Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Egy apa és a lánya kapcsolata fórum

Egy apa és a lánya kapcsolata (beszélgetés)

#csevegés

2018. márc. 2. 10:00
Jah és legfőképp nem védi meg a saját érdekeit, véleményét. Nem szól vissza, csak bevonul a szobába, duzzog meg zokog. Ez aztán a megoldás.
2018. márc. 2. 09:59
Rá szóltam már, nem is 1x. Adtam tanácsokat hogyan kezelje ezeket a szituációkat. Ennél többet nem tehetek sztem. Az is bosszant h 22 évesen így gondolkodik. Én már ennyi idősen elköltöztem, dolgoztam, önállósodtam. Tehetné azt is h koliba megy. Puff, probléma megoldva. De nem. Hát ennyi...
2018. márc. 1. 16:41

Lehet, hogy neked kellene egy nagyobb beszélgetés során elmondani a húgodnak, hogy hogyan toleráljon dolgokat. Gondolom azért neked panaszkodik, mert te állsz hozzá közel.

22 évesen még nagyon kevesen gondolkodnak felnőttként.

15. mignon11 (válaszként erre: 11. - 4db861fb54)
2018. márc. 1. 12:26
Hm te meg itt panaszkodsz, és ugyan úgy nem oldódik meg.Ahogy panaszra nyitja a száját, szólj rá!Nem érdekel, nem az én dolgom költözz el ha nem tetszik. Ennyi!
14. syria (válaszként erre: 13. - Jozsi.38)
2018. febr. 25. 13:06

Igen. Kívülállóként mondva ilyen egyszerű.

Hasonló helyzetben magam is nagyon tanácstalan lennék.

2018. febr. 24. 17:46
Monde Meg neki, hogy szívesen làtod, de a panaszkodàsàra nem vagy kívàncsi. Szívesen segítesz neki amiben tudsz, de nem akarsz folyamatos nyavalygàst hallgatni
12. syria (válaszként erre: 11. - 4db861fb54)
2018. febr. 24. 12:35
Értelek, így valóban nehéz kimaradni. Neked kell megtanulnod a konfliktuskezelést a húgod irányába.
2018. febr. 24. 08:19
Akar a fene beleavatakozni. Ők élnek egy fedél alatt,oldják meg. Csak én ne halljak róla és ezt a drágalatos kishugom nem tudja a fejébe verni. H nem panaszkodunk ilyen esetben minden alkalommal, pláne nem nekem, hanem próbálja megoldani. Úgy látszik képtelen erre. Vajon egyszer képes lesz?
2018. febr. 23. 17:40
összevesznek, kibékülnek. És akkor mi van? az ő dolguk, ne avatkozz bele.
2018. febr. 23. 14:57
nekik kellene megoldani a helyzetet,az egy dolog ha kér segítséget de ha nem akk nem kellene ebbe részt venni főleg úgy h neked ebből már eleged van.
8. 4db861fb54 (válaszként erre: 7. - Trapiti)
2018. febr. 23. 12:55
Nem kér tanácsot, csak folyamatosan nekem panaszkodik. Mondtam, h engem hagyjon ki ebből. Kényelmes élete van otthon tény. És nem, abszolút nem felnőtt. Inkább egy 5 éves szintjén van. Sajnos a szüleim nem minta szülők és rossz példát láttunk csak konfliktuskezelésre.
2018. febr. 23. 12:23
Ahogy irod, a 22 eves elegge felnott. Elmondhatod neki hogy szerinted mi lenne a jo, de ennyi. Es nem kell eroltetlni, foleg ha nem ker tanacsot. Majd eldonti o hogy mit kezdjen a helyzettel meg magaval. Gondolom amikor ti elkoltoztetek akkor nem nagyon gondoltatok arra hogy milyen lesz a hugotoknak abban a legkorben elni tovabb, akkor szerintem kivulrol mar kar belebeszelni. Ket felnott ember, megoldjak. Ti is megoldottatok ahogyan nektek jo, majd o is.
6. Lonna4 (válaszként erre: 1. - 4db861fb54)
2018. febr. 23. 10:57
Örülj hogy nem kell naponta ezt átélni.
5. syria (válaszként erre: 1. - 4db861fb54)
2018. febr. 23. 10:34

Jó, jó, hogy a közvetlen rokonaid, de ne akarj részt venni a szerencsétlen életükben! Örülj, hogy megszabadultál, ne akarj beleavatkozni! Mind a kettő felnőtt ember, meg kell találniuk a megoldást.

Vedd úgy, hogy pl. a szomszéd konfliktusos életébe se lehet beleszólni, még a legjobb szándékkal se.

4. csakelőre (válaszként erre: 3. - Csakelőre)
2018. febr. 23. 09:42
boocs.zia-szia
2018. febr. 23. 09:41

zia!Szerintem,semmit.

Nem a te feladatod megoldani ezt a generációs problémát.


Azt hiszem,van elég gondod e nélkül is..oldják meg ők ezt.

2. andi6020 (válaszként erre: 1. - 4db861fb54)
2018. febr. 23. 09:40
Ha jól értem, nem élsz velük. Akkor nem kell neked ezt hallgatni.
2018. febr. 23. 09:00
Sziasztok. Egy családi kérdésben várok javaslatokat. Apám 62,a húgom 22. Együtt élnek, mivel a húgom még egyetemista. (és még két évig az lesz) Azért írok, mert már én nem bírom idegekkel. Egyszerűen nem tudnak együtt élni, nincs olyan nap-hét h ne vesznének össze. Pedig úgy gondolom egy 22 éves már nem gyerek,egy 62 meg eléggé felnőtt. Szüleim elvàltak 32 év után. Én meg a bátyám már rég kirepültünk, mert az otthoni légkör nehezen volt elviselhető. Tény, h apám kissé bedepizett. Nem akar sehova menni, pedig barátnője is van. Próbáltam beszélni velük, de hasztalannak bizonyult. Mondtam hugomnak menjen koliba, de nem akar. Mit tehetnék még? Van valaki hasonló élethelyzetben? Félő h még sokáig fogom hallgatni ezt. ☹️

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook