A dohányfüst pszichológiája (beszélgetés)

gyertek mindannyian a dohányzás-leszokás fórumba:)

sokan vagyunk,támogatjuk egymást, a még-már dohányzókat is,sok sok jó tanáccsal látjuk el egymást.

marex: ne mondj elhamarkodottan véleményt kérlek: nem kell ez,nem kell az...de ezt bőven kitárgyalhatjuk ott:)

Füstmentes szép napot mindenkinek!

Többször leszoktam cigiről.Valahogy olyan helyzet adódott minden visszaszokásnál,hogy újra rágyujtottam.A férjemmel együtt egy kisebb vagyont füstölünk el évente.

Ő 73 éves.Nem jár orvoshoz én se.Látom a környezetemben a nem dohányzók egészségi állapotát igen siralmas.

Sőt ami nagyon szomorú sokan már a temetőben vannak a gondos orvosi kezelés ellenére.

Aki nem dohányzik az ne szívja el az első cigit sem,de mögöttünk több évtizedes függőség van.

A leszokáshoz nagy akaraterő, nyugalom, biztatás, esetleg egy leszokó társ is szükséges, nem elég a külső segédszerek használata. De előfordulhat hogy még ez is kevés, egy erős külső motíváció, esetleg az egészségben történt változás, a "következmények szelének" legyintése /strok, légzési problémák stb./teszi lehetővé az elhatározás megerősödését.

Én 17 évig dohányoztam, sírtam a dohányzásmentes napon ha elvették tőlem a cigit, legalább akkor ne szívjak. Ma a legbigottabb dohányzásellenes vagyok, szabályosan rosszul leszek, ha csak olyan ember száll fel a villamosra, aki akkor dobta el a cigit, vagy látom rágyújtani készül valaki.

Nekem is hosszú folyamat volt a leszokás, kisbabát vártam, de még sutyiban akkor is szívtam, bár már sokkal kevesebbet, hiába volt tele a zsebem cukorkákkal. És a szülés után azt mondta nekem a védőnő, hogy vagy szoptat, vagy cigizik. A babát választottam, törékeny, kissúlyú, véznácska baba volt, nagy szemekkel, és csak rajtam múlott hogy nagy, egészséges legyen, végképp leszoktam, már nem is álmodom vele.

A férjem is többször próbálkozott, tapasszal, cukorkázással, de végül ő is csak az érrendszeri bajai miatt tudott leszokni.

Szóval van kiút, vagy így, vagy úgy, de minden lehetőséget segítséget, praktikát, tapaszt, kezelést... meg kell ragadni, tudva azt, hogy egyik napról a másikra csak nagyon keveseknek sikerül, de megéri.