Egyedül terhesen, hogy lehet ezt megélni? (beszélgetés)
Hoppá! Így már más a leányzó fekvése!
Angyalom, akkor ezt az elejétől kezdve már tudnod kellett volna, ha nős a pali.
Támaszkodj a a családodra meg a barátaidra.
Nős az apa?
Akkor ezt bebuktad! Bár tudhattad volna előre.
Hogy lehet megélni?
Miért?
Mire számítottál,amikor nős palival kezdtél?
Ja,tudom,majd elhagyja,mert már nem szereti,nincs szex,semmi érzelem........ment a kábítás ezerrel,te meg megetted.
egyetértek, ha most nem kell, akkor később mit akar a nagybetűs ÉDESAPA? Ez édes?
biztos nem egyszerű így babát várni, de én is azt mondom sírd ki magad, és akkor könnyebben elfogadod, hogy nincs,
utána pedig csak a kicsire és magadra figyelj, ha
megszületik másra úgy sem lesz időd egy ideig,
a többi majd alakul, fiatal vagy bármi megtörténhet, és ne feledd, mindennek meg van az oka
Szia!
Érdekelne hogy vagy most fórumindító?
Huha, ez csaladallitasra invital'! Sorsok ismetlodnek a csaladban, ne torodj bele!
Olvass utana: hellinger csaladallitas
Szia.
7 éves a lányom. Az apja amikor megtmondtam hogy terhes vagyok, addig szekált és bántott, hogy én hagytam el végül és egyedül szültem meg a babámat. Boldog időszak kezdődött akkor az életemben. Talán az egyetlen hiba amit akkor elkövettem, hogy engedtem, hogy a nevére vegye. Azóta semmit sem törődött a lányával. A szülésre még bejött, kint ülte végig a folyósón. Ezzel ma is biztos eldicsekszik, talán csajozós önsajnálatós szöveget is összehozott már a történetből.
De a lényeg hogy a babával nagyon jó volt kettesben. Persze mindíg úgy éreztem, valami hiányzik. Fiatal vagyok és szép és értékes nő. Szóval lehetnék boldogabb is. És akkor, mikor 2 éves volt a lánykám, jött a nagy szerelem. Közös álmok és tervek. Most egy éves a fiam ettől az egykor nagy szerelemtől. Ám amikor terhes voltam, annyit bántott és szekált, hogy le kellett volna lépnem megint. Boldogtalan párkapcsolatban élek és arra gondolok, milyen boldog is voltam kettesben a lánykámmal. Miért is vágytam többre. Csakhogy közben külföldre költöztünk és nem olyan egyszerű lelpni.
Anyumat apum akkor hagyta el, amikor terhes volt. Én meg úgy látszik egy féle pasikat vonzok.
Nem az a kérdés, hogy jobb-e, mert persze hogy nem jobb. Csakhogy nincs választás. Választhat anyuka majd idővel remek férfit párjául, de akkor is ez az ember marad az apja a gyermekének, aki most lelépett. És ha úgy alakul, hogy keresni akarja majd, tartani a kapcsolatot vele, nem szerencsés elhajtani. Ha nem keresi, akkor is el kell ismerni, hogy ő az apja.
Elég családállítást láttam már, hogy tudjam, milyen fontos elismerni valakit a családban, függetlenül attól, hogy mit tesz vagy tett, jó-e vagy rossz, jelen van-e vagy nem. Ő az apja. Pont.
Kívánok anyukának gyors felépülést és egy remek társat és nevelőapát a gyerkőcnek.
Nekem sincs benne tapasztalatom, de nagyon sajnálom a történteket.
Én is a legmesszebbmenőkig osztom az előttem szólók véleményét!
Ez az idő most arra való, hogy csak magaddal és a babával törődj. Itt a tavasz, jön a nyár, pihenj, olvass, kapcsolódj ki, sétálj, bármi ami neked jó. Készülj a baba fogadására, örömmel várd őt. Ő a lesz te mindened és vigaszod. Aztán majd a többit rendbe teszi az élet.
Ha a család, szüleid melletted, akkor nagy baj nem lehet.
Leszel még te boldog az életben. Találsz egy olyan társat aki megérdemel, tisztel és szeret benneteket.
Őszintén kívánok nektek jó egészséget, boldogságot!
Fel a fejjel! Arra gondolj, hogy valamiért ez így történt, valami oka van.
Minden jót Nektek:)
Sírj, amennyit kell, engedd meg magadnak. Ez csak mellébeszélés, magyarázkodás, hamis önnyugtatás, amiket írsz. Éld meg a fájdalmadat.
Azt még gondold meg, hogy apukát a gyerekhez engedd, ha igénye lenne rá. Egy másik férfi az életedben lehet a párod és lehet remek nevelőapa, de nem lehet a gyermeked édesapja.
Család akkor rendben.:) Testvéred van? Mert ilyenkor ismerkedni,új barátokat nehéz keresni, majd ha a kicsivel jártok , akkor már könnyebb.
Jó, ez itt más, itt jól "kipanaszkodhatod" magad; segít.:))
Szia! Velem még nem fordult elő ilyesmi szerencsére, de ettől függetlenül azt mondom neked, hogy minden figyelmedet fordítsd magadra és a kicsire. Ha megszületik neki lesz a világon a legnagyobb szüksége rád.
Gondolom sírtál eleget a baba apukája miatt, ami fontos, mert ha menthetetlen a kapcsolat, kénytelen vagy lelkiekben is elengedni. Főleg a tovább lépés miatt.
Szerintem mindenképp mozdulj ki a jó időben, hogy feltöltődhess, kapcsolatokat kezdeményezhess más anyukákkal. Biztosan kapsz jó tanácsokat, beszélgetéseket, de a másokkal való program szerintem jó hatással lesz rád. :)
Apuka fogja keresni a babát szerinted?
Sziasztok. Első sorban azokhoz szól a kérdésem akiket elhagytak mar terhesség alatt.
Ugy erzem soha nem volt nagyobb szükség egy férfira az életbembe, mint most terhesség alatt.
Most vagyok 24 hetes, de ugy erzem mar nem tudom magam tartani. Maga a ferfi nem hiányzik, sőt vissza se fogadnam.
Család és barátok mellettem vannak de ugy erzem ez mar kevés, ki vagyok teljesen borulva ti hogy veszeltetek át?