Zavaró szomszédok

Kedves, aranyos, korombeli nő lett a szomszédom. Szemben velem egy idős öregúr élt. Özvegy volt, és egy kicsit iszogatott is, de soha nem volt vele gond. Aztán hogy volt, hogy nem, nem tudom, de egyszer csak az öregúr mellé odaköltözött egy hölgy. Aztán a hölgyel együtt elkezdtek iszogatni. Közben albérlőket fogadtak, hogy a rezsit könyebben fizessék (gondoltam én). 5 év elteltével már 14-en voltak bejelentve egy 56 nm-es lakásba, és több mint egy millió tartozásuk van a lakszöv felé. Piások és drogosok jártak hozzájuk. A rendőrség heti szinten vitt el onnan bilincsben egy férfit.

A közvetlen szomszédom pedig vett magának egy kutyát. Édes aranyos kutyuli volt, egészen addig, míg a felettem lakó is odahozott egy kutyát.

Szomszédasszonyom annak rendje és módja szerint kérte a hozzájárulásom az ebhez. Természetesen megadtam, mert nem vagyok kutyagyűlölő. A felső lakónak ez a mai napig nem jutott eszébe.

2 évig nem is volt gond. Mindenki rendesen élte az életét, gondozták az ölebeket.

Egy napon arra ébredtünk, hogy a felettem lakó, állandó kopácsolással, fúrással, stb. zavarja a nyugalmunkat. Azt gondoltam talán felújít valamit, és egy idő után megszűnik a zaj. De nem hogy szűnt volna, inkább egyre többször hallottuk. Mára már odáig jutottunk, hogy se hétvége, se hétköznap, se nappal, se éjjel nincs csend. A kutyája totálisan megvadult. A gazdája ha elmegy dolgozni (3 műszakos), akkor a kutyája 3-4 órát ugat utána. A negyedik emeleten lakik, de lent a bejáratnál hallani. Többször szóltam neki, hogy próbáljon meg a kutyussal valamit kezdeni, mert ezt így senki nem bírja itt.

A másik dolog meg, amit csinálnak, na az teljesen felháborító. Arra a következtetésre jutottam, hogy asztalos műhelyt csináltak a lakásban. Egy alkalommal volt szerencsém látni, hogy egy elkészült ágykeretet vittek le a "megrendelőnek". Ezért van az állandó kopácsolás. A lakó már tudja, hogy baj van vele, mert állandóan kerül engem. Ha pl. meghallja hogy megyek le a lépcsőházban, ő pedig jönne fel a kutyasétáltatásból, inkább megfordul és kirohan, nehogy összefusson velem. Ajtót nem nyit nekem, ha felmegyek és becsengetek.

Komolyan elgondolkodtam, hogy feljelentem.

Ha valaki volt, van ilyen helyzetben, az adjon pár ötletet, mert én már nem tudom mit lehet az ilyenekkel tenni.

:-(

Hát ezek a panel örömei. A legrosszabb ebben az egészben, hogy annak kell bizonygatni az igazát, aki nem bűnős. A másik meg röhög a markába.

Ha feljelenteném? Fizessek előre illetéket, aztán majd lehet évekig pereskedhetnék.

Mi a jó megoldás?

Nem lehet értelemesen megoldani a problémát egymás között? Értelmes emberi lények vagyunk, akik tudnak kommunikálni.

És itt jön be az a mondás:

"Hülyékkel nem vitatkozom, mert lesüllyedek az ő szintjükre, és ott a rutinjukkal eltaposnak..."