A majdnem tökéletes párkapcsolatban ... (beszélgetés)

Én a tökéletlenség azon egyvelegét kerestem, mely engem gyönyörködtet. A szerelmemben és a párkapcsolatomban is ezt találtam meg.

Tökéletes nincs, csak elég jó vagy számodra a lehető legjobb!

Igenis létezik tökéletes pasi és kapcsolat is! Csak nem azért szereted, mert tökéletes, hanem attól lesz tökéletes, mert szereted. És itt nem a rózsaszín ködben kell gondolkodni:)

A tökéletes kapcsolattal is ez a helyzet, ha boldog vagy, a másik feled is boldog, együtt vagytok, szeretitek egymást, és meg vagy elégedve, akkor az egy tökéletes kapcsolat. Csak meg kell tanulni minden apróságot értékelni, és nem mindenben, mindenkiben a hibákat keresni.

Nekem is vannak hibáim, a vőlegényemnek is, de ezzel együtt én tökéletesnek találom a kapcsolatunkat.

Szerintem nem lehet pontozni, behatárolni az eddigi partnerek iránt érzett érzéseket. Ez akkor lenne lehetséges, ha csak 1-2 dologban térnének el, a többiben teljesen ugyanolyanok lennének. Ilyen viszont nincs, mert ahány ember, annyiféle. Kb semmiben sem tudjuk azt mondani 2 emberre, hogy egy dologban ugyanolyanok. Ebből kiindulva egyértelmű az is, hogy soha nem érezheted kétszer ugyanazt.

A több Nagy Ő elmélet is ott bukik el szerintem, hogy ha ez így lenne, akkor ők majdhogynem tökéletes másolatai lennének egymásnak. De ilyen se lehetséges. Hiszen kb mindenben eltérnek, így veled párosítva sosem adhatnák ki ugyanazt a kapcsolatot. Nagy Ő 1 és Nagy Ő 2 iránt érzett érzések sosem lesznek ugyanolyanok, és a velük folytatott kapcsolat sem lehet az (más emberek, más korúak, esetleg más kultúrából, más családi háttérrel, más személyiséggel, ...). Ha pedig érzésben és kapcsolatban is mások, nem lehet őket azonos Nagy Ő kategóriába sorolni.

Mindegyikkel hasonló, kicsit erősebb, kicsit kevésbé, attól függően, hogy az adott ember mennyire tudja beleélni magát a kapcsolataiba. Vannak érzékibb nők/férfiak és vannak gyakorlatiasabbak.

Egy érzékibb nő/férfi, ha lehet ilyet mondani, magából kiindulva éli meg a viszonyait, szóval nem kell hozzá feltétlenül, hogy a másik meghatározott tulajdonságokkal rendelkezzen, mert az ilyen nő, vagy férfi nem keresi ezt a másikban, hiszen megtalálja magában is, és mondjuk tök mindegy, kivel van, teljes az odaadás, rendszerint ezek az emberek az elejétől kezdve a végéig mindig nagyon intenzíven élik meg a kapcsolataikat.

Aha, jó, megközelíthetjük ezoterikus szemszögből is.

A barátnőd férjnél volt még, amikor megismerte ezt a fazont?

Mert ha mindenkinek csak 1 nagy Ő-je van és mondjuk olyan 10 kis Ő-je, akkor annyi a különbség, hogy ha még férjnél volt és így ismerte meg, netán emiatt a szerelem miatt el kellett válnia, akkor nem más volt, mint egy másik kis Ő és nem pedig a nagy Ő.

Erre IS értettem, hogy mindig az a nagy Ő, akivel éppen vagyunk.

Ha te az egyetlen és megismételhetetlen nagy Ő-re gondolsz, azzal általában úgy fut össze az ember, hogy mindketten szabadok és egyiküknek sincsenek momentán elrendezetlen viszonyaik. Ha ilyen szituáció nem áll fenn, akkor az nem a nagy találkozásról szól.

A Karma egyik törvénye pont az, hogy senki sem gázolhat át a családján, netán egy másik befejezetlen, elrendezetlen viszonyán ahhoz, hogy összejöjjön a párjával, vagyis általában az "égiek" rendezik el ezt, úgy értem, a körülmények valahogy úgy sodródnak, hogy már mindent elrendeznek még MIELŐTT összetalálkoznak.

Tehát egy bármilyen olyan viszony, amivel másoknak kárt okoztak, az is csak egy ugyanolyan mint az előző, vagyis, ezekből is van többféle van, biztos van akibe kicsit jobban szerelmes vagy és akibe kicsit kevésbé, de egyik sem az, amiről te beszélsz.

Mivel nem ismerem a barátnőd szituációját, nem tudok róla véleményt mondani

Az ilyen "durván elindult valami" dolgokra én mindig azt mondom, hogy akkor a pár tagjai között valami megbomlott, ha ilyen könnyedén be tudott robbanni egy harmadik fél az egyikük életébe. (..vagy talán sose volt meg az a fokú kötelék kettejük között, amit hitt, hogy megvan)

Miért kellene bármi illúziót kergetni? Az ilyenek hülyítik meg az embereket. Mert valahol valaki kőbe vési, mi a tökéletes, és akkor mindenki azt kezdi el hajkurászni, és nem látja meg abban a szépséget és pluszt, amije van. Felesleges az ilyesmi. Ebből a szempontból nincs tökéletes kapcsolat sem, mert olyan sincs, hogy tökéletes ember. Ahogy tökéletes alak sincs, mindenkinek más tetszik.

Azt pedig végképp nem tudni, mit hoz a holnap. Lehet, hogy megtaláltad azt, akivel teljes az összhang és pl 1 hónap múlva elszakítja az élet tőled. Azon is felesleges kattogni, hogy 10-20 év múlva lehet, hogy már nem is lesztek együtt. Ha jól érzitek magatokat együtt, akkor ezt ki kell élvezni, és ápolni :)

ezen a nagy ő kérdés engem sem foglalkoztatott idáig. Ma viszont irkáltunk egy barátnőmmel, akinek régen azt hittem tök jo a házassága, de találkozott egy olyan illetővel akivel első pillantásra valami nagyon durván elindult... és ha nem ő mondta volna, kb el se hittem volna...

szerintem nem 1 ilyen ember van, csak ha találkozol egy ilyennel azt hiszed ő az egyetlen ilyen számodra.... szerintem az emberek az ilyet hivják nagy ő nek...

Ez érdekel!!! szoval sok olyan eset van ahol először azt hiszik hogy a nagyon nagy ő aztán később full gázba megy át az egész? tényleg ? de jó :) mármint hogy akkor nem feltétlenül igaz ez az illuzióóó...

Én ezen mindig jót mosolyogtam: Nagy Ő.

7 milliárd ember él a Földön és pont egy van neked rendelve, aki az esetek döntő %-ában pontosan ugyanazon a kontinensen, országban, városban él, vagy pár 10-100 km-es körzetben. :) Én nem hiszek ebben.

És ott vannak azok a kapcsolatok, ahol évekig a Nagy Ő-t látják a másikban, majd egymás szemét kikaparva próbálják kiforgatni egymást a vagyonukból. Kisarkosított példa, tudom.

Én úgy állok ehhez, hogy nincs olyan, hogy Nagy Ő. Nincs olyan ember aki pontosan neked lett rendelve, akit keresni kell. Ha együtt vagy valakivel, el tudod dönteni, hogy jól érzed-e magad vele, szeretsz-e vele lenni, élni. Ha szeretitek egymást, boldogok vagytok (a boldogságot nem a másik fogja elhozni), harmóniában éltek, és nem hiányzik a meghittség, akkor az nagyon jó dolog...és ritka. És nem utolsó sorban, ha ő az, aki nélkül nem igazán tudod elképzelni hátralévő életedet, akkor pláne. ;)

nem nyitok uj forumot, de lenne egy másik kérdésem..

MITŐL VAGY Ő A NAGY Ő.... ? Honnan tudod hogy ő a nagy ő, és csak egy van belőle?

nektek mi a tapasztalatotok?

Ööö, én és a férjem mindketten ilyenek vagyunk-feleslegesen nem buzeráljuk a másikat.

Ha pl. a férjem el van foglalva valamivel, és én akarok valamit, mindig megkérdezem, hogy alkalmas-e, és fordítva is-nyilván nem vészhelyzetről van szó, de ezeket a kéréseket érdemes tiszteletben tartani-persze annak függvényében, hogy te is kapsz-e valamit, ha nincs elfoglalva a párod.

Mondjuk azt megneznem, te hogy reagalnal, ha a kedvenc csajos musorod kozben o lelkizni szeretne.

En ritkan nezek tv-t, legtobbszor felveszem ami erdekel es utolag nezem meg, reklamnal eloretekerve. De ha ilyenkor zavarna a parom, lecsapnam ot is.

Masik, ha napi 1x hiv fel es pont akkor gyantazom magam, vagy kormot lakkozok, olni tudnek! Miert olyan bonyolult megerteni, hogy ok is igy mukodnek? Sztem itt csak az a baj, hogy amikor az egyik pont raer akkor a masik pont nem, az adott pillanattol is fugg, hogy vki a lelkizest vagy a meccset valasztja (vagy a gyantazast:D)

Először csak kósza gondolat volt, aztán egyre több jel, hgoy mennyire nem illünk össze, hogy igazából egiykünk sem azt hozza ki a másikból, amit kéne...ehhez képest persze nem szakít rögtön az embe,r sok mindent megpróbáltam-az ő szintjén ő is, hogy jobb legyen, nem lett.

Aztán egy este összecsomagoltma, megbeszéltük, hogy jobb lesz így, és eljöttem.

Akkor úgy tűnt, ő is egyetért, később sokáig, sok módszerrel próbált visszajönni, de már nem volt hova.

Ez nem volt könnyű időszak, de túl lehetett élni-elvégre semmi értelme sajnálatból együtt lenni valakivel, akinek magának sem jó ez az egész, csak még nem látja ezt.

Igen, szerintem a klip maga legalább olyan jó, mint az állandóan villantó Sabrina.

:)

Aha.

:)

hát sokat változott mellettem egyből az elején, ezt még az anyukája is mondta, meg kb mindenki...

mi ketten városba költöztünk, és ott azt az arcát ismertem meg ami alkalmazkodo, sokkal szocializáltabbnak láttam . Azt éreztem hoyg igényli a társaságomat. És addig tök jo volt...

Aztán lett egy hobbija uj haverok, ami mostanra rengeteg idejét elveszi, uj haverok hozzá.... akik ha kell ha nem hivogatják, és most ott tartunk, hogy azért hogy anyagilag jobban kijöjjünk, el kell költöznünk egy olyan helyre, ahol ő ugy igazán önmaga fog lenni... ahol irányitgat, ahol azt fogom látni hogy ő "ki ha én nem"-nek érzi majd magát. És ezen borul minden... azota egész másnak látom (pedig a családon azt mondja hogy ő mindig ilyen volt)

és mostmár azt akarom ami nekem jó....

A férfi-kompatibilis tálalás technikát egyénre szabottan ki kell fejleszteni :D

Amúgy párod változott az évek során? Más milyen volt régebben, és most lett ilyen? Vagy mindig is ilyen volt, így ismerted meg, csak most már elkezdett zavarni az, amire régen fel se figyeltél?

ilyen könyv nincs? "férfikompatibilis tálalás" ? :DDDD nekem ilyen kéne...

Szerintetek az baj, vagy hogy minősitenétek, ha adott egy társ, akinek az a szeretet csatornája ha a párja "békén hagyja"...ilyen van ? :) ezt nem ő mondta, ezt csak én fogalmaztam meg... hogy pl tv nézés közben ugy tudok a kedvében járni ha békén hagyom. ha nap közben amikor dolgozik nem hivogatom fölsölegesen, csak ha tényleg akarok valamit....vagy mi van ha minden férfi ilyen, csak én kifogtam egy megaöszintét aki tényleg azt mondja amit érzem? !

megtanutsam füllenteni ?: ) akkor lehet boldog lehetnék vele is :DDD

Nem is kell elő nyomni a könyvet, vagy abból felolvasni, vagy szakszöveggel jönni. Meg lehet ezt oldani úgy, hogy a párod ne is sejtse, honnan is vetted ezeket.

Ha pl neked a minőségi idő a fontos, az, hogy legyen olyan együtt töltött idő, szórakozás, bármi, amikor nincs zavaró tényező, csak egymásra koncentráltok és figyeltek, akkor talán mondhatod neki azt, hogy neked olyan jól esne az, ha néha ilyenek lennének, igényed van rá, hiányát érzed, ha sokáig nincs ilyesmi.

Párom nem zárkózik el az ilyesmitől, de azért nem is kapta az ölébe a könyvet. Mégis tudtam úgy tálalni az olvasottakat, hogy abban semmi pszichológiás vonzatot, semmi párkapcsolatokról írt maszlagot ne érezzen ki. Biztosan menekülni fog egy pasi, ha tv-zés közben a nő kikapcsolja a tv-t és azzal kezdi, hogy "beszélnünk kell, mert...". Férfi-kompatibilis tálalás a lényeg ;)

Nem az a lényeg, más hogyan csinálja és ti ahhoz képest hogyan teljesítetek!!!

Az a lényeg, hogy a ti számotokra fontos dolgok meglegyenek a kapcsolatotokban. Ha pl te azt érzed, hogy nem is nagyon tudja, mostanság mi zajlik benned, mi foglalkoztat, mire gondolsz vele, a kapcsolatotokkal kapcsolatban, akkor neked igényed van arra, hogy erről beszélj, de nem teszitek. Na, ez kicsit kacifántosra sikeredett :D

Nem is azt mondom, hogy egy nyaraláson is folyton az érzésekről beszélgessen egy pár. Nem is akarok semmit mondani, hogy kinek mit kéne tennie, de mikor már nem nyitják meg magukat a másik előtt, akkor onnan szépen lassan ki fog veszni a meghittség az én véleményem szerint. Az említett párnál is szépen végig lehetett követni, hogy hunyt ki minden láng, minden meghittség. Tudták, kivel mi történik, hogy zajlik a napja, de ennél többet nem nagyon tudtak egymásról.

De megint mondom, nem viszonyítani kell, nem lehet azt írni, hogy csináld ezt és akkor biztosan amaz lesz. Nem feltétlen kell éjjel-nappal az érzéseinket boncolgatni, kielemezni, de azért egy kapcsolatban szerintem fontos, hogy ez ne tűnjön el teljesen.