A férjem nem változik, hogyan fogadjam el? (beszélgetés)

Szerintem te paranoiás vagy. Olyan dolgokon akadsz fent, amik lényegtelenek.

A gyerekekkel mindig történik valami. Nem hiszem, hogy sokkot kapott egy karmolástól és lázas lett. Nem kell a gyerek alá adni a lovat. Semmi baj kicsim, adok egy gyógypuszit és jól leszel... Nyilván elkapott valamit azért volt lázas.

Ahelyett, hogy örülnél, hogy ő is tetszeni akar neked, ő is adni akar magára, te megsértődsz.

Megbízik benned, nem érdekli az ex sztori, neked ez is baj.

Kétlem, hogy lefotózta a ganét, elég gáz, hogy ilyen rosszindulatot feltételezel életed párjáról.

Az én Férjem is mögém áll, mert tisztel, védelmez és előre enged.

Nekem úgy tűnik, hogy veled van baj, nem a férjeddel.

Szerintem már nem szereted és belekötsz mindenbe, bizonyítandó, hogy ő a "hibás". Miért csapna balhét azért, hogy neked írt egy exed? Ha megbízik benned, ez miért lenne nagy probléma? Vagy hogy mögötted áll. Biztos mindig ez volt a szokása, ha nem akarna veled beszélgetni, el sem menne veled sehová.

Elmúlt nálad a szerelem, minden eddigi szokása, az alaptulajdonságai is idegesítenek. Hiába várod, hogy majd ő változtat, változik, miért tenné? Így fogadtad el, így mentél hozzá, nem ő tehet róla.

Szerintem egymásra találtatok.

Ha neked fontos lenne a gyerekek nevelése, akkor tennél egyedül érte, ha neked fontos lenne a kapcsolat, akkor tennél érte, ha neked fontos lenne a kapcsolat, akkor nem az exekkel szórakoztatnád a férjed.

Azt nem tudom miért van veled, talán mazohista...

Nem tudom mit kell ilyen helyzeten tenni, mert ez már a házasság előtt is ilyen volt, de neked így is kellett....

Én is gondoltam már rá, hogy rájátszik vagy direkt csinálja. Máskor meg úgy érzem, jóra való ember, bármit megtenne értünk.

Valóban bármit megcsinálom amit kérek. De magától semmit.

Tehát például bármikor eljön velem moziba, ha azt mondom, de magától soha nem mondaná. Egy ilyen alkalommal még el is sírtam magam (magamban), h vártunk a liftre a mozinál, és szó szerint kerestem, h hol van, mert mögöttem állt. Szetneztem,, na mondom, egyedül vagyok, pont mint lanykoromban....

Vagy tényleg az expasi -emailjet illetően, tényleg láttam rajtam h nem emlékezett,melyik volt pasim irt. Ami azért durva, mert a volt-Nagyszerelmem irt, és a férjem csak ismeri a múltam.... Hosszú évekig mit nem adtam volna, ha jelentkezik... Szóval nagyon nagy hatással volt az életemre...

Beteges,amit csinál, vagy tudatosan, kitervelten ellened dolgozik,és valamivel elő áll adandó alkalommal.

Ahogy olvastalak felsejlett bennem a házasságom.

Mióta nincs együtt a család, azóta jó testvérei egymásnak a gyerekeim.Addig csak az uszítás ment ellenem is( rosszat tett a lányom, én számon kértem, szóvá tettem... hiába kértem a férjemet, apaként lépjen fel, mit csinált? " Ne sírjál, hozok neked valamit"-) soha nem állt mellém, és a kisebbet sem védte meg,a nagyobb állandóan zavarta a testvérét.El sem tudom képzelni,milyen testvéri viszony lenne köztük, ha együtt maradunk továbbra is.

Ez a fényképezős sztori ijesztő is, nem csak felháborító,akár a mögéd állás.

Szerintem menekülj!

Ez már nem házasság!

Akkor vágtam volna tarkón,mikor észrevettem,hogy fényképez pakolás helyett.

Házicselédnek néz.

Kell ez neked?Megéri?

Szerintem lépj,mert hogy javulni nem fog az egy dolog,de lehet rosszabb is!

Hát... ha a férjed ilyen volt, vagy hajlott erre a viselkedésre régebben is, akkor nem fog megváltozni.

Az exem hasonló volt, nagyon-nagyon sokáig nem jutottam dűlőre a kapcsolatunkkal, nem tudtam elengedni.

Engem hibáztatott mindenért, szex 0, mindenkire jobban hallgatott, és mindenkire jobban figyelt mint rám.

Ő sem változott meg, csak romlott és romlott a kapcsolatunk, a végén már azon vitáztunk, hogy ki dugította el a wc-t. (ez nem vicc) És hiába próbáltam megbeszélni, a végén mindig én kértem bocs(h)án(y)atot, ő pedig fölényesen konstatálta, hogy megint csak ígérgetek, nem változok én semmit, szánalmas csődtömeg vagyok.

Szóval gondold meg jól, hogy megéri-e tönkretenni az életed. Mert a végén az lesz.

Nem szép tőle amit csinált, lefotózta a rendetlenséget.

Ott akkor nyomban meg kellett volna tőle kérdezned, ez mire jó amit csinált.

Egy házasságban vannak súrlódások sokszor, és nem mindig olyan szép az, mint ahogyan sokszor azt sokan lefestik.

Konfliktus kezelést is tanulni kell, amit rögtön nem mindig tud az ember.

Ehhez is kell némi rutin szerintem.

Elhiheted ha nem beszélitek meg a dolgokat, nem is lesz változás.

Azt gondolom valamivel megbántottad a férjedet, amit valami oknál fogva nem lett megvitatva egymás között tisztázva.

A néma csend sokszor rosszabb, mint egy kis kiabálás, és keresni azt a megoldást a bajra, ami mindkét félnek elfogadható már.

Igaz itt vannak olyan dolgok, mikor mind a két félnek igenis engedni kell. Nem várni el a másiktól csak ő engedjen, mi meg semmit.

Kompromisszum ez talán a jó szó arra, hogy béke legyen egy házasságban.

A sérelmeket pedig mérlegre kell tenni, mennyire szeretjük a másikat.

Az én házasságomban is voltak olyanok, amiket szívesen elfelednék, de nem lehet.

Max megbocsájtottam, és igyekszem nem ebből táplálkozni.

Mert a sértődöttség a harag, felemészti a legjobb házasságot is.

Gondolom szereted nagyon a párodat, és számodra is az a legjobb ha kérdezzél inkább tőle.

Valamit biztos mond neked miért csinálta amit csinált.

Le kell ülni a pároddal, és biztos vagyok abban neki is van felöled sérelme.

Beszéljétek meg, és tessék egy olyan közös pontot találni ami mind kettőtöknek vállalható.

Igen néha igazságtalannak tűnhet, miért engedjék már énis???hiszen én makulátlan vagyok.

Viszont ha a párodat szereted, időt adsz neki arra változzon jó irányba.

Mégha ez csak úgy sikerül neked is engedned kell.

Egyformán!!!!

Látni fogja szereted, fontos ő neked, és a bajok maguktól nem szoktak megoldódni.

Azt pedig dicséretnek fogd fel nem féltékeny, lehet ő tényleg 100-ra bízik benned.

Persze egészséges féltékenység néha jól esne, hiszen az jelenthetne egy vissza tükröt felénk nőknek fontosak vagyunk a párunknak.

Enyém sem olyan férj, sosem volt féltékeny.

Ezek a férfiak nem kötik a nő orrára ha netán mégis megfigyelik, csak te hiszed azt nem.

Munkahelyen kaptam csokit pasitól...kissé még mondhatjuk azt is csapta nekem a szelet.

Férjemnek elmondtam, nevetett és azt mondta, mond meg neki máskor tejcsokis csokit hozzon, azt jobban szereti :D

Akkor bennem is motoszkált az az érzés mint most benned.

Féltékenység pedig nem jó, azok sokat tudnának szerintem róla mesélni akiknek mondjuk éppen ez tette tönkre a házasságukat.

Lehet nem a legjobban fogalmazom meg a mondandómat, de a lényeg tömören, üljetek le a pároddal és igenis beszéljétek meg egymással azt ami a szíveteket nyomja.

A társas magány sem alakul csak úgy ki, ahhoz is kell valami ami elindítja ezt igy alakuljon.

Lehet ellene tenni, és helyre lehet hozni!!!

Sok szerencsét nektek, sok boldogságot.

Igen, határozottan igaz, hogy magához akarja édesgetni a gyerekeket, főleg a nagyobbat!!!

Szegény gyerek az áldozata. Óvodából már pedzegették, hogy esetleg írassuk ki....olyan dolhai vannak a gyereknek... Szomorú, pedig jóravaló, okos gyerek lenne. Amikor a férjem otthon van, a gyerek kezelhetetlen.

Nekem inkább úgy tűnik,hogy magához akarja édesgetni őket.Lehet hogy figyelembe vette a levelet az exedről,csak úgy tett mintha nem érdekelné.Azért is csinált képeket,ha lépnél akkor legyen mit felhozni ellened.

De lehet csak sok filmet nézek:D

Az enyém se nyúl hozzám...

Én se,ő se. Férfi lettére furcsallhatná a dolgot. Amikor szoba hoztam, annyit mondott, hogy azért szoktunk....

Sajnos ez nem fog változni.Keress magadnak más segítséget és menj a dolgaidra.

Vagy lépj tovább.

Tudom miröl beszélek.Az enyém ugyanez,csak még hozzám se nyúl..ö baja.

Túl léptem rajta.Egy házban élünk de ennyi.Azóta jól vagyok.

Érdektelen férj - talán ezt címet kellett vona adni a fórumnak.

Lehet, hogy nem tűnik nagynak a probléma, amit leírók, tény, hogy nem tudok olyat írni, hogy megcsal, vagy vér, vagy nem szereti a gyerekeket... De a gyerekeknél nagy bajok jönnek ki, ami az otthoni légkör és népművelés következménye.

elolvastam.

ilyenkor sírni kell vagy nevetni.. ?

Azt hittem, ha pár esetet leírók, úgy ázok önmagáért beszél.

Szóval érdektelen a férjem velem kapcsolatban. Nem érdekli a betegségem, nem érdekli, ha pasi legyeskedik körülöttem. Semmi nem érdekli. Látszólag semmi baja velem, mert soha nem szól rám, de akkor milyen már, hogy sutyiban bezzeg dokumentálja a rendetlenséget. Kinek akarta a fotót megmutatni?

A gyermeknevelésben sem partnerem mert én már sokszor kértem, hogy haladjunk egy úton, legyünk szigorúbbak, szüksége van rá a gyereknek... Olyankor belátja - látszólag - de pár nap múlva minden a régi. És akkor hagyja, hogy a nagy veresre marja a kicsit, vagy ha én rászólok valamiért, még a férjem védelmébe veszi.

Hogy hogyan tudnád elfogadni,azt nem tudom.

Megszoksz vagy megszöksz.

Jó nagy paraszt,hogy inkább lefényképezi a kupit,mint hogy segítene rendet tenni.

A cukorbajodat,neked kell komolyan venni,nem neki.