Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Ezt hogy vészeljem át? Nagyon fog hiányozni!!! :( fórum

Ezt hogy vészeljem át? Nagyon fog hiányozni!!! :( (beszélgetés)


1 2
36. Zsana81 (válaszként erre: 34. - Mgagi)
2011. szept. 4. 20:38
Nálunk München a célállomás :)
35. latyak1971 (válaszként erre: 29. - Zsana81)
2011. szept. 4. 19:11
Akkor ott találkozunk.:)
34. mgagi
2011. szept. 4. 15:07

Különösen még nem tudunk semmi konkrétat sajnos.

A párom Laufenburgban dolgozik. Szerintem ha jó városba kerültök találtok olyan iskolát ahol foglalkoznának vele külön.

33. Zsana81 (válaszként erre: 32. - Mgagi)
2011. szept. 4. 14:59
Szia!Ti tudjátok már mikor tudtok kimenni?A párod melyik városban dolgozik Németországban?Tudsz valamit,hogyan zajlik a beiskolázás ha kiméssz a gyerekkel?Én úgy hallottam lehet kérni 1/2 év halasztást nyelvtanulás céljából.
32. mgagi (válaszként erre: 31. - Zsana81)
2011. szept. 4. 11:19

Ezek jó hírek!

Mi is már várjuk hogy mehessünk kifelé.

2011. szept. 3. 16:20
Egyébként már nem is látom olyan tragikusnak a helyzetet.Ha minden jól alakul,mi is ki fogunk menni utána.Egészen kedvet kaptam hozzá :))...De csak majd nyáron,a kislányom ezt az évet már itt járja ki suliban.Jövő hónapban kimegyünk az őszi szünetre...úgysem voltam még soha Münchenben :) Azt pedig már külön elterveztem,hogy decemberben amikor a páromnak a születésnapja lesz,fogom a kislányunkat és meglepjük őt németországban ;)! Mi leszünk a szülinapi meglepi (: !!!
2011. szept. 3. 16:15
Sziasztok!az utóbbi napokban nem irtam...Az idő még mindig iszonyat lassan telik,de lelkileg kicsit már jobban vagyok.Holnap végre tudunk skypeolni a kedvesemmel...már alig várom,hogy legalább igy,de lássam :))16.-án jön haza,strigulázom a napokat annyira várom,hogy nincs rá szó :)) !!! Talán a kapcsolatunknak még jót is tesz kicsit ez a helyzet ...Eddig sem volt semmi probléma sőt...de most egyfolytában sms-t irogatunk egymásnak.Nagyon tetszik ez a szitu....úgy érzem magam mint egy csitri.Tényleg igaz,hogy a távolság olyan mint a szél ami a kis tüzeket kioltja,a nagyokat lángra lobbantja.Hát a mi tüzünk nagyon lángol ;)).....
29. Zsana81 (válaszként erre: 27. - Latyak1971)
2011. szept. 3. 16:09
Ez nem kérdés :),én is benne vagyok ;)) !!!
28. Judy5 (válaszként erre: 27. - Latyak1971)
2011. szept. 3. 10:58
Én benne vagyok!:))
2011. szept. 2. 21:35
Ahogy elnézem nyithatnánk egy klubbot külön,biztosan vagyunk még többen is azok akik sajna így élik a napjaikat.Mit szóltok?
26. Hné80
2011. aug. 30. 14:13

Mikor megismertem a páromat (mára férjem) ő már akkor is kint dolgozott. Tényleg csak az elején volt baromi nehéz elfogadni a tényt, hogy hetekig, hónapokig nincs itthon :(( Na meg persze mikor pici volt a gyerek....

Hidd el gyorsan eltelnek a napok és jön is hazafelé :)))) Skype tényleg jó dolog, nekem feltöltést ad lelkileg, ha kicsit láthatom :)

Fel a fejjel!!!!! Kívánom hamar elérjétek a kitűzött célotokat :)

25. Judy5 (válaszként erre: 23. - Zsana81)
2011. aug. 30. 14:05

Ez teljesen normális, hogy körülötte forog az agyad. Tényleg kell egy kis idő amíg megszokod. Én is állandóan rá gondolok, többet mint amikor itt volt.Pedig úgy hogy minden nap beszélünk és látom, olyan mintha kicsit itt lenne, de mégis......nem érhetek hozzá, nem puszilhatom meg etc.....

Ez az érzés nem fog elmúlni, csak megszokod és megtanulod kezelni a helyzetet.Csak adjál időt magadnak.

24. mgagi (válaszként erre: 23. - Zsana81)
2011. aug. 30. 13:40
Nekem is egyfolytában a férjem jár a fejemben attól függetlenül, hogy itt van még nekem a két gyerek. Bele fogsz rázódni a mindennapokba ahogy telnek a napok. Kialakítotok egy rendszert, és akkor már könnyebb lesz.
2011. aug. 30. 05:28
Hát én nem tudom,hogy ti hogy vagytok vele,de nagyon kemény igy az élet,hogy ő ott kint van mi meg itt. A nap 24 órájában ő jár a fejemben....Tele vagyok aggodalommal...Remélem miután először hazajön megnyugszom kicsit.Olyan érzékeny vagyok mostanában,folyton elsirom magam.Remélem igazatok lesz és megerősödök majd valójában.Ez az első 2 hét a legkeményebb ugye?Nyugtassatok,meg,hogy utána könnyebben fogom venni ... :)Sajnos még skypeon sem láttam (pedig biztos megnyugodnék kicsit),csak telefonon tudtunk beszélni sajnos.Ugye vasárnap érkeztek meg németbe és akkor a barátja/főnöke maguknál szállásolta el őket egyenlőre,majd csak talán holnap költöznek át az apartmanba.A laptopját sem használta még( ahhoz is kell webkamerát vennie),ott pihen a bőröndben,mert nekem meg sajna szarakodik a gépem,a skype sem fut rajta,majd szombaton jön egy ismerősöm újratelepiteni.
22. Zsana81 (válaszként erre: 21. - Judy5)
2011. aug. 29. 02:11
szia!Nagyon sajnállak,4 gyerekkel és 6 hetente találkozni még rosszabb lehet :/ Hogy tervezitek?Meddig lesz kint? Igen az tök jó ahogy irod,hogy újra szerelmesek vagytok egymásba a pároddal :) ! Mi is imádjuk egymást és szerintem a mi kapcsolatunkra is pozitiv hatással lesz a dolog ;) .Iszonyatosan hiányzik már most .Ő minden gondolatom.....
21. Judy5
2011. aug. 28. 23:28

13 év együttlét után, május 1-e óta van kint a párom Hollandiában. 6 hetente jön haza, én itthon 4 gyerekkel.Muszáj volt, rengeteg hitelünk van.Nehéz, írtó nehéz.Strigulázzuk a napokat és minden este skype-on webcam-el beszélünk.Próbáld magad lekötni, csinálj programokat a kicsivel. Kitartás, gondolj tényleg arra, hogy a jobb élet reményében teszi amit tesz.

Nálunk egy nagy előnye van a kintlétnek, újra szerelmesek vagyunk egymásba és a sz...x jobb mint valaha.:)

20. Zsana81 (válaszként erre: 19. - A56fa55821)
2011. aug. 28. 12:27
Igen van lehetőség kapcsolattartásra,internet,telefon. Én nem tudtam,hogy ez ilyen fájdalmas....szó szerint szinte fizikailag rosszul vagyok :( Tudom,hogy más is volt ilyen helyzetben...Azzal is tisztában vagyok,csak igy tudunk haladni,lakásra gyüjteni...De akkor is. :´(( A lányom azzal állt az előbb hogy :- Anya!Én inkább éhen halok és ne legyen pénzünk,csak apa legyen itthon!!! persze erre megint eltört a mécses.Egyébként a kinti főnökével úgy van megbeszélve,hogy akkor jön haza amikor akar.Mi úgy tervezzük,hogy 2,5 -3 hét kint 10 nap itthon.Tudom én könnyebb helyzetbe vagyok igy,mint akinek 3-4 havonta jár haza a párja.Meg azért is nehéz nekem,mert én tényleg tök egyedül vagyok.A szüleim elválltak,de mindketten 200 km-re vannak,tesóm sincs...Most tényleg rámszakadt minden.A párom is úgy akarja,hogy nem folyamatosan akar kint dolgozni,hanem mondjuk ebben az évben,aztán 3-4 hónap itthon (szerencsére a régi főnöke visszavárja),aztán megint kint... Úgy tervezzük,hogy majd minden hónapban rakunk pénzt bankba,hadd kamatozzon is,a gyereknek is félre kellene tenni. Egyébként melyik bankba érdemes pénzt lerakni?Nem vagyok jártas ebben.
19. a56fa55821 (válaszként erre: 18. - Zsana81)
2011. aug. 28. 10:25

Fel a fejjel! A három hét bár nem kevés, de nem is olyan nagy idő. Az elején biztos borzasztóan nehéz lesz mindkettőtöknek akarom mondani hármotoknak. De aztán ahogy már más is mondta meg fogtok erősödni.


Nem tudom van-e lehetőségetek neten tartani a kapcsolatot?

2011. aug. 28. 10:09
Hát elment...... :´( Még nincs egy órája,hogy kilépett az ajtón,de már most hiányzik!!! :(( Iszonyat ki vagyok borulva,a párom is tiszta ideg,hogy itt kell hagynia minket,látom rajta,hogy neki is nagyon nehéz.... Ezt az sms-t irta tagnap :Szeretném hogy tudd én csak téged szeretlek,hármunkért teszem.Én csak jobb életet szeretnék nektek,ne aggódj,bizhatsz bennem!!! <----ezt minden nap el fogom olvasni .Szerintem fogok még ide irni,legalább esténként ezzel is megy kicsit az idő! Köszönöm nektek a vigasztaló biztató szavakat,nagyon jólestek :)!Egyébként az én drága kis lányom nagyon kis tündér...ő vigasztal engem,nagyon jól látja,hogy apa miért ment el...
17. Noncsi18 (válaszként erre: 4. - Zsana81)
2011. aug. 27. 01:26
Persze mindenképpen megéri, nem szabad kihagyni egy ilyen lehetőséget, aztán majd meglátjátok, hogyan tovább. Azért az elég kibírható, ha 2-3 hetente hazajár. Neked tényleg könnyebb lesz a kislány miatt, főleg, hogy most megy elsőbe. Én csak azért kérdeztem a kiköltözést, mert együtt tényleg könnyebb és szerintem jó korban van a kislányod tanulás szempontjából. Sajnos ebben nem tudok segíteni, hogy van e magyar nyelvű iskola, de ők még tényleg nagyon hamar tanulnak. Én emlékszem 6 évesen elég jól beszéltem németül, mert apa mindig azt mondta, hogy csak akkor mehetünk ki hozzá, ha megtanulunk ennyi meg ennyi szót :))) Tanultunk is mint a kisangyalok :) Apa azért évekig kint volt még kicsi voltam mikor kiment és mikor végleg abbahagyta a kijárkálást már 13 voltam. De furcsa volt nekünk is hogy mindig otthon van... Tényleg lemaradta a gyerek korról, idegesített, hogy úgy akar tenni mint ha mindig is velünk lett volna. Na mindegy szóval az ő kapcsolatuk sajnos kihűlt, de azért nem hiszem, hogy csak emiatt. Azért írtam, hogy nem általánosítani akarok, csak nehogy az legyen a vége, de szerintem, ha csak pár hónap vagy évről van szó, akkor nincs ezzel baj. Meg amit te is írtál van visszaút, ha nem bírjátok átbeszélitek, hogy mi legyen. De tényleg ne csak azt nézd, hogy jajj de hiányzik, hanem vedd figyelembe, hogy ez egy nagyon nagy lehetőség, illetve, hogy a közös jövőtökre akartok gyűjteni. Anyum jelenlegi párja is már évek óta kiszeretne menni, de nem jön neki össze, mindig csak lehúzzák, és még rengetegen vannak akik nem tudnak kimenni. Szóval bármennyire is nehéz azért próbáljatok meg örülni neki. Amúgy a kislányod, hogy fogadja, hogy nem lesz otthon apa mindennap? Az iskolát várja?
16. sárika3 (válaszként erre: 1. - Zsana81)
2011. aug. 26. 23:20
Az én párom három havonta tudott csak hazajonni de muszaj volt kibírni.Nem volt más választásunk.Nekem is a párom a mindenem és annyit még életemben nem sírtam mint abban az idoszakban,mert bármi baj volt nem volt itt és aki volt ilyen helyzetben az tudja milyen.Nem kívánom senkinek.De egyszeruen ki kellett bírni.Gondolj arra hogy ha hazajon milyen boldogok lesztek egyutt.
2011. aug. 26. 09:53

Sziasztok!


Nekem Szept. 3.-án indul a barátom Németbe.Még a nyár elején 1x volt kint 6 hetet,most úgy néz ki,hogy az éven már végig ott fog dolgozni.Havonta tud majd haza jönni...Már most hiányzik,pedig még el sem ment.Az tartja bennem a lelket,h nem örökre megy el,értünk teszi és h interneten minden nap fogunk tudni beszélni.:-)


Remélem gyorsan eltelik ez a pár hónap.Addig én is próbálok egyénileg megvalósítható célokat felállítani..(pl.: fogyókúra):-)

14. ujlany (válaszként erre: 4. - Zsana81)
2011. aug. 26. 09:42

Nemetorszag nagyon jo hely, ha tudsz, menj majd utana.

Egyszer meg a gyerekek is halasak lesznek erte, egy jo nemet nyelvtudassal jo eselyuk van sok mindenre az eletben, akar egyetemet is vegezhetnek ott.

Nem tudom miert nem szeretitek az orszagot, de lehet, hogy eloszor meg kellene tapasztalni, hogy valojaban milyen is.

tudod ez egy kicsit olyan, mint a "lakva ismerni meg a masikat".

sok szerencset!

13. mgagi
2011. aug. 26. 09:30
Az elején borzasztó nehéz, de idővel meg fogsz erősödni! Tapasztalat.
12. mgagi
2011. aug. 26. 09:24
Még annyit, hogy mi 2008 augusztusa óta élünk távkapcsolatban. Mindíg havonta 1x haza jött 3-4 napra. De most van először olyan, hogy 2,5 hónapja nem látjuk.
11. mgagi
2011. aug. 26. 09:20

Szia Zsani!

Mi is ebben a helyzetben vagyunk. A párom 2,5 hónapja van kint No-ban. De reméljük hamarosan mi is mehetünk.

10. Trinitas (válaszként erre: 4. - Zsana81)
2011. aug. 26. 06:56

Pedig Németország meg Ausztria a legjobb hely, hisz baromi jó fizetés mellett ilyen árak vannak mint Magyarországon. Ellenben máshol hiába keresel jól, de a megélhetés is többe kerül.

Nekem most ment ki egy barátnőm a családjával, szintén a férjének lett kint munkája. Neki nagyon tetszik Németország. Lehet te is megszeretnéd. Nem az a lényeg hol vagytok, hanem, hogy együtt :) A gyereknek meg előnyére válik ha megtanul egy nyelvet ;)

9. Trinitas (válaszként erre: 1. - Zsana81)
2011. aug. 26. 06:53
Nem tudtok utána menni?
8. latyak1971 (válaszként erre: 5. - Zsana81)
2011. aug. 26. 06:38

Szia!

Én két gyerkőccel vagyok itthon,a fiam 9,a lányom 6 éves.Nem könnyű.De szeretjük egymást,bízunk egymásban.12 éve vagyunk együtt.A fiam 1 éves volt amikor kiment az Apja.Akkor még panelban laktunk(saját),de családi házra vágytunk.Gyűjtöttünk,nélkülöztünk,akkor ritkán járt haza.Megszületett a lányunk,itthon volt megint,majd aztán újra kinn.Mikor hol.német,osztrák,olasz,jelenleg svájc.Az idén sikerült megvenni a házat.Lenullázódtunk persze.Most azért jár hogy rendbetegyük a házat némileg.Majd azért hogy legyen félretett pénzünk.Nehéz.Hétvégente mindig itthon van.Napi kapcsolatban vagyunk.Tudom ez sem élet,rengetegen csinálják ezt,persze nyilván ez nem vigasztal senkit.

2011. aug. 26. 06:30
Tökéletesen megértelek...Nálunk is volt ilyen helyzet..a párom tavaly Afganisztánba ment volna...de akkor még 1 hónapja volt hogy összeköltöztünk. Én meg 200 km-ről költöztem hozzá. Tehát visszamondta. örültem is meg nem is. Én nem kértem tőle hogy miattam mondja vissza. Sosem kérném ezt hisz tudtam hogy nagy álma volt ez.Most ismét kapott egy ajánlatot igaz most csak Budapestről. Mi Zalaegerszegen élünk ,igaz a távolság most csak olyan 200 km,de nekem ez is nagyon sok. Én sem tudnék elöször vele költözni,legalább is egy-két hétig amig legalább egy albérletet nem találunk ott:S Mi sem voltunk még külön egyetlen percet sem,ha kórházban voltam ö végig velem volt,és fogta a kezem. Nekem is ő a másik felem és ez visszára is érvényes. Nem vagyunk semmik egymás nélkül. Tehát nem tudom én is mit kezdek nélküle ha ez összejön.Persze anyagilag sokkal jobban járnánk.Tudom hogy sokat számitanak az anyagiak ,de szerintem nem minden áron. Hát majd hétfön kiderül mi lesz . Én is mindig azt mondom hogy honnan van ennyi könnyem........
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook