A Gina egy áldozat tollából

Napjainkban sajnálatos módon egyre népszerűbbek a randi-, vagy más néven a dizájner drogok.

Ezek közül is talán az egyik legveszélyesebb a GHB, amit mi, közönséges emberek, leginkább Ginaként ismerünk.

A Gina egy színtelen, szagtalan cseppfolyós halmazállapotú szer, melyet az áldozat italába csempészve használják azok, akik egy kis erotikára vagy éppen pénzre éhesek lesznek a buli során.

Igen, pénzre. Ugyanis bár randi- és nemi erőszak drogként ismeretes, de ha te éppen kedves olvasó férfi vagy, akkor szólok előre, hogy te sem érezheted magad biztonságban, főleg, ha az illető tudomására jut, hogy nagyobb összegű kp és/vagy „fullos” telefon van nálad.

Hímnemű áldozataink gyakran ébrednek idegen kapualjakban, zsebükhöz nyúlva, táskájukban kotorászva üresen találva azt.

Egy kis kémia

A GHB (gamma-hidroxibutirát, a köznyelvben Gina) a hidroxi-vajsavakhoz tartozó szerves vegyület. A természetben előforduló anyag. Egészen kis mennyiségben található az emberi szervezetben is, nagyrészt a központi idegrendszerben, valamint borban, marhahúsban, citrusfélékben, és szinte minden állati szervezetben. Több országban a tiltott kábítószerek közé sorolták. Ez a szabályozás van érvényben Ausztráliában, Kanadában, a legtöbb európai országban és az USA-ban. A GHB-t a Jazz Pharmaceuticals nevű gyógyszergyártó cég állítja elő nátrium só formájában és Xyrem néven forgalmazza. A készítményt a kataplexiában, valamint a túlzott nappali álmosságban (narkolepszia) szenvedő betegek kezelésére használják.

A GHB egy triptofán-származéknak vagy magának a triptofánnak a sejtközi térben történő felhalmozódását okozza, valószínűleg azáltal, hogy megnöveli a triptofán szállítást a vér-agy gáton keresztül. Bizonyos semleges aminosavak, köztük a triptofán vérszintje is növekszik perifériás GHB adagolás hatására. A GHB stimulálja a szövet szerotoninszintjét és megnöveli a triptofán szállítását az agy felé, annak felvételét a szerotonerg sejtekben. Mivel a szerotonerg rendszer részt vehet az alvás, a hangulat, és a szorongás szabályozásában, így ezen rendszer GHB nagy dózisú adagolásakor bekövetkező stimulációja alkalmas bizonyos GHB által kiváltott ideggyógyászati események kezelésére.

Ha szájon át adagolják, a GABA önmagában nem jut át hatékonyan a vér-agy-gáton. Mivel a GABA az agyban természetes úton szintetizálódik, így a normálisnál magasabb koncentráció esetén gyorsan metabolizálódna.

A Gina „használatáról”

Nem kezdek bele holmi tudományos mesékbe, hiszen abból fentebb jutott nektek belőle bőven.

Bocsi érte, de úgy éreztem, hogy ezt is fontos tudnotok. Egész egyszerűen csak leírom az én esetemet.

Én már kétszer is „megkóstoltam” a Ginát, persze nem önszántamból. Hozzáteszem mindkét alkalommal fogyasztottam alkoholt, ami fokozza a hatását.

Első alkalommal a barátnőmmel iszogattunk, aztán kedvünk támadt bevenni az éjszakát, na már most a mi környékünkre a madár is 6 napi hideg élelemmel jár, ergo választási lehetőségünk nem nagyon van a tekintetben, hogy hová is menjünk. Ámbár volt még egy, általunk még felfedezetlen hely, így hát odamentünk. Túl sokat nem tudok elmesélni az éjszakáról, mert a megérkezést követő egy órán belül kiesett minden. Majd körülbelül 2-3 óra elteltével kezdett kitisztulni a kép, itt már megjelentek álomszerű képek, a mai napig nem tudom eldönteni, hogy valóban megtörtént-e vagy csak álom volt. Nem tudom hogyan kerültem haza, de azt sajnos tudom, hogy mindenem odalett. Fullos telefonok (mert persze ha 2 telefonod van mind a kettőt viszed magaddal, még akkor is ha tudod a kutya sem fog aznap este hívni, ilyenek vagyunk mi emberek), fényképező, néhány ékszer (ami mindig a táskámban volt), pénztárca stb. Szóval a komplett táskámat megfújták, több, mint 100 ezer forintos a kár. Rendőrségre mentem, de hát ugye nem tudtak mit kezdeni, ugyanis ez a cucc 16, de legkésőbb 24 órán belül teljes mértékben felszívódik a szervezetben (ezért is használják olyan bátran).

A második esetet viszonylag olcsóbban megúsztam, ott anyagi kár nem keletkezett, de a mentő vitt el totál eszméletlen állapotban, gyakorlatilag félkómában. Az ég egy adta világon semmire sem reagáltam, így hát a szórakozóhely tulaja úgy döntött, hogy jobb, ha a szakemberek kezébe kerülök.

Természetesen még ekkor is rongybaba voltam. A mentők 00:46-kor lettek értesítve, kijöttek, hordágyra tettek, és irány a kórház sürgősségi osztálya. Aztán a szomszéd városba koponya CT-re vittek, én ezt is totál eszméletlenül „csináltam” végig. Állítólag akkor kezdtem magamhoz térni, mikor hoztak vissza a helyi kórházba, erre szintén nem emlékszem. A mentősök elmondása szerint nem voltam részeg, illetve alkoholos állapotúnak mondható, mégis sokan azzal jöttek, hogy túlittam magam. Nos, igen, valóban fogyasztottam alkoholt, de nem olyan mennyiségben, hogy ez legyen a vége. Reggel mikor már teljesen kitisztultam, szinte egy filmben éreztem magam. Fekszem a kórházban, jön a kérdés, hogy hol vagyok, mindenhonnan csövek lógnak ki és teljesen meztelen vagyok. A finoman szólva is részvétlen és empátiátlan nővér közli velem, hogy túlittam magam és meztelenül találtak rám, úgy hoztak be. Nos, ez nem volt igaz, a mentősök vetkőztettek le, mert ez a szokás az eszméletlen betegeknél.Ifjúságsegítőként nem mellesleg tudom, hogy ez nem is lehetséges, ugyanis borzalmas mennyiségű alkoholt kell fogyasztani ahhoz, hogy ez megtörténhessen.

Miután nőből vagyok egyből a táskámba nyúltam, egy tükröt keresvén, amikor megtaláltam és belenéztem, leesett az állam. Egy (egyébként klassz színekben tündöklő) monokli vigyorgott rám a jobb szememről. Totális döbbenet. Bevillannak képek az éjszakáról, konkrétan egy kép, egy pasival vagyok, de az arca totál homályos, és sajnos ez erőszaknak sem minősül, miután gyakorlatilag egy félhullával van az illető „férfi” (szándékosan tettem idézőjelbe, ugyanis az ilyen nem pasi).

Ezt leszámítva, előző nap délutánjáig visszamenőleg nyomtak egy delete gombot a fejemben.

Nagy valószínűséggel mind a két esetben ugyanaz az ember lehetett az elkövető, mert ott volt ő is, és saját elmondása szerint szerelmes belém, és több alkalommal is pénzt ajánlott fel. Ezt természetesen kikértem magamnak, és elküldtem a búsba, de úgy tűnik talált jobb módszert arra, hogy szerezzen meg magának.

A rendőrég persze ez esetben is tehetetlen, hiszen én magam sem emlékszem semmire, és kézzel fogható bizonyíték híján meg van kötve a kezük. Bár zárójelesen megjegyezték, hogy nem idegen számukra hasonló ügyek kapcsán a név, amit mondtam nekik.

A Ginázásom következményei; pánikbetegség, depresszió. Rendszeresen visszatérő vendége vagyok a pszichiátriának, ugyanis az antidepik és nyugtató nélkül nem tudok utcára menni, és aludni. Ja, és hozzáteszem: 25(!) éves vagyok.

Szóval kedves olvasó, légy nagyon óvatos, minden alkalommal figyeld a poharadat, és azt is, hogy kitől fogadsz el bármit is, mert elég egy cseppel több az anyagból, és nem a sürgősségin térsz magadhoz, hanem a Mennyország kapujában.

Paris