Korházba kell mennem, de a kolléganőimnek nem tetszik hogy hiányozni fogok a munkahelyemről. (beszélgetés)

Mondjuk nehéz ügy, mi meg itt könnyen okoskodunk - de hogy óvónők azok, akiknek ilyen a hozzáállása egy munkatárs betegségéhez, az szomorú.

Viszont eszembe jutott most erről egy kérdezőm esete. A kérdése z volt áthelyezik-e jobb helyre, előléptetik-e és végül, ha áthelyezik, mire számíthat fejlődési lehetőségek és munkatársi jóviszony terén. Az első két kérdésre simán ment a válasz, azt viszont elég félve mondtam ki, hogy jobb légkörre és kapcsolatokra számíthat, mivel folyamatosa panaszkodott mindenre és mindenkire a munkahelyén, ilyenkor pedig általában nem "az összes többi" a hibás. A rossz viszony oka az volt, hogy ő sokáig volt távol betegség miatt. Mindegy, ezt mutatta a képlet, ezt mondta neki. Aztán jött a visszajelzés, hogy minden nagyszerű, imádják egymást a kollégákkal, megbecsülik, jó a légkör stb. Aztán eltelt kt év, ismét jött egy hosszabb betegség, és pár hónap múlva a kérdés, megjavul-e valaha a viszony a kollégival. Én erre csak azt javasoltam, vesse össze ezt a mostani esetet a korábbival és gondolkodjék el, esetleg ő mit szúrt el, mert szerintem ezt nem asztrológus nénitől kell megkérdezni... Erre megsértődött.

Szóval amennyire el lehet várni, hogy a munkatársak együtt érezzenek a beteggel, annyira elvárható, hogy a beteg együtt érezzen azokkal, akiknek túlmunkát kell vállalniuk, na de azért a te kollegináid nem is tizenhatórázni fognak miattad, gondolom...

És ilyenek dolgoz(hat)nak óvodában? Khm.

Vagy nagyon érzéketlenek, vagy szívtak már olyan miatt, aki a betegsége révén próbált előnyökhöz jutni. Ha tiszta a lelkiismereted, szard le.

csak a téma címét olvastam, és hát elmosolyodtam.

Kit érdekel, hogy neki nem tetszik??????????????

Gondolom, neked sem a legfőbb vágyad...

Az a fontos,hogy meggyógyúlj!

Vedd be lexarom tablettát és ne törődj velük:)

Ne foglalkozz velük csak az egészségedre koncentrálj. Sajnálom, hogy ilyen munkatársaid vannak.Én egy súlyos betegség miatt 4 hónapja vagyok itthon de már megyek vissza, viszont én olyan szerencsés vagyok, hogy nagyon toleránsak velem szemben, szorítanak értem, várnak vissza de csak akkor ha jól vagyok és ez nagyon sokat jelent a gyógyulásban.Munkahely még lehet több de egészségünk és életünk csak egy van.

Szorítok érted és kitartás!

Vázold fel nekik, hogy ő is oda kerülhetnek bármikor..... és örüljenek, hogy legalább visszamész majd.

Tegyél rájuk!!!!

Sok erőt a műtéthez!:)

Jaaaaaa... és egyet értek Christine-vel, hogy feküdjenek be helyetted. :))))

sz..d le őket magasról!

majd ha fordított lesz a helyzet,Te is adj hangot a véleményednek!

Én negyedik hónapja vagyok táppénzen, sajnos nem gyógyulok olyan gyorsan, mint reméltem. A kolléganőm, és a főnökasszonyom is bevetette az érzelmi zsarolását, ami hatásos is volt pár hétig, amikor végre rájöttem, hogy egyetlen egy életem van, és minden erőmmel küzdenem kell, hogy meggyógyuljak, azután kezdtem el javulni. Megjegyzem a betegségeim összetettek, de mind a stresszre, a sok munkára vezethető vissza.

Szóval ne foglalkozz semmivel, egy életed van, az egészség a legfontosabb! Munkahelyet még ebben a szar válságban is lehet valahogy találni, én is ezzel vigasztalom magam.

Egy nagy kalappal a műtétedhez, és gyógyulást kívánok!

A kolléganők már csak ilyenek.....rosszul esik tudom,de próbálj csak magaddal törődni.

Kérdezd meg tőlük,hogy esetleg szívesebben mennének helyetted műtétre?

Még ha a kollégáidnak kell is időlegesen a munkádat ellátni, akkor sincs joguk neheztelni rád.

Mond el, hogy Te sem szívesen fekszel kórházba, szívesebben mennél pihenni, nyaralni, de ez van.

Bár ha így állnak a esethez a kedves munkatársak, nem érdemelnek meg ennyi információt sem.

Hát mondd meg nekik, ha nem tetszik nekik, hogy hiányzol, feküdjenek be helyetted. :)

Amúgy meg gondoljanak bele a fordítottjába, nekik hogyan esne az ilyen viselkedés...

A kolléganőidnek?????? Aztaku...

Mégha a főnököd húzza a száját, azt le lehet nyelni, na de a munkatársaid? Sajnálom. Próbálj meg ezzel nem foglalkozni.