Engem egy 8 évvel idősebb pasi érdekel, de anyu beleszól (beszélgetés)
Nem tudni mennyi ideje ismered és vagytok "együtt". Szerintem félnek a szüleid, hogy elmész mellőlük. Inkább fenyegetés, hogy elküldenek, ha..... A 8 év tökéletes, és ha egy egykorú pasid lenne, az neked lenne rosszabb, hiszen mennyi mindent kellene tanulnia. Lehet, hogy bulizni akar, lehet hogy könnyen másra is tekint, stb. Egy komolyabb pasinál lehet akár 8 - akár 15 év is, ha szeret. Sőt, érett és melletted lesz amikor kell. Hallgass a szívedre!
Anyukád a saját magára haragszik, a saját eltolt életére. Mert ő nem mert ellent mondani, nem úgy sikerült az élete ahogy ő gondolta. Nem olyan családi élete van amilyet elképzelt magának a lányszobájában. Valakit pedig hibáztatni kell!! Ha fiúnak sikeredel akkor "más lett volna". Akkor most más problémája lenne, most őt hibáztatná.
Ő saját magát is tönkreteszi
Nem akarom a sulit otthagyni,csak levelezőn csinálni,akármilyen nehéz is lesz,hogy tudjak dolgozni,függetlenedni anyagilag.Nem dacból pasizás,hanem tényleg egy kedves,helyes srácról van szó,aki rendes,és tetszik is nekem.Dacból nem tenném,mert az csak nekem ütne vissza rosszul.Tudom,hogy látja,hogy bánt,azért teszi,de arra nem jöttem rá,hogy miért akar bántani.Nővérem előző férjétől született,őt is folyton bántotta,öcsém még a hármunk közül a kedvence,nem is titkolja,engem is fiúnak várt,én voltam az első közös gyerek,aki "csak"lánynak sikeredett,ráadásul apuval tönkrement a házassága,és meg is mondta,hogy ezért utál.Én erről mit tehetek?Öcsém a kedvenc,ennek ellenére őt is sokszor bántja,szegény meg annyira anyás,hogy mindig megbocsát neki,kibékülnek,utána ismét az előző körök,ismét bántja,ismét a mindene.Öcsém meg mindig megbocsát,és újra közeledik.Szegény áldozata ugyanúgy ennek,mint én,gondolom,az otthoni helyzet miatt sokszor agresszív,dühkitörések,valamikor meg ő is görcsös.A fiú,akiről írtam,komolyan érdekel engem. :)
Értelek, de csak addig bánt amíg látja, hogy bántani tud. Ebből táplálkozik. A sértegetését nem kell a lelkedre venni. Könnyű mondani, de ez a saját érdeket, ha nem akarsz lelkileg tönkremenni. Másként az egész életed arról fog szólni, hogy megmondta az anyám, hogy egy...............vagyok,
nem vagyok jó semmire. Bűntudat lesz az egész életed, 80 éves korodban is majd ő dirigál, és te ugrani fogsz!
Dacból pedig ne pasiz, és ne hagy ott a sulit.
Pillanatnyi idegroham rossz tanácsadó!
Én tudom, hogy milyen nehéz még diákmunkát is találni, és diplomával sem könnyű elhelyezkedni, és még ha sikerül is, nem biztos, hogy albérletre futja. Megoldás lehetne, de csak ha tényleg jól sül el a dolog, hogy egy időre külföldre menj dolgozni. Abszolút önállóság, talán megfelelőbb anyagiak, stb. Egyetemen lehet halasztani, de az biztos, hogynagyon-nagyon meg kell nézni, hogy hová és kinek a közvetítésével mész. Ebben megakadályozni nem tudna Anyukád, bár kockáztatni azt, hogyvégleg megromoljon a kapcoslat, csak olyasmiért érdemes, ha érdemes egyáltalán, amiből biztosan nem jössz ki roszzul.
Szóval nehéz, egy csapda ez. ki vagy szolgáltatva anyagilag, és ezért a természetes tiszteleten és hálán és szeretetkapcsolaton túl irreálisan nagy árat fizetsz.
Szerintem nem beszél csúnyán az anyukájáról, ő csak leírja mi megy otthon.
Úristen! Ez döbbenet! :((
Valami megoldást próbálj találni és lelépni! Olyan barátnőid nincsenek akikkel közösen bérelnétek lakást?
Biztos, hogy kizárólag a srác kora zavarja Anyukádat? Csak azért kérdezem, mert 8 év tényleg nem olyan vészes, egy érettebb gondolkodású lánynak éppen megfelelő, mert ugye a fiúk kicist később érnek úgyis. És mi picit hamarabb is öregszünk. DE ezek is csak sztereotípiák, a lényeg, hogy egymésra legyetek hangolva, a kor nem számít.
azért is csodálkozom, mert régen ez különösen nem ment ritkaságszámba, talán a Te nagyszüleidnél is épp megvolt a 8-10 év korkülönbség, nem?
A férjem egyébként 7 évvel idősebb, és a szüleim között is éppen ennyi van, de ők nem is zsóltak egy szót sem.
Tudom,hogy az anyukám attól még...Én próbáltam/próbálok közeledni,de mindig ugyanaz :\\ Én úgy érzem,hogy a családnak biztonságot kellene sugároznia,a család szeretet,biztonság,összetartás egyvelege,és nem a terror és megalázás melegágya..De lehet,hogy ezek az elvárások nagyok :( Én olyat azt tudom mondani,ha majd lesz gyerekem neki pl.hogy miért szültem meg,miatta csesztem el az életem,vesztettem el a munkám,hogy a többiről ne is beszéljünk. :( Nem tudom,milyen szülő leszek majd,de azt tudom milyen nem szeretnék lenni..Meg miért kellett hazudnom most is,hogy láthassam azt a fiút,találkozhassak vele?Nem arra vágyna normális esetben egy szülő,hogy bizalmas legyen vele a gyereke?De így rá vagyok kényszerítve,hogy hazudjak,amitől megint bűntudatom van :( Legközelebb mit tegyek/mondjak,hogy láthassam őt?Miért vagyok erre kényszerítve?26 éves korodig ne legyen senkid..Ezt mondta,s úgy néz rám,mint a véres rongyra,úgy beszél velem,hogy legszívesebben sírnék..Nem lehetek vele őszinte,mert sehova sem enged el,mindenben szabály,ami abból áll,hogy azt teszed,amit én mondok.Barátaim is miért nincsenek?Nem,nem mehetsz el..Nem mehetsz sehova.Buli?Mennél kurválkodni,mi?Elenged nagy gálánsan valahova,8-ra!!! gyere haza.5 percet késtél,ha én tettem volna ilyet annak idején,szétverték volna a fejem,hogy képzelted,stb. :( Miben lehettem én egészen kis korom óta bűnös,hogy azóta ezt csinálja,és utál?Van,hogy azt mondja,azért utállak,mert olyan vagy,mint apád..Erről igazán nem tehetek szerintem :$
Azért anyukáról mégsem kellene így beszélni!
még akkor sem ha igazad van. Egyenlőre az ő kenyerét eszed (hülye beszéd), de ő dirigál, ha van kinek és hagyod magad.
Eddig jó volt a parancsolgatása, most tiltakozol
?
Igen anyukám az vagyok, egy k... vagyok. Én is jobban jártam volna,ha moziba mész. Viccesen, nem bután , de vissza lehet vágni
Azért érdekes,hogy kedvnek tartod,mert olyan könnyű akár diplomával is elhelyezkedni,meg munkát találni a mai világban.Szerintem az,hogy a munkatalálás csak kedv kérdése vicces kijelentés..Elméletben én is tudom,hogy mi lenne a megoldás,de ez gyakorlatban nehezen kivitelezhető fiatalnak,idősnek,pályakezdőnek..szinte mindenkinek.Kerestem/keresek munkát és lakhatást,vidéki vagyok,még a rohadt diákmunka sem sikerült,ami volt,sógor-koma-jóbarát alapon kiosztották..Az olyan szabályokat elfogadom,ami az együttéléshez kellenek,de ezt már túlzónak tartom.Ha lenne lehetőségem,habozás nélkül lépnék,de az nem azt jelenti,hogy folyamatosan nem keresek munkát/és albérletet.Olyat soha nem tettem,ami miatt ezek kellenének.Nekem is volt lázadó korszakom,de ha azt nézzük,hogy egy évvel hamarabb megcsináltam 4,5-re egy egész érettségit,utána emelt érettségiztem,zongoráztam,jogot tanultam/tanulok..Ennyire voltam problémás mindig,hogy tanulást szerintem nem mondhatni,hogy ezek alapján elcsesztem,nem voltak rendőrségi ügyeim,nem lettem terhes 14 évesen és hasonlók..Tehát tuti nincs oka rá..A saját ballagásomra nem mentek el a szüleim,szalagavatómra nem engedtek el,hazudnom kellett az ofőmnek,miért nem megyek..Most azt szeretném elintézni,hogy bár nappalin vagyok,vegyenek át levelezőre,úgy hogy anyu ne tudja meg,mert agyonüt érte,és meló+ tanulás,bár ez nagyon nehéz lesz..
Milyen értékrend meg féltés?Nem is szeret anyu,hanem utál,pár napja válaszoltam valakinek,itt a fórumon:lepatkányoz,lekurváz,bárcsak meg se szültelek volna,púpnak a hátán titulál,sokszor azt kívánom,hogy dögölnétek meg,és hasonlók..Egyik pillanatban,úgy tesz,mint egy normális anyuka,mindig az ember,"mégiscsak az anyukám" alapon próbálok ilyenkor közelíteni,bevonni az életembe,de mindig csak csalódás,kihasználja a bizalmat és a közeledést,gúnyolódik,kárörvend,pl.amikor szakított velem előző barátom,na mi van,szemétnek nézett és eldobott?Ilyenek,vér szerint az anyum,de nem hiszem,hogy csak ez alapján,hogy megszült terrorizálhat és ennyire foghat..(Lelki terror anyu,apu meg fizikai,tök jó család :\ ) Meg így beszélhet velem :( Az említett fiúval úgy tudtam találkozni most,hogy azt hazudtam,valami sulis bigyó van,azon vagyok.(Még ezért is bűntudatom van már)Most majd anyuval albérlet(muszáj menni,sok minden miatt),de vele nem akarok nagyon,pesti a srác,de legtöbbször csak este talizhatnánk,anyám kérdezné este hol kajtatok,kioktatás,fenyegetés,hasonlók,ugyanez folytatódna.. megint minden időmmel beszámolni még csak ott sem aludhatnék nála,mint egy 14 éves kislány..Ha féltés lenne,még örülnék is neki,mert azt jelentené,hogy szeret de ez terror:én szültelek meg,én etettelek én iskoláztattalak,én öltöztettelek,stb.Közben megaláz,ahol tud,pedig soha semmi olyat nem tettem hogy ezt érdemelhetném anyukámtól..Nagyon aranyos,kedves,helyes a srác,mindig ilyen emberre vágytam,mint ő,de már kétségbeesésemben nem tudom,mit tehetnék..Suli is most nappali,nem tudok legalább fél évig átmenni levelezőre,hogy dolgozhassak mellette és függetlenedni,félek,hogy rámegy az alakulóban levő kapcsolatom...Jövő héten pl.nem tudom,hogy tudnék vele talizni,még ha kolis lennék,mondhatnám ott alszok,vagy valami,de így.. :\ Meg amikor felhozom,hogy majd nemsokára szeretnék külön élni,amint tudok melózni:hogy én csak ugródeszkának használom,felnevel,én meg hagyom a szarban és lelépek,milyen vagyok és már a végére nekem bűntudatom,hogy egy szemétláda vagyok :'( Most is hogy el akar költözni,és velem,sulit 26 évesen végzem el,azt mondja ma nekem hogy addig ne legyen senkim..Már lassan én is egy hálátlan szemétládának érzem magam,meg egy kurvának,mert csak szerelmes vagyok és boldog szeretnék lenni.. :'(
Érdekes helyzet. Főleg az, hogy elvileg felnőtt vagy, ezt tudja anyukád? Ő nevelt fel, Ő mutatta meg Neked az értékeket, értékrendet, adott egy anyai mintát. Most akkor nem bízik a saját nevelésében?
Már nem vagy óvódás, ennyi idősen vannak anyák is már. Vannak információd, hogy ennyi idősen anyukádnak hogy alakult az élete?
Nem lehetséges, hogy Ő csalódott és ezt nem akarja újra átélni Veled?
Számtalan verzió lehet, de azt szépen érdemes megbeszélni Vele. 21 évesen nyugodtan kikérhetsz Magadnak olyanokat hogy nélküle nem mehetsz el boltba vagy sétálni. ez már nem anyai szeretet, és nem egy rabszolgát szült.
Valahogy nehezen képzelem ezt el a mai világban. Persze amíg hagyod ezt a burkot addig nem fog kipukkadni. Ha meg nem akarsz konfrontálódni akkor élj a tudattal, hogy anyukád elnyom.
viszont akkor:
"Aki nem mer nem is nyer!"
"Gyáva népnek nincs hazája!"
Nem ismerem a természeted, az életstílusod. Ha teljesen őszintének kell lenned magadhoz (célszerű), akkor sem találsz olyan dolgokat ami anyukádat igazolná? Ami miatt ezek a lépései logikusak? Bár ehhez nagyon felelőtlen, naiv butuskának kellene lenned, akkor megint visszakanyarodunk a neveléshez, de a mai világban semmi sem lehetetlen.
Szóval minden a Te kezedben van, 21 évesen egy új világot kell kialakítanod ha eddig nem tetted, persze csak akkor ha levegőt is nyugodtan szeretnél venni.
Megszoksz vagy megszöksz! Amíg nincs önálló kereseted, szüleid etetnek, ők állják a rezsi rád eső részét... addíg ne csodálkozz, hogy beszabályoznak! Ha nem tetszik a rendszer menj el suli mellett dolgozni, keress albit; kezdj el függetlenedni! Ha meg esetleg nem lenne ehhez kedved akkor fogadd el azt amit a szüleid csinálnak! Ennyi!
Soha nem lesz olyan pasid aki anyukának megfelel,
Ő ilyen marad, és kész...........
21 évesen én már mentem a saját fejem után,réges rég.. :)
21 évesen 29 éves pasi? nem látom hol a probléma.. sztem ami probléma, hogy a szülők beleszólnak az életedbe, a másik meg az,hogy Te hagyod magad..:)
Szia! A férjem 30 volt én 18 , amikor megismerkedtünk. Ennek 11 éve. 4 hónap ismeretség után összeköltöztünk. Azóta van egy 9 éves lányunk ,7 és 5 évesek a fiaink. Engem nem érdekelt, hogy mit szólnak a szülők....
ne hagyd hisz a te eletedrol van szo,a te boldogsagodrol.a szivedre hallgass mindig,sose masra.
21 voltam amikor megismerkedtem egy nálam 8.5 évvel idősebb szívdöglesztő pasival. Azóta telt el 4 év és Ő ma már a férjem. :)
Nincs,mert a suli miatt meló nem lehet,albit fizetni kellene,meg megélni valamiből,főleg,amit tanulok,amellett nem nagyon lehet..Pláne,ha a koli nem fog sikerülni..Ha lenne lehetőségem,már rég léptem volna..Így meg amíg itt vagyok,inkább nem szólok semmiért,és meghúzom magam,ha nem akarok nagyobb bajt..
nincs lehetőséged önálló életre?
anyudat ki kell cselezni, mondd meg neki hogy eleged lett a pasikból és apácának állsz, majd még ő fog könyörögni hogy pasizz:D
Anyunak meg nem lehet ellenszenves,nem ismeri,csak mindig mindenbe beleszól.Volt párom egy évvel fiatalabb volt,meg tudta volna,agyon is lettem volna csapva,így hazudva volt a koráról..Bemutatni?Senkit ide nem lehet hozni,meg se akarnak ismerni,csak látatlanban beleszól,véleményeket alkot,persze negatívat.Ez hogy néz ki?(Persze,megismerni nem akarja,csak mutass róla képet,különben nem beszél veled napokig),ez túl idős,ez túl fiatal.Ilyen végzettsége legyen,így nézzen ki,ennyi és ennyi idős legyen..stb,stb..Most is,csak megemlítettem,hogy van egy nyolc évvel idősebb srác,aki csak ennyit mondtam,szimpatikus,azonnal,na mit akarsz attól a papától,meg hasonló..Kezdek összeroppanni..Van valakid?Saját anyád lekurváz,de ezt anélkül is,tehát ilyen állapotok vannak..Apám nem törődik velünk,csak agresszív.Azon gondolkodok,hogy ha úgy alakul,belekezdek titokban ebbe a kapcsolatba,nyáron koliban maradni,és dolgozni,utána megint koli és kövi évet meg levelezőn folytatni(bár ez nem tudom,kolival mennyire összeegyeztethető),mellette dolgozni,nehéz menet lesz,de már fojtogató,ami itthon megy,plusz még a terror,amit nap mint nap át kell élni..21 évesen nem mehetek el buliba,nem aludhatok ott még egy barátnőnél sem,nemhogy ha párom lenne,megfojt ez az egész..Rászolgálni nem szolgáltam,18 éves öcsémnek még barátnője sem volt,soha nem volt sehol bulizni,csak anyu szoknyája mellett mindig,csak vele mehet ő is bárhova,még egyedül sem,ami meglátszik a viselkedésén is,valahogy fura az öcsém..Anyuval boltba,anyuval Pestre,anyuval Tatára,egyedül még sétálni sem.Miután szakítottam volt párommal,anyu énrám is rámszállt,hogy vele mennyek sétálni,meg ide-oda,egyedül sem,mindig szabályosan a fenekemben van..Elég érdekes,olyan majomszeretet vagy mi,de ennek mégis ellentmond,hogy közben lekurváz,patkány,bárcsak meg se szültelek volna..Ez az édesanyám..
A nővérem 11 éve 20 évesen lépett le,mert neki is ez az orra alá volt dörgölve.Elhiszem,hogy normális anyák,és apák nem tennék ezt meg,de nem akarok belemenni a részletekbe,de ha tudnátok milyen terror alatt élek,az öcsém is,és a nővérem is élt,mielőtt lelépett,megértenétek,tényleg megtennék..
21 évesen marhára nem gáz, ha 8 évvel idősebb a pasi4
sőt!
viszont így, a helyzetedben ....
próbálj meg velük beszélni erről, őszintén..
ha szeretnek, a boldogságod fontos lesz nekik és nem akarnak majd irányítani...
azért eleinte nálam is ment,hogy hagyjak itt mindent és menjek haza velük. Gondolhattátok mit reagáltam. Sose mennék haza 2 éve mult ,hogy kint élek és nem támogatnak,első év karácsony és most májuba kaptam tőlük 10-10 ezret. Meg néha zöldség,vagy tányér meg kisebb dolgokat. De nem függök tölük,max ha ajándékba adnak dolgokat elfogadom.
Bele akart anyu ám szólni az életembe,de nem sikerül,mert úgyse az lesz amit akar,nem döntheti el helyettem,hogyan éljem az életem. Persze megköszöntem,hogy felneveltek,de ne várja el,hogy hazamenjek ujra és otthon maradjak. Önálló akarok maradni és nem tőlük függni. Érdekes mikor otthon éltem nem volt annyira fontos mit is érzek meg hogyan vagyok,most mintha kedvesebb lennék anyumnak. Hiába ha kint vannak náluk az vagy 350-400 km táv,ha itt van Magyarországon ez 90 km-re csökken le.
Én is anyuka vagyok,van lányom is és fiam is. Szerintem a nyolc év belefér a te korodban, te is felnőtt vagy már.
a 8 év a te korodban nem nagy korkülönbség. Az ilyen szülők később is beleszólnak, ha nem mondják, akkor is éreztetik, és neked lesz lelki ismeretfurdalásod mindenért. ne hagyd magad.
Amúgy meg mindenkinek meg kell tanulnia az élet "szépségeit" ha kell a saját hibájukból is. Nem védhetnek meg állandóan a szülők-hiába akarnak.
További ajánlott fórumok: