A testem jelzéseire mi lehet a gyógyír?

Átlagos, vékony testalkatú gyerek voltam, most már tudom. Kerek arcom miatt a kortársaim szemében mindig is kövér voltam, és én is eszerint láttam magam. A családban voltak, akik szerint "zörögtek a csontjaim", de nemigen hisz az ember ilyesmiben, mázsa feletti embereknek..

Körülbelül 16 évesen volt egy "lehet, hogy csinos vagyok" hullámom, ekkor (52 kg-osan) vettem egy pár feszülős ruhát. Hamar elmúlt ez a korszak, mikor fogamzásgátlót kezdtem szedni, és felszedtem 10 kg-ot! Ez elég alattomosan jött fel rám, úgyhogy kb. egy év elteltével tudatosodott bennem, hogy a gyógyszertől lehet..

Másik fajtát írattam ki, de eközben terhes lettem. Húszévesen, gyógyszer mellett.. A körülmények miatt nem mertük megtartani.

Az abortusz, és a gyógyszerváltás miatt 7 kg-ot fogytam. Ez év nyarán kezdtem el igazán érezni, hogy nő vagyok! A fájdalomból, amit az abortusz, és a párom hűtlensége okozott (több mint 2 év kapcsolat után), a szexualitásba menekültem.. Volt egy srác, aki kívánt engem, és tetszeni akartam neki. Bár csak szex volt köztünk, rájöttem, hogy így 55 kg-osan egész jól nézek ki.. (Ha akkor tudtam volna, hogy az lesz az én eszményképem magamról!) Ha másra nem is, az önbizalmam növelésére tökéletes kapcsolat volt.

Nem sokkal ezután találkoztam a jelenlegi párommal. Fél év együtt járás után leszoktam a cigiről, amit 15 éves korom óta mindig étkezések után szívtam. Meg is lett a hatása.. 2-3 hónap alatt 15 kg-ot híztam! Evés után mindig hiányzott (hiányzik) valami. Ha teljesen teleeszem magam, akkor is kell még valami édesség, hogy elmúljon a hiányérzetem.. Van, aki szerint ez az abortusz miatt történt/történik.

70 kg-osan 12 órás ülőmunkát vállaltam. Azóta még 3-4 kg jött rám, és hozzászoktam a nagy zabálásokhoz.. Átlagos testalkatúként sokszor ettem kicsit, most pedig sokszor eszem sokat.

Egyre többen állítják, hogy mindez talán az abortusz utáni depresszió tünete.

Ez érthető is lenne, mivel egy éve pánikbetegségben is megnyilvánul.

Pszichológushoz járok, de ő csak gyógyszert ír fel. (Szerencsére nem kedélyjavítót!) Hatnak, (már nincsenek rohamaim), de ez csak tüneti kezelés, az ok pedig megmarad, na meg a rossz érzések, és gondolatok..

Mellesleg ezt a gyógyszert akár életem végéig is kellhet szedhetem, de teherbe esni nem szabad mellette. Nem élhetek életem végéig gyógyszereken.

Szoktam beszélni a problémáimról. Nyitott könyv vagyok. Ha úgy érzem, ki is szoktam írni magamból.

Mit tehetnék még? Mi segíthet rajtam?