Végtaghiánnyal született gyermekek (beszélgetés)
Neki még így is ment, biztos ismeritek a könyvét, vagy hallottatok róla.
Igen, van, hogy néha az embernek elfacsarodik a szive attól, hogy az ő gyereke picit más. Viszont nagy kaput nyit a "fogyatékosok" hihetetlen szuper és határok nélküli világa felé. Nagyon sok embert nyertem a fiam fogyatékossága révén, egészen másképp állok az egész élethez, meg mondjuk egy danka csoporthoz a buszon, vagy akár egy kerekesszékeshez. Tényleg elhiszem, hogy ő ugyanolyan ember, nem csak a jólnevelt tolerancia mondatja azt velem.
Amikor a hallássérültek sulijába kerültünk el se hittem, hogy ilyen van. Ott mindenki mosolygott. Egyébként mindehol mindenkinek mindig van valami baja. Ott meg mindenki mosolygott. Azóta már tényleg nem tűnik fel, hogy ott "sérültek" vannak.
Ettől semmi nem változik a szeretetben a gyerekünk iránt, bár van egy lelki munka, amit el kell végezni.
Szerintem nem erre volt kíváncsi a kérdező.
Gondolom ez a hiány nem akkora, hogy nagyon eltérne a mozgásfejlődés a többi babától. Remélem azóta találtál olyan fórumot, ahol erre jobban tudnak válaszolni.
Mikor a fiam ovis volt, volt a csoportban egy kisfiú, akinek az egyik karja könyöktől lefelé nem volt meg.
Pont ugyan úgy meg tudott mindent csinálni, mint a többiek (még a mászókán is)
Úgy látszott, hogy neki fel sem tűnik ez a hiány, hiszen így született.
Boldog életet kívánok a kis manónak!!! Nektek sok-sok erőt, hogy dolgozzátok fel ezt az esetet, tudjátok elfogadni.
Annyi sikeres ember született testi hiányossággal, és sokkal többet tud letenni az asztalra, minőségibb életet él, mint akinek megadatott az egészséges adottság.
Szerencsére nálunk nincs ilyen helyzet,de amint figyeltem az ilyen eseteket, amit a sors elvett , azt máshol visszaadja.
Ha publikus megkérdezhetem, mekkora a végtaghiányosság?