Asperger-szindróma VS iskola (beszélgetés)

Igen ,voltunk a Vadaskertben, ott kaptuk a diagnózist. Hétfőtől pedig oda megyek szülőtanfolyamra, hátha segít. És az Attwood könyvet is olvastam, na meg a "Marslakó a játszótéren" címűt is.

Végül kompromisszumra jutottunk a napközis tanító néninkkel. Korábban megyek a gyerkőcömért, így lesz módja a többi gyerekkel az udvaron kicsit összébbrázódni, de mégsem marad ott a végletekig. Az a baj, hogy tanulási időben zavarja a többieket, mert hamar kész lesz a feladatokkal, és unatkozik. Én meg itthon amúgy is ellenőrzök mindent, tanulok vele. Talán kezdetnek ez megfelel :)

Beszéltem közben az osztályfőnökkel, vele eddig sem volt semmi problémám. Nagyon megértő és úgy tűnik, jól kezeli a gyerekeket. Délelőtt nincs is gond a kisfiammal, csinálja a feladatokat. Persze ehhez az kellett, hogy az első padba ültessék, közvetlenül a tanító néni szeme elé, és nincs padtársa. Így a feladatra tud koncentrálni, nem pedig a mellette ülő gyerkőccel rúgja össze a port.

Igazából a tanáccsal nem is lenne bajom, ha nem lett volna mellé, hogy szúrós szemmel néz rám, na meg a hangsúly....

Sajnos nem tudnak ezzel a helyzettel mit kezdeni, nem is ismerik. Viselkedés-zavarosként kezelik őket. Mi a napokban kaptuk meg az ovi pszichológustól a diagnózist, aki mellesleg egy klinikai szakpszichológus - szerinte semmi különös. A Vadaskertben voltatok már? Hol diagnosztizálták?

Olvastad T.Attwood különös gyerek c. könyvét?

Visszatérve a napközis nőre, beszélgess vele, hogy "különös" gyereked van, és az osztályfőnök is tudjon róla, különben pokollá teszik az életét.

Mielőtt megsértődnél, beszélj az osztályfőnökkel! A kolléga mézesmázossága lehet, hogy jóindulatú tanács volt.

Mérlegeld a következőket: az sni gyerekek egyéni törődést, megsegítést igényelnek, ezért nem szerencsés számukra, ha egész nap az iskolában vannak. Ha délelőtt az órán, délután a napköziben, este otthon tanul, akkor az egész napja csak az iskoláról szól.

Az viszont, hogy a szocializációját szemmel láthatóan elősegíti a napközi, indokolja, hogy ott lehessen.

Szóval, ezeket összevetve hozd meg a döntésed, és ne a harag motiváljon, hanem a kisfiad érdekei. Kívánom, hogy az az ő érdekében a legjobb döntést hozd!

Scluk: Jól érzi a gyerek magát akkor csak hagyjad! Az ilyen mézes-mázasokkal meg ne foglalkozzál. Ő aztán baromira tudja mi a jó a gyereknek, főleg ha nem is a ti napközis tanítótok. Lesznek még ilyen jóakaróitok! Engedd el a füled mellett!

Amúgy meg úgyis látni fogod, hogy mi a gyereked érdeke. Ha lemaradóban van még mindig lehet az, hogy otthon segíted! Sok sikert a sulihoz!

A kisfiam asperger szindrómás, idén kezdte az iskolát. Tegnap az egyik napközis tanító (nem a sajátunk!) szép udvariasan megkérdezte, hogy nem kellene-e mégis otthon maradni azzal a gyerkekkel, mert nagyon nagy a létszám. És inkább otthon tanlujak vele, mert mi lesz, ha majd lemarad. Mindezt mézes-mázosan, de közben gyilkos tekintettel....

Először is: még csak másfél hete kezdődött az iskola. Miért kell rögtön leírni a gyereket? Másodszor: minden nap tanulok vele, közösen átnézzük az aznapi munkájukat, mindent leellenőrzök, együtt pakoljuk be a táskát másnapra. Amióta van diagnóziusunk, rengeteg szakkönyvet kiolvastam, szülőtanfolyamra járok, hasonló helyzetben lévő szülőkkel beszélgetek. A gyerkőc pedig szép lassan fejlődik. Csak hát nem egyik pillanatról a másikra. De én látom, hogy milyen volt, és azóta miben változott. Ha kiveszem a napköziből, hogyan fog szocializálódni? Hiszen ezzel van problémája, ezt kell gyakorolni. Mellesleg az orvos azt mondta, hogy nem kell neki speciális iskola, mert az asperger gyenge formájáról van szó, így kis odafigyeléssel, motivációval sokminden elérhető nála, és ez igaz is. Tudom, hogy a napközi alanyi jogon jár, és élvezi is a kisfiam, hasznára válik. Most mit tegyek? Beszéljel az osztályfőnökkel? Vagy engedjem el a fülem mellett a sértő megjegyzéseket? Volt valakinek hasonló tapasztalata?