Anya - Lánya kapcsolat, de mégis hogyan? (beszélgetés)
Lehet a megoldason dolgozni.
A multon valtoztatni mar nem lehet.
Itt mindenkinek meg kellene huznia magat, es nem a sertodeseit hangoztatni, hanem megoldani, felnottek modjara valtoztatni bizonyos hozzaallason, akar kompromisszumok aran is. A tobbi mar csak megegyezes kerdese. A regi sebek feltepese nem oldja meg jelent, de a jovot sem. Sot, meg azt is elrontjak. Igy lehet az eletet tudatosan elrontani. Es az unoka is ezt latja, tehat ez lesz a tudatalatti magatartasi minta a szamara.
"En edesapamhoz ragaszkodtam nagyon, kiderült neki csak egy eszköz voltam a fel lakasra palyazott..."
Oh, my god!... Érti ezt valaki?
E mondatig jutottam az olvasással, s nálam újra és végérvényesen kicsapódott a biztosíték.
Ezen iromány megértéséhez a káoszelméletet szükségeltetik elöbb tanulmányozni! :-D
Nekem kb. az jott le, hogy anyuka is nagyon fiatalon szult, nem tudott igazan urra lenni a helyzeten, es a lanya is kovette ezt a viselkedesi mintat. Koran kezdtek a "felnott eletet" anelkul, hogy erre erettek lettek volna. Anyuka nem tudta kezelni a kamaszodo lanyat, - azt hiszem, nem is hagyta magat -, igy elengedte, majd rendezodott az elete. Viszont senki nem tudja koranak es allapotanak megfelelo magatartast tanusitani.
A rossz helyzethez hozzajarul meg a ferj megjelenese; mintha feltekeny lenne ra tudat alatt... Sem anyakent sem nagyszulokent 45 evesen nem tud helyt allni.
De ket felnott anya sem tud egymassal mit kezdeni. Elvarasok vannak egymassal szemben, csak eppen kivitelezni nem tudjak.
Talan egy csaladterapeuta, pszichiater segitsegevel lehetne tisztazniuk, ha ennyire nem tudnak egymassal a legrovidebb uton kommunikalni higgadtan, oszinten, harag es szemrehanyas nelkul.
Valóban kaotikus a történet, főleg ahogyan leírta. Keresni kell az ép mondatokat, az összefüggéseket.
A lényeg: a fórumindító azon jajong, hogy az anyja nem törődik vele. És? Lehet, hogy jócskán tett érte.
A szülési történeten én is kiakadtam. Csizma került az asztalra. :(
Medve anyám....
Ez nagyon bizarr. :SS
Bocs, de annyira kaotikusak a leírtak, hogy egy részét meg sem értettem... :-( Végig sem tudtam verekedni magam rajta.
Egy dolog szemet szúrt a történetben: anyukád pasija (mondhatni egy vadidegen pasas) bent volt a szülésednél. A gyomrom kifordul, ha erre gondolok!... Szerintem nem teljesen beszámítható az illetö, sem a kedves anyukád, aki így kívánta.
Sorry, ha durva (és öszinte) voltam...
Várj vállaltunk egy gyereket :) És megoldok mindent !!!! De azért így viselkedni ,és közben ha szóba jön rohan a fényképével hogy milyen szép ,de le sem sza.... !!! Köszönöm a hozzászólásodat !
Nem fejtettem ki Édesapját direkt de te egyből ezt a következtetést vontad le sajnálom !
Szerintem nem piszkálni kéne azt, aki segítséget, tanácsot kér. Ezzel magatokat minősítitek.
baumann! Én a helyedben biztosan elmomdanám az édesanyámnak, mi bánt, viszont nem reménykednék túlságosan a viszony rendezésében. Törekednék arra, hogy a lehető legjobb anyja legyek a gyermekemnek.
Amióta megtalálta a nagy Ő -t nem igazán foglalkozik mással és tény nagyon megszeretne neki felelni ahogy látom !
Elvagyunk igen :) Szinte sehogy sem játszik szerepet az életünkbe ,nagyon úgy tűnik ,de legalább megtanultam ezt is , hogy így soha ne viselkedjek majd a gyerekemmel és az unokámmal ! Ott is vannak gondok mert a párjának az édesapja elég egy furcsa idős bácsi és mióta van Édesanyám a párja életébe azóta szinte az örökbe fogadott gyerekek nem is járnak át :/ ennek oka van és nem az hogy tindézserek ,hisz még mikor friss volt a kapcsolat vagy még édesanyám elött is mentek az apukája vitte ide-oda őket gyerekek voltak az elsők !
A lényeg, hogy édesanyád nem állt ki melletted és ez nagyon fáj?
Most is elvagytok a kisfiaddal, ne foglalkozz a mamával. Próbáld úgy kialakítani az életed, hogy ne játsszon szerepet anyukád. Ő, úgy tűnik a Párját választotta helyettetek.