Van-e köztetek valaki, akinek szénhidrát felszívódási zavara van, vagy van-e valakinek bármilyen információja erről a betegségről? (tudásbázis)

Szegény...Hát piszkosul kisegítetted...El is szaladt...Te mit szólnál egy ilyen idézethez?És miért nem adtad meg a helyét is???

[link]

Ezt találtam:

A szénhidrátok felszívódása zavara

A gyermekek táplálékának szénhidráttartalma 50-60% keményítőből (poliszacharid), 30-40%-ban diszacharidból: szacharózból, és tejcukorból áll. Ez utóbbi aránya csecsemőkorban a többi szénhidrát rovására magasabb, ekkor a laktóz felvétel kb. 40-50%-os. A poli- és diszacharidok monoszacharid formában szívódnak fel. A keményítő nagy molekulasúlyú, elágazó glukózpolimer (amilózból és amilopektinből áll), amely intraluminális emésztéséért kis részben a nyál amiláz, nagy részben a pankreas amiláz a felelős. Az endoamiláz az 1-4 kötéseket bontja. Az emésztés eredményeként maltóz, maltotrióz, és kevés alfa-limit-dextrin jön létre. Az 1-6 kötéseket részben az amiláz, részben a diszacharidázok (szukráz-izomaltáz, maltáz-glukoamiláz) dolgozzák fel. A bélbe szekretálódó, pankreasz eredetű alfa-amiláz tartalma tízszer nagyobb, mint amennyi a napi keményítő mennyiség emésztéséhez szükséges. A diszacharidázok (laktóz, szacharóz, maltóz, trehalóz /az utóbbi a gomba specifikus szénhidrátja/) végső hidrolízisét és transzportját a vékonybél enterocita kefeszegély di-, és oligoszacharidázai végzik: 75-80%-ban a szukráz-izomaltáz, 20-25%-ban a maltáz-glukoamiláz, valamint a laktáz-florizin hidroláz. Az utóbbi a laktózt, és a glikolipideket bontja. Az elfogyasztott és hirolizált szénhidrátok monoszacharidjai közül a glukóz, és galaktóz Na+ iontranszporthoz kapcsolódó transzportfehérje (SGLT1) működés segítségével, energia felhasználással szívódik fel az apikális membránról, a fruktóz abszorpció ettől eltérő, nem Na+ dependens úton, egyéb transzportfehérje segítségével (GLUT5) metabolizálódik. Az enterocyta basolaterális membránjáról a monoszacharidok a GLUT2 transzportfehérje segítségével jutnak be a véráramba. Az enzimdefektusok malabszopciós tünetekhez vezetnek. (1. táblázat)

Klinikai tünetek

Az újszülött pankreasz alfa-amiláz működése igen alacsony, a keményítő malabszorpció ennek ellenére még cystás fibrózisban és Schwachman szindrómában is igen kismértékű, hiszen a tejalapú táplálás nem tartalmaz keményítőt. Ezzel ellentétben a kongenitális és szerzett oligo- és diszacharida felszívódási zavarok csecsemőkorban fermentációs hasmenéshez vezetnek. Az erjedéses diarrhoeát nagymennyiségű, vizes, savanyúszagú széklet jellemzi, aminek pH-ja alacsony (5,5-4), redukáló anyagot, emésztetlen szénhidrátot tartalmaz. A fermentációból származó végtermékek nagyfokú has puffadáshoz, hasi fájdalomhoz, szomjúsághoz vezetnek. Az említett diszacharidok részleges abszorpciója a monoszacharidok felszaporodásához vezet, az ozmotikus nyomás növekszik, ami a vizet a bélbe vonzza, ezzel a béltartalom mennyiségét tovább növeli. A nagymennyiségű, savanyú béltartalom a perisztaltikát fokozza. A vastagbélben az emésztetlen szénhidrátok egy részét a vastagbél flóra baktériumai fermentálják, belőlük széndioxidot, oxigént és szerves savakat képeznek. A szerves savak a béltartalom pH értékét tovább csökkentik, és a víz visszaszívódást a belőlük képződő rövid szénatom-számú zsírsavak által részben kompenzálják. A csecsemőkori veleszületett és szerzett szénhidrát malabszorpciók klinikai tünetei a kisgyermek fejletlen és kisebb kompenzáló kapacitása miatt hevesebbek, mint nagyobb gyermekkorban, a malabszorpció intoleranciát és komoly betegséget okoz. A diagnosztika az alapos anamnézis felvételen, fizikális vizsgálaton, a széklet kórokozó kimutatáson, vagy a kongenitális és szerzett enzimdefektus, illetve a rendszerbetegség igazolásán alapul. A széklet vegyhatás mérés, és redukálóanyag vizsgálat csecsemőkorban nehézkes. A szénhidrát malabszorpció kilégzési hidrogénteszttel végzett, nagyobb gyermekekben elterjedt diagnosztikus módszere csecsemőkorban speciális felkészültséget igényel. Hazánkban a stabil izotóp vizsgálatok ritkán érhetők el. A vékonybél-mintából nyert enzim meghatározás invazív beavatkozás, csak bizonyos enzimbetegségekben és rendszerbetegségek differenciál diagnosztikájában javasolható. A legtöbb diagnosztikus információval a szénhidrátmegvonás, vagy specifikus enzimpótlás jár, amely hatására a panaszok azonnal és nagyfokban mérséklődnek, kivéve, ha rendszerbetegséggel állunk szemben, amikor a tünetek alakulását az egyéb betegségi tényezők is befolyásolják

Talán kicsit bonyolult a leírás.