Dunaújvárosban 4 éve munka nélkül, ha már mindent megtettem érte mit lehet még tenni? (beszélgetés)

Köszönöm szépen::) Igen, nagyon édes, szépen növöget, már 5 hónapos.

Szerintem hasonló korúak lehetünk. Én 79-es vagyok.

Bocsi, csak reggel mennem kellett.

Arról szólt a riport, hogy a pályakezdőknek mennyire nehéz elhelyezkedniük, nagyon nagy arányban nem találnak munkát, asszem minden 3-4-dik, úgy mondták. Mutattak egy csajszit, aki diplomája mellé kitanulta a fodrász, a kozmetikus és a műkörmös szakmákat is, van egy szalonja, ebből a 3-ból él, de még így sem tud félretenni; sőt a dipijével szeretne elhelyezkedni, mert azért tanult annyit. Aztán egy 25 év körüli szobafestő srácot a keleti régióból, aki már 2 éve keres munkát, de semmi; ráadásul már gyerkőc is van. Egy több nyelvet beszélő, diplomás, asszem ösztöndíjjal külföldön is tanult csajszi sem tudott elhelyezkedni, magánzó lett (divat szakmában), de nem megy neki sem valami jól. Hát, igen. Ha nincs pénz, akkor marad a kilós turi.

A Naplót már én sem nézem, néha elkapok belőle egy-egy részletet.

Igazából nem mondtak semmi újat, sőt, saját bőrömön is tapasztalom (kilátástalanság mind munka, mind saját erőből lakás téren); csak rossz látni a sok fiatal elkeseredett arcát. A kisgyermekes nők helyzetéről nem is beszélve; pedig nekem még nincs is meg, de mivel férjezett 30-as vagyok, hát... dögöljek nyugodtan éhen; nem is vagyok ember, és mit képzelek én, hogy nem célom 12-14 órázni egy cégnek vagy a multinak, és nem öletem ki magamból a kisbaba utáni vágyat, az ősi ösztönt, ami valóban baromira erős (Mindenkiben benne van!). Múltkor egy fejvadász ecsetelte a TV-ben, hogy kitartás, szorgalom, erős hit kell hozzá, sőt, annyira jó szakemberré kell válni, tanulni, hogy beleessél a szakma legeslegjobb 10%-ába, és akkor ő(!) garantálja a sikert. Hát.. b+, akkor én is!!! Nem azért nincs sok embernek munkahelye, mert nem akar szorgalmas, kitartó...stb. lenni, nem vagyunk hülyék. Ha csak ezen múlna, akkor mindenki vígan dolgozna! Ha pedig sorrendet állítunk fel, akkor nem fog mindenki beleférni az első 10%-ba, ez egyértelmű. Ezért is utálom az értékesítői szakmát, irreális dolgokat követelnek meg; és csak kifogást kezelnek a vezetők, de nagyon is tudják, hogy lehetetlen dolgokat kérnek. Egyszerűen most nagy gáz van, és nem csak Mo-on. Ja, az is a riportban volt, hogy már tavaly ezek miatt tüntettek a fiatalok Európában.

El nem tudom képzelni, hol és mi romlott el ebben a világban, de már csak az én gyerekkoromban (1980-90-es években, sőt 2008-ig) is klasszisokkal jobb volt, akkor is nehéz volt a szülőknek, de ami most van, az katasztrófa. Miért kellett azt a sok gyárat, a mezőgazdaságot tönkrevágni? Szerintem, a "nagyokosok" sem tudják a válaszokat. Ilyenkor hol vannak a "hű de okos vagyok" közgazdászok, pü-i, politikai, jogi emberek? Vagy csak addig tart a "váltsuk meg a világot", míg le nem adják a diplomadolgozatukat?

Én is jártam egyetemre, közgázt is hallgattam, de mindig is ismerve a határaimat, bevallom, hogy nem értek az államvezetéshez, a be- és külkereskedelemhez; de a "nagyokosoktól", profoktól ezt elvárom. Mert élhető élet jár minden embernek. Nem fogok meglepődni, ha egyszer hazazavarják a magyarokat (is) külföldről, vagy ha zavargások lesznek munkát, kenyeret követelve.

De! Az élet szép, és az őseinken sem volt leányálom a XX. sz-ban megélni, átélni. A remény hal meg utoljára, bízom benne, hogy kitalálnak valami megoldást pl. az EU tagállamok vezetői; majd lesz most is nemsokára egy válságtanácskozás, mert a nagy megszorításos módszer nem műxik. Hátha fel tudják majd pörgetni a gazdaságot, az áramlást. Drukkolok nekik! :)

Nem is Neked írtam, és jól is teszed, ezt kell tenned, én is tanulok, és fogok is..

Csak azért nem mindenkinek olyan evidens az, hogy van egy kis ideje, és rögtön megtanul két nyelvet felsőfokon..

Volt egy ilyen barátnőm, ő tizenévesen tette ugyanezt a tv segítségével, szóval nem lehetetlen, de azért ne ebből induljunk ki.

Még kéttannyelvű középsuliban is nehéz ezt megcsinálni, nálunk az osztály majdnem fele ki is maradt. Ott pedig reggeltől estig erről szól az életed, sok szakmber a Te sikeredért van, és van gyakorlási lehetőség is.. De még azért így is 4-5 év.. És az még 15-17 évesen van, amikor még "anyád beviszi a kakaót"..

De azért hajrá, családdal még nehezebb..

Hát azért egy kicsit az is túlzás, amit írsz, mintha az így menne...

Nem azért, mintha nem lenne alapvetően igazad, csak azért ahhoz a tényleges tudáshoz kell bizony az idő is... Meg tényleg napi 10 óra tanulás.. (Van felsőfokúm, és a legjobbként, országos verseny győzelemmel csináltam meg, tehát van összehasonlítási alapom)

Szóval az elkövetkezendő pár évben azért nem abból a középfok feletti tudásából fog megélni, amit most kezd..

Egyébként van ismerősöm három nyelv tökéletes ismeretével, de nem talál munkát.. Mert van olyan ember is, akinek így-úgy megvan a nyelvismerete, kint élt, stb.. De ha egyéb nincs a fejébe, akkor önmagában ez se ér sokat. A nyelv a szakismerettel együtt ér valamit, netán a nyelven szerzett végzettséggel. Az meg nem két hét..

De azért csinálni kell, az nem is vitás..

dettó, sőt nekem olyan is, aki osztályvezető is, nem is egy..bár sztem ők meg nem akarnak segíteni. Nekem egy ismerősöm próbált segíteni, tavaly bent is voltam, meg is kaptam az állást, de azt mondta a vezető, hogy várnom kell..hát még mindig várok.

Addig folyamatosan tanulok, képzem magam. Azt írtad számvitelis vagy. Programokhoz értesz?

:) az sem sokat ér, nekem volt, annyit értem el vele, hogy megdicsértek, hogy kreatív vagyok:) Könnyű volt, ez volt a szakmám. videoüzenetet is készíthetsz:) mondjuk én ezt már nem vállalom be, gyanúm, hogy röhögnének a fejemen:))

Én mielőtt beadom a pályázatom olyan helyekre is, ahova nem is hirdettek semmit, mindig jól leellenőrzöm őket, kik dolgoznak ott, kihez megy a jelentkezés, hogy néz ki, milyen végzettsége van. Erre nagyon jók a közösségi oldalak. Onnan is tudsz meg infókat, akár a személyről, érdeklődési területről..stb. Pl. ha neked nem az a szigorú szakmai cv-d van, hanem lazább, ami esetleg a hobbid is tartalmazza, és a leendő munkaadóű kezébe kerül a jelentkezésed, lehet épp egyező hobbid miatt szimpi leszel, és behív... ezek kis apró dolgok, de érdemes szem előtt tartani.

Cégfilozófiát szintén nézz, mert leszűröd, hogy mit várnak el, milyen természetű embert, ezek között is variálhatsz.

Azt is mondják, hogy 20 állásinterjúból egy az, ami bejön, senki ne keseredjen el...

Hát, ezt biztos könnyű olyasvalakinek mondani, akinek nincs munkája...

Én is kerestem külföldön munkát, 5 helyen voltam csak, engem megnyugtatott ez az infó, hogy türelem...

Én is zenetanár vagyok :-)

Egyébként nem kell megfogadni, mert nem tanács volt, csak egy történet.

Nem mindenkinek működik ugyanaz.

Velem nem tudom, mi lenne, ha nem foglalkozhatnék komolyzenével. Mondjuk, megőrülnék.

De még az is lehet, hogy nem :-)))

no, azért nem olyan sok. Ott a vasmű, ott köztudottan belső álláshirdetés van, valaki valakijét veszik fel, ha nő vagy! Férfiakat külsőst is felvesznek, pl. DMG-n keresztül. A papírgyárnál szintén ez a helyzet, talán annyi eltéréssel, hogy némi esély van, mivel az pár éve épült, de ott van mellette a Dunapa... A gumigyárba szintén nehéz bejutni, meg vannak olyan feltételek, és elvárások. Azért az is fura, hogy oda is egy állást már vagy 8 hónapja hirdetnek folyamatosan, és nem egy hiányszakmában. Vagy nagyon nagyon az elvárások, vagy a fluktuáció magas.

és igen, valóban férfiak kellenek, mert a női munkaerőből a rokonokat, ismerősöket, családtagokat tudják pótolni.

Sajnálom, megértelek. :( Tényleg nehéz. Én sem találok, semmi nincs, vagy mind házaló, ingatlanhirdetős, biztosítós, jutalék+fix. Ezzel az a baj, hogy vagy nagyon rá tudod tukmálni az emberre, hogy vegyék meg a szolgáltatást (persze kell hozzá kellően rászorultság, hiszékenység, meg vásárlási szándék), vagy pár hét, hónap után feladod, és belátod, nem jövedelmező. Normális munka nincsen.

Az én 6 végzettségemmel nyelvvizsgámmal se kellek sehova, közlik, túlképzett vagyok (pedig a cv-be sem írok bele mindent, mindig az adott álláshoz igazítom a dolgokat), vagy már öreg, vagy mert nő, vagy mert senki, nulla ismeretséggel.

Közmunka után érdeklődtél? Mondjuk én nem ajánlom. Akiket eddig láttam, az mind lepusztult ember, hajléktalan, de a többség cigány nő és férfi. Én félek tőlük. Van egyfajta negatív természetük, a nők tuti megpakolnának, a férfiak meg elkapnának a legközelebbi bokorban, és... Arról meg nem is beszélve, hogy nagyon kevés az ápolt külsejű, tiszta és nem büdös közmunkás, aki meg netán még csövesnek is néz ki, hát...nem szívesen kapnék el semmilyen fertőzést, betegséget. (bocs, de láttam már ilyet úgy orrot fújni, hogy csak a kezét használta, lerázta, utána megtörölte a ruhájába, majd fogta a seprűt... azokra az eszközökre meg nincs ráírva, ki használta). Tisztelet a KIVÉTELNEK, aki még művelt is, meg tiszta, de tényleg nagyon kevés van belőle.

Ha megtehetitek, inkább tanulj mást, képzed magad, a férjednek sem célszerű felmondania miattad, főleg, ha biztos helye van. Mi is többek között ezért nem megyünk máshova, mert atombiztos, ráadásul jól kereső helyen hülyeség felmondani. Sose tudni, hogy más helyen meddig maradnánk, elég egy válság, csőd, bármi, és nem tudni előre, hogy milyen lenne egy új főnök.

Kálmán bától meg ne várj sokat, mindig is ilyen volt, én nem hallottam róla sose túl jót, főleg nem a nagyfokú segítő szándékáról híres.

Én is zenetanár vagyok :) Abból tényleg fura lenne megélni, bár ha a férj is keres, akkor meg lehet belőle.

Most nem érint a dolog, mert babázok, de köszi az ötletet.