30 éves koromra totál elment az életkedvem mindentől! Van megoldás?! (beszélgetés)
Most látom véletlenül hogy előjött ez a régi téma... Megmosolyogtat! :)))
Nekem is minden nap elmegy valamitől az életkedvem, de aztán ugyanígy vissza is jön más valamitől. Van megoldás..erősen oda kell figyelni minden kis apróságra..mert nem tudhatod mi adja vissza az életkedved.
Tudod, mi volt az első gondolatom. Hogy ez jóóó! Ez egy jó kiugrás, hogy elindulj egy olyan irányba, amerre eddig nem jártál... hogy újra indítsd az életed, új célokkal!
Ilyenkor kell előkapni néhány személyiségfejlesztő könyvet, néhány este olvasgatni, általában - azt tapasztaltam - hogy tölti az embert, és ad egyfajta irányt.
Ez egy jó állapot, ugyanis nincs senki semmi, ami lehúzzon, visszahúzzon!
... szerintem.... innét messziről erősen hunyorítva így látom! :)
Ahogy nézem, ez teljesen normális.
Radikális változás? Elköltözni máshová, jó messzire a mostani lakóhelyedtől, ha nem jó a mostani kapcsolatod sem, akkor azt is fel lehet számolni. Új munka, új környezet, új kapcsolatok, nem marad időd az életen gondolkodni, élni fogod ugyanis. Nekem nagyon bevált, 26 éves koromban. Egy év alatt helyrepofoztam magam:) Te is nagyon fiatal vagy, most változtass, biztos van benned még ennyi rejtett energia, ha most nem is tűnik úgy!
Tűz ki magad elé életcélokat és valósítsd is meg azokat!
Megváltoztatod és felrázod vele az életed, mely azonnal új távlatokat nyit meg előtted :-)
Teljesen egyetértek, és én is ez alapján bírom csak azt, ami most van...keresem az értelmet, és habár csak egy-egy száguld felém de én megragadtam/dom :)
Csak semmi "Jujj",én is olyan vendég vagyok itt,mint bárki más!
Nagyon régóta itt vagyok és szinte minden szabad időmet itt töltöm,szeretem a Hoxa portálját.
Azért köszönöm!
Én abban hiszek, hogy minden ember okkal van a világon. Nincs olyan, hogy nincs értelme az életnek, csak legfeljebb még nem találtál rá. Rossz dolgok mindenkivel történnek, rossz periódusai mindenkinek vannak. Van akinek több jut belőle, van akinek kevesebb. Sokszor magunknak generáljuk a sz*rt, máskor próbaként kapjuk. Átvészeljük és erősebben jövünk ki belőle, mint előtte.
Keresd az életed értelmét, kívánom, hogy találd is meg, és sikerüljön úgy élned, hogy azt beteljesítsd, mert akkor leszel boldog!
Én is 30 éves vagyok, nekem se egyszerű az életem, de ha biztosak az alapjaid és tudod az irányt, akkor bármi csak átmeneti zavart okozhat az életedben.
Ha én úgy érzem senki nem szeret akkor ,veszek egy jó könyvet, tea mellett vagy épp vörösbor mellett olvasgatok!Nézek egy jó filmet,ami leköt.Sokszor kiírom magamból ,ha bajom van.Nekem sincs szinte senkim,csak a gyerekeim.Igaz nekem van pár értékes barátnőm is, kire mindig számíthatok,de tenni kell érte megtaláljam azt az értékes barátnőt és tudni kell megtartani a kedves barátnőket!
Nah, de ha nem tudod kivel megbeszélni? Most is itt vagy. :(
Nekem nem a barátok,a fő problémám. Hanem hogy teljesen elment a kedvem mindentől...
:) Jujj, látom Te vagy a number one hoxázó :)
Grat.
Szerintem is!
Olyan szép az élet!
Bár,néha én is padlón vagyok,de mindig megpróbálom csak a szép dolgokat észre venni.
Te még olyan fiatal vagy,előtted az élet!
Ismerem ezt az érzést, régebbről. De akkor találj! ;) Hiszen ez az ami tényleg nem lehetetlen :))))
Hjajjajjjj, ez nem hangzik túl jól! Hát előszöris egy barát attól barát, hogy ha minden oké ha minden nem oké, Mlelletted legyen! Akkor is, ha az neki épp "nem jön jól"! Saját élet ide vagy oda, meg lehet találni az összhangot. Másodszor, munkája elég sok embernek nincs, nekem sem, pedig jó lenne, nagyon....:( A harmadik, átmenetileg, ha tényleg nem tudsz most mit tenni, gyere be olyan fórumra ide ahol törődnek Veled (is) :)))) HOgy menjen az idő, aztán meglásd, minden rendben lesz! :)
Nincs senkim. Se mama, se igaz barát.
Nincs munkám,nincs semmi ha haza megyek az élettársamtól a saját otthonomba! Se szüleim akire számíthatnék,a barátoknak meg van saját életük nem akaszkodhatok a nyakukba. Szó szerint totál egyedül vagyok!
És igaz barát? Vagy nagymama? :D Tudom a 2 nem ugyanaz, de ez a kettő még nagyon jó :)
A hozzáállásoddal van baj. Nem kell kategórikusan kijelentení ,hogy nem.. "A remény hal meg utoljára!!!"
"nem is mernék szülni..."-oooh, :) Én egyedül nevelem a kislányom és de jó, hogy van nekem!!! ♥
Na, nélküle érezném magam úgy most ahogy Te :(
Nem vagyok szerelmes. Nem is hiszem hogy az tudnék már lenni valaha is,nem is akarok!
Minden kapcsolatom zátonyra futott, a jelenlegi sem jó! Már nem is kell férfi úgy érzem, minek?! 2-3 év múlva kiderül hogy mégsem illünk össze. Gyerekem nincs, nem is mernék szülni senkinek, a mai világban. Anyukám meghalt, 20 éves koromtól őt ápoltam 27 éves koromig,apunak lett egy élettársa,akivel nem igazán jövök ki...
Volt ezzel így már más is, de hidd el, mindig van kiút, csak észre kell venned!!
Akár egy társ, egy barátnő, egy közeli munkatárs - biztos van valaki a közeledben, akivel megbeszélheted a gondjaidat, és rögtön könnyebb lesz, meglátod!
Van gyermeked? Gyermek segít,mindenben.Sokat játszani társasjátékozni,moziba járni,jó meséket nézni!!Többi majd megoldódik!Mindig van kiút,mindenből csak megkel találni akarni kell.Nehéz sokszor,de muszáj.
Korai ez még. SZerelme4s vagy?
Barát/ok, gyermek/ek, társ?
További ajánlott fórumok: