kérek

Csak én tudom, hogy változtatni kell, és mindenki tudja , h egyedül nekem kell változni, na most vagy teszem a hülye leányt ezután, vagy nzugtatón élek, vagy kilépek.

Az mindenkinek rendjén van, hogy engem nem kellett mgkérdezni semmiről, engem aki hatévig megoldottam minden szülinapot és nem érdekel senkit h én mit akarok, mert ők szervezkedtek, ez olyan természetes ezt még senki nem értette meg abból a családból.

Miért nem érdeklődtem én? kérdezték, pl azért mert mindig otthon tartottunk szülinapot, most miért mentem volna ki vele, hát éven keresztül ők sem kérdezték, hogy tartok vagy nem, vagy egyáltalán ünneplünk-e?.Nme tudom miről kellett volna érdeklődnőm

és valóba nem mtudom, merre aq megoldás

az évek során nagyon sok mindet tettem, épp azért, mivel már egy menyecskének már voltak rossz tapasztalatai, sőt sokkal rosszabbak, még csodálkozom, hogy egyben van a család és pont azt szerettem volna elkerülni, amin ő átment.

DE nem jártam sikerrel,habár nem is akartam győzni, csak nyugodtan élni, mert tudom, hogy mit birok ki, sokmindent nem.

Egyszerüen csak az a jó amit ők csinálnak, sem én sem a szomszéd, sem a lánya, fia semmit nem tudnak úgy csinlálni mint ők és ezt ki is jelentik,és elmondják, hogy hogy kell, persze ahogy nekik jó, de fel sem merül bennük, hogy esetleg más ember más igényekkel... stb

Kben igazad van, mert teljesen össze vagyok zavarodva,közél engedtem magamhoz,úgy őszintén semmi hátsó szándék nélkül, most meg diadalmaskodik felettem/tünk, kérdés kibirja tovább,én 7.évnél tartok a másik már 14-nél.Eddig övék a győzelem.

Most úgy jártam mit gondolok, irom is, ide talál vagy nem de hadd folyon már ki vhol

olyan nem szépen hatnak ezek a dolgok leírva...értem én, hogy összegyűlik az emberben, csak valahogy...ahogy tálalod őket az sem...nem jó, mikor sok-sok keserűséget hagysz feltolulni és nem akkor és ott kommunikálod le őket, ahol a helyük van....

egyik keserűség nem támasztja alá a másikat, értem ezalatt, hogy azért, mert úgy érzed anyósoddal vannak konfliktusok, nem lehet oka annak, hogy a születésnapot négyszereplős ünnepnek nevezed ki...

valamelyik félnek nyitni kell a másik felé, az eredményt tekintve utólag mindegy, ki tette meg az első lépést, ha te ilyen szépen átlátod, mik a problémák, miért nem próbálsz közeledni te, miért nem próbálod valahogy enyhíteni ezt a feszültséget?

Minden el ismerésem az övék, mert sokra vitték,de jelentős szerepe van ebbe a gyermekeknek is, mert nem iskoláztatták, hanem dolgozni küldték, pényzs szakmájuk van, minden pénzüket el vették, még a lánynak is, és keményen spórolva persze h jutottak vmire.

De nem érzem alattvalóbbank magam, mert legalább annyit hoztam én is a házba, mert a szüleim nekem is mindent adtak, ami kell egy lakásba, tehát nem kellett egy rongyért sem hozzuk mennem. Annyi kvséggel, hogy az anyám nem rendezkedik nálam, pedig meg tehetné amig én vagyok itt.Ha jól meg nézem én is rendelkezem annyi vagyonnal mint ő, csak én másképp viszonyulok a materiához.Az anyag azért van, hogy engem szolgáljon és nem pedig én őt. Na itt esett tulzásokba a mama, hogy ő a démont szolgálja.

De nem csak engem, a saját gyerekeit nem veszi többre, csak a háromból egy vette azaz lehet hogy kettő észre?Az egy biztos.

Oda mehetnek akármikor egy tányér levest nem ad nekük, az unokáit egyszer nem ebédeltette meg, csak babapiskótát ad nekük.Utóbbira nincs is szükség , mert már mindenki tudja, hogy oda nem visz étlen gyermeket.És ezek még apróságok.Nem kivánom részletezni.

És ez nem csak az anyós, após még undokabb.

Kben azért itt még felénk az ősi szokás divik h a fiúé a lakás és a bele valót a lány viszi,

habár egyre ritkább kezdett lenni, de aki teheti igy csinálja, csak a jobb emberek furfang nélkül.

Sajnos a férjem ilyen, ezt láttam benne már rég, azaz voltak utaló jelek, de azt mondtam,ha vhogy ki tudom védeni az anyósomat, akkor nem lesz gond.Évekig türtem,kisebb, apróbb dolgokat el hallgattam, talán akkor nem csináltam jól, de egyszer borult minden amikor a magánszférámba szemtelenkedett,na azt nem álltam meg szó nélkül, de hozza teszem, teljesen békésen jegyeztem meg, hogy amit tett arra nem volt szükség, na ki borult, majd földhöz verte magát, ekkor bizonyitott a párom, azaz igazolódott be a sejtelmem.A saját lánya nem birta, annak a házassága rá ment és az anyja miatt, most a nagyvilágot kerüli, csakhogy távol legyen az anyjától.

nagyon nehéz, ahogy a másik sogórnőm mondta, úgy szeretik magukat, hogy a szivük szakad meg-sajnos drasztikusan hangzik de ez mindennek az oka

Ne bánd meg,mert pl én abszolut megértelek..

Teljesen igazad van,hogy rosszul esik,ugy látszik,hogy ugy táncoltok ahogy anyósodék fütyülnek, főleg a férjed,de valahol ez érthető is. Egy lakásért én is táncolnék az anyámnak. :DDDD

Viccet félre téve, aki többet ad bele a családi vagyonba az mindig feljogosítva érzi magát arra,hogy bele ugasson annak az életébe. A ti esetetekben az anyós. Neked piszok kellemetlen lehet,mert ha nem érzékeltetnék azzal,hogy semmibe vesznek akkor még jóba is lehetnétek. A párod valahol érthető,hogy nincs ellenük,hiszen ő kapott meg mindent,csak hálás lehet nekik. Kényes kérdés ez a pénz dolog.

Szia!

Ezt jól mondtad. Ha reálisan szemlélné a férjed a dolgokat akkor megértené, hogy miért esik rosszul Neked ez a dolog. Gondolom nem ez az egyetlen bosszantű ügyed az anyósoddal, biztos sok apróság van még. Kérdés az, hogy együtt tudsz-e maradni a férjeddel, kitartasz-e mellette így, hogy ő nem akarja észrevenni a fennálló problémát, és nem áll az oldaladra. Én nem tudnám ezt elviselni.

Nekem is sok gondom akad az anyósommal. Nem szeretném túlságosan részletezni, csak pár dolog: féltékeny rám mert a fia velem van, fél évig az előző barátnője nevén szólított, első találkozásunkkor a téma a párom előző barátnőinek a kitárgyalása volt. Mindemellett iszonyú rossz természete van, nehéz elviselni. Nem szeretek vele találkozni.

Azért írtam le ezt a pár dolgot, hogy elmondhassam: ha a párom nem állna mellém bizonyos szitációkban az anyjával szemben, akkor lehet hogy már szakítottam volna vele. Az anyja miatt. Volt egy-két szituáció, mikor nem viselkedett velem túl szépen az anyós, és ezt a párom is látta, és megvédett. Ha ez nem így lenne, akkor már nem lennék mellette.

A szülinapi bulira pedig nem mentem volna el, hanem ahogy mások is írták, szerveztem volna én is egy másik bulit, ahova anyósék nem lettek volna meghívva.

Isten ments, nem erről van szó, de hozzáteszem,minden elismerésem az ővék ilyen téren, viszont a férjemnek és bátyának nagzon nagy szerepe volt ebbe, mert olyan fizetésük volt fiatal koruktól kezdve, hogy még a húgúknak is tudtak venni lakást, mivel a keresetüket mind egy baniig el vették.Rendben ez is, a cél érdekében

Ahhoz mit szólsz, hogy amikor ősszeházasodtunk júniusban a férjem első fizetését októberbenkaptam

kézbe?Akkor adta ide anyós, mivel mindig is após vette fel a fizujukat

Addig az én kis fizumból tengettük napjainkat és csomagoltam hetekre a párom meg nem itthon dolgozott

hát én is mondtam no comment

az az ember aki kijelenti, hogy azért adott lakást a gyerekeinek h egyenek és kávézzanak otthon, egy ilyen ember házához mennél te készületlenül? Ezért nem mentem üres kézzel, ezek az emberek a család együtt legyen cimszó alatt tudod mit csináltak, ki ki a saját dolgaival félrehúzódva egz üres asztal mőgőtt vagy épp a tv-be temetkezve tőltőtték el azt a két óracskát, mert már nem is bánták ha mindenki megy már haza.

Én viszont nem ilyen családból jővők, qra nem éreztem jól magam soha se, de most amikor tőbbszőrősen is megaláztak végképp nem.

Hülyeség is volt itt kérnem véleményt, mert egy normális embernek ebbe valóban nincs kivetnivaló, csak sajnos az előzmények mindent felül múlnak.

Szóval magam sem értem sokszor nemhogy más

Ugye ezt te is tudod,hogy csupán kifogások.

Nem értem még mindig a haragod.

Szerveztek egy bulit ,az apropó a férjed szülinapja volt,hogy összejöjjön az ő családjuk is egyszer végre.

Mi ezen ennyire felháborító?