Elhoztam egy csomó Shakespeare-drámát, egyik ismerősöm ki... (beszélgetés)

Nekem az ilyen Goggle Drive nem jelent semmit, én eléggé régimódi vagyok. :)

Mint a korábbi hozzászólásomban is írtam, jó ránézni a gyűjteményemre a polcon. Ezt semmi nem adná vissza.

De így vagyok a bakelit lemezekkel is. Bár nincs olyan sok belőlük, de ha valahol, egy antikváriuban rátalálok egy általam szeretett zenekar lemezére, akkor is megveszem, ha simán le tudom ma már tölteni valamelyik videomegosztó vagy torrent oldalról.

Miért lenne oda? Az e-könyv, amit megvásároltál, akármikor letölthető, mivel kifizetted. De tudod tárolni a Google Drive-on, nekem rengeteg könyv van oda feltöltve.

A legtöbb hagyományos könyv drága és sokszor rossz minőségű.

Egy szavazat az e-könyv olvasó ellen. Biztos sok ideig használható, de mivel egy elektronikus szerkezet, ezért egy idő után el is fog romlani. Így oda lesz a gyűjtemény.

A könyv ezzel szemben, csak akkor semmisül meg, ha természeti katasztrófa éri a házat, amiben azt gyűjtöd.

Igaz a könyv az nagyobb helyet foglal, ugyanakkor én a könyveket, amiket gyűjtök, naponta megnézem és mindig kellemes érzéssel tölt el.

Pedig mindkettőtöknek igaza van.

Ez csak egy generációs kor probléma.

Ki min nevelődik.

A könyvnél nekem sincs jobb kütyü a világon, de én már matuzsálem korú vagyok a magam száz évével...)

A múltkor valaki, valahol itt azt mondta, hogy az Egri csillagok neki dög unalom volt, már az elején letette.

Én tíz éves korom környékén olvastam először, és itt idézlek:

"amikor a történet magával ragad.

Amikor a fejemben kibontakozik egy olyan világ, ami beszippant.

Olyankor a történet színeit, hangjait, illatait, tapintását érzem, és nem a valóságét."

Pontosan így érzem ezt én is.

Vagy Júlia. :P

Én is szeretem a drámát. A férjem mondaná, hogy drámázni is.. :D

Jó, hogy megmentetted! Én is így tettem volna!