A tatai Öreg-tó körüli észrevételek (beszélgetés)

A cicám, aki 18 évig élt, sosem kapott tápot, az evett húst, dinnyét, ananászt, főtt kukoricát, nyers krumplit,(állítólag az halálos vétek) nyers gombát, a tejszínt imádta, az is halálos a cicákra sokan mondják.Evett az ételmaradékot is.

A kutyusomnak sem adtam tápot.

A mostani 14 éves viszont csap tápot eszik, egy évesen került hozzám,

így nem tudtam még éheztetéssel sem átszoktatni. Minőségit kap, nem hamut és azokat is váltogatom.

A kutyusomnak nyakat szoktam főzni, és azt is megeszi amit főzök magunknak, viszont egyik sem eszi meg a nyers zöldséget, de még főttet sem, így neki is belefőzöm csak a kajájába.

Tehát a cicám tápon sanyarog, ja abból is csak a szárazat eszi meg, a kutyus vegyesen táplálkozik, néha ő is kap tápot is, ha véletlenül elfelejtek lemenni neki húsért, nyakért, ja májat is szoktam neki készíteni.

A cicának mindig van cicafű, a kutyus legel magának séták alkalmával.

Aha :) még a végén félreértené a vén pernahajder, krucsifix, anciflánci:)nekem is van kutyám, hogyne volna.

Manónak nevezték el a gyerekek. Az anyja puli volt, a kan lehet valami korcsféle. Nem az én kutyám volt a gyermekek nevelgették, aztán elkezdett kerítéseken átmászni eltűnni, lányokhoz meneegetett vizitába, stb. végül én vettem pártfogásba. s ha nem figyelek oda átmászik a és félméteres kerítésen is, loholhatok utána, de nem áll meg hanem a kerítésen visszaugrik s vár íz ajtóban. Na mondom neki, láncra verlek, lehajtja a fejét, mintha azt mondaná, ugyan, mit nekem ez a kerités, ne viccelj már :)

öreg kutya mér 13 éves de még mindig ilyen mint a majom, mászik á rendesen. A kert végében a szomszédnak nagy behemót kutyáitól sem fél. Egyszer átszökött. Nézem merre van? Hát egyszercsak szalad felénk, és a magas kb négyméteres kerítésre futásból felpattant és már vissza is jött, nos, ezért vannak itt körbe magas korlátok, de neki az sem nagy akadály.

Jól néz ki.

Vigyél sok finomságot, kínáld meg a német öregurat is, lehet még a kutyusokat is megszereted.

Akinek van tudja, rengeteg szeretetet tudnak adni.

Olyan érzelmiintelligenciával rendelkeznek, hogy bizony néhány emberen túltesznek.

Nekik mindegy a nemünk, korunk, úgy szeretnek, amilyenek vagyunk.

Szeretek minden állatot.

köszönöm az ajánlást, megnézem - itthonrólhaza.hu/magyar-nepi-hiedelmek-a-garabonciás-diák jó lesz elmetágítónak :)

Ami a tati sétáát illeti, legalább lesz amin elmélkedni, viszek magammal egy piknik garabót is :)

[link]

Érdekes ez a sztori

itthonrolhaza.hu/magyar-nepi-hiedelmek-a-garaboncias-diak/

Ha van kedved olvass bele.

A garabó, a garaboly ómagyar

szóból ered a net szerint.

Jól eltértem

Tatatól.

Pici hazánkban mennyi nyelvjárás van.

Kevesen őrzik meg, mert sokan cikiznék őket érte.

És mennyi szavunk van egy-egy tárgyra, növényre.

Kecskeméti rokonom meglátogatott, kislányomnak mondta, a konyhában hagyta a rózsaszínű garabót, hozza be neki. Gyerekem ugrott, aztán jött a szobába, zavartan mondta, nincs a konyhában garbó.

Garabó- fonott bevásárlókosár.

Bocsi, hogy javítok, teszem ezt azért, mert kecskeméti születésű az édesapám.

Helyesen.

"Ha mindönki úgy tösz, ahogy tönni köll, akkó mindön úgy lössz, ahogy lönni köll!"

Aki magyar érti, aki nem kérdezze meg, ugyanis

„Ha mindenki úgy tösz, ahogy tönni köll, akkó minden úgy lössz, ahogy lönni köll.”

/lónyelvem beszéltem!/

Most akkor tudsz németül beszélni, vagy nem?

Hogy magyaráztad meg neki, hogy ne oda dobja a labdát.

Nem tudom, de gondolom a gyerekek már ismerik a bácsit, és a kutyáját is.

Kedves Pokollovas!

A tatai Öreg-tó körül elmondanám neked lócitrommal sokkal gyakrabban találkozik az ember, mint kutyagumival. Vannak lovasok, akik rendszeresen körbelovagolják a tavat, vagy egy részét és amit a paci maga után hagy sosem szedik fel.