Van olyan közületek, akinek a párját a szülei valamilyen oknál fogva nem fogadták el? Megoldódott a probléma? (beszélgetés)

Érzelmek nélkül nincs értelme a kapcsolatnak, de mindenképp át kell gondolni, hogy a szülők miért vannak annyira ellene a kapcsolatnak.

Ha kiderül, hogy azért, mert ők is igy kezdték és lám milyen punnyadt lett a életük, akkor vagy dolgozni kell rajta, hogy nálatok ne legyen igy, vagy rövidre zárni a kapcsolatot.

De ha igazuk van, akkor azt is érdemes figyelembe venni.

Ha az iskolázottságról van szó, akkor érdemes bele gondolni, hogy vajon 1 év után is lesz miről beszélgetnünk? Érdekelni fogja a páromat, amikor a vizsgáim miatt nyafogok, vagy azt mondja majd, hogy minek neked ez a suli? Mit válaszolnál? Igazad van drágám, az a lényeg, hogy együtt vagyunk! Vagy: attól még, hogy neked nem fontos.... És akkor kezdődnek a konfliktusok.

És más dolgokban is lehetnek hasonló problémák...

Na igen. Ez egy másik, ami miatt a szülők tiltakoznak.

Persze nem a végzettség a fontos elvileg, de gyakorlatban jobb egy szinten maradni a párunkkal, mert ilyen miatt lehetnek a későbbiekben problémák.

Nem fogadták el az exem, mert idősnek tartották hozzám, én 18 voltam, ő 32. 9 hónapig ment a dolog titokban...

A jelenlegi páromat első pillanattól kezdve imádják:):):):):):)

Persze, de ha esetleg valaki elmondaná nekik, hogy nézzétek ti csak azért nem fogadjátok el a páromat, mert ő jobban csinálja ezt, meg ezt, veletek ellentétben, és benneteket ezért zavar, akkor lehet elgondolkodnának rajta.

Egyébként érdekes ez a család téma. Mert ha valaki párja azért nem tetszik, mert iszik, drogozik, inkább a munka mellé jár, stb. akkor OK, de ha azért, mert nem tetszik a kora, vagy a munkája, vagy nem tudom milyen kifogások lehetnek, akkor érthetetlen. Ilyenkor mindenképp csak azt feltételezhetjük, hogy irigy a szülő saját gyerekére, mert ő nem inger szegény környezetben fog élni, valaki mellett, hanem valakivel tartalmas élete lesz és ilyenkor arra emlékezteti a nem elfogadót, hogy ő milyen rosszul csinálta.

Ha nincs elfogadás, akkor el kell gondolkodni a miérteken.

Nem követitek a mintát, ami nem jó, mármint nem jó a saját családban lévő tapasztalat.

Vagy azért nem fogadják el, mert szerintük az el nem fogadott által hozott minta jobb, mint ami náluk van és ez emlékezteti őket a rossz döntéseikre, ami természetesen kényelmetlen számukra.

Igazából nálunk én vagyok az, aki nem elfogadott, meg a gyerekeim. (mármint a férjemmel közös gyerekeink)

A távolság sok mindent megoldott nálunk. Ritkán találkozunk, akkor meg mindenki próbál kúlturáltan viselkedni. 9 éve vagyunk együtt. Elfogadni szerintem sosem fognak. Remélem nálad megoldódik azért a dolog.

Tolerancia, beletörődés és főként türelem kell a dologhoz mindkét fél részéről.

Nálunk engem nem fogadtak el a párom szülei, de a páromnak sem örült az én anyum. 12 éve vagyunk együtt és a fentieket gyakoroljuk immár 9 éve. Az első három évben nem beszéltünk anyósékkal.

Nálunk a korkülönbség volt az ok. Az én javamra hat év. Párom szülei szerint öreg vagyok a fiukhoz, anyám szerint meg fiatal hozzám a párom. :) Nem foglalkoztunk vele. Megoldódott. Most mindnyájan boldog nagyszülők és mellette büszkék is ránk.

Kemény 12 év van mögöttünk....