Van aki a Suttogó c. könyvet alkalmazza? (beszélgetés)

én mindenben hagyatkoztam kezdetektől a babámra, és az érzéseimre bár nem vagyok híve a kötődő nevelésnek szó szoros értelemben... pl ha nyűglődött kivittem magamhoz a konyhában beszéltem énekeltem hozzá és neki ez elég volt nem kellett hogy magamra kössem vagy ilyesmi... én hamar nem is bírtam volna el őt olyan sokáig, így csak neki lett volna rossz ha piciként ezt adom aztán meg evleszem tőle...

én akkor vettem csak elő e könyvet mikor a nappali alvások kicsit össze-visszák lettek, nekem segített a könyv ezen javítani, s jobb lett mindkettőnknek ő kipihentebb mert rájöttem hogy hogy mikor és hogy tud ő jobban kialudni magát, s én is jobban tudom a napunkat tervezni, mert a könyv adottt ötletet tanácsot, hogy az ő adott korosztályában hogyan van a babáknál az alvási ritmus, elalvás, stb...

Nem szabad semmit magunkra előltetni amit nem érzünk magunkénak...

A hason alvàssal teljesen egyetèrtek! Amióta 6 hetes kora óta hason alszik sokkal jobb neki ès persze a pocinak is.

Nekem nagyon beváltak a tanàcsai, tènyleg kàr, hogy csak 6 hetesen kezdtem el, de fontos szerintem az, hogy a baba ehhez partner legyen, nem gondolom azt, hogy minden babànàl leht ezt alkalmazni. Ha làttam volna a gyermekemen, hogy valami nem jó neki akkor nem erőltette, volna rà ès most se teszem.

Nekem nagyon szimpatikus volt a Suttogó, többször is elolvastam, amíg vártam a fiamat, tetszett a kristálytiszta logikája és az a magabiztosság, amire szükségem volt első gyermekét anyukaként, hiszen még csak nem is láttam azelőtt közelről csecsemőt. Kinevettem a kötődő nevelést hirdetőket, de legalábbis meg volt a véleményem a kényeztető módszeről. Aztán megszületett a fiam, és kegyetlen volt az első két hét, amíg próbáltam a könyvhöz ragaszkodni.... abban a pillanatban megértettem, hogy más az elmélet és más a gyakorlat, ami elméletben csak következetes szeretet, az a gyakorlatban szeretetlenség (hangsúlyozom, nálunk). Hamar rájöttem, hogy ha a gyerekem mellett állok, de órákig le-föl teszem, amíg abba nem hagyja a sírást, az ugyanolyan sírni hagyás, mintha egyszer sem venném fel, bármit mondjon is a könyv. Akkor nem hagyom sírni, ha nem betöröm, idomítom, önállóságra nevelem az első napoktól, hanem tényleg megnyugtatom, ha kell, magamon cipelve.

Rájöttem, hogy érzelmileg gyenge vagyok végigvinni a könyv módszereit mondjuk az alvás tekintetében, de igazából örülök neki. A szoptatással kapcsolatos ajánlásai sem váltak be, és a napirend is magától állt be, de csak akkor, amikor abbahagytam az erőltetését.

Ezzel együtt mégis hazsnos olvasmánynak tartom, mert sok igazán értékes információ van benne, pl. a tipegők nevelésével kapcsolatos részek már sokkal emberibbek, értékesebbek szerintem.

Sziasztok!

Én is a Suttogó cimű könyvet lapozgattam (nagyon tetszett és hittem a módszerek sikerében, j a és nem álltak távolt tőlem a napi rutinnal kapcsolatos elképzelések!) az első fiam születése után (2010), persze akkor már 3 hónapos volt amikor a kezembe akadt, de sokat segített. Rengeteget szenvedtünk az éjszakai kelésnél, sokszor együtt sírtunk, persze ebben az is benne volt, hogy a védőnő azt javasolta hogy 6 hétig ne aludjon a baba hason, rémálom volt. Attól kezdve hogy áttértünk a hason alvásra, legalább az megszünt, hogy nem éjfélkor feküdtünk, és nem felébreszette fel magát a kisk ezeivel kalimpálva.

Én a szobatisztaságra nevelést a könyv tanácsára 9 hónaposan kezdtem el, minden reggel és este ráültettem a fiam a bilire, közben olvastunk, játszottunk (persze pár percről volt szó), nagyon jól beépült a napi rutinba és 2 évesen elhagytuk a pelust nappalra (már csak éjszaka van) teljesen zökkenőmentesen. Most 2,5 éves egyedül megy WC-re, nem kell szükítő, persze hozzá kell tennem hogy bölcsis.

Az éjszakai vagyis inkább a hajnali szoptatásról is a könyv javaslatát követtem, 1 éves volt a fiam amikor elhatároztam hogy nincs több szopi, nagyon nehéz volt, 1 hétig sírt, de kitartottam, most átaluszza az éjszakákat.

Az tény, hogy a könyv bármit is javasol, és az anyuka elhatározza hogy megcsinálja, nagyon kitartónak kell lenni.

A második fiam most 4 hónapos, teljesen más, már hazajövetel után átaludtta az éjszakát, ritkán kel fel.

Mindenkinek sokerőt és kitartást, ha valami rutint vagy rossz szokást akar megváltoztatni a kisbabája életében:)

nem mint írtam nekünk az nem vált be mert hába vettem fel 10-kor hogy egyen, ugyanúgy kel 1-kor is

tehát én hagytam, hogy saját maga szépen tolja ki a következő étkezés időpontját

tudom, van akinek beválik, de nálunk nem vált be

tehát 7-kor evett és ő először a 10-es evést hagyta ki és kelt 1-kor, és így tovább aztán az éjjeli 1-es evést lett egyre később, míg egyszer csak 5-6kor is aludt még :)

mikor mondtam a védőnőnek, hogy 10felé nem ébred újra enni, hanem 1kor, az volt javaslat vegyem fel, hisz 10-kor én még fent vagyok és akkor nem kel 1-kor, megcsináltam, de babám akkor is kelt 1-kor, szerintem én hiába vettem föl mivel nem ő akart igazán enni 10-kor nem ehetett úgy, ezért ugyanúgy kel 1-kor, így nem csináltam, hanem szépen magától kitolta reggelig a következő evést

nálunk ez nem jött be pl

úgy volt, hogy az én babám 7kor evett fürdés után és 22-es evést hagyta ki nem ébredt, viszont éjjel 1-2felé viszont igen, na akkor nekem is mondták, hogy ébresszem 22-kor és etessem meg... na ezt csináltam akkor is felkelt 1-kor is...

Ezért ráhagytam, és saját magától az éjjeli 1-2órás evészetből 3-4-5 órás kelés lett, egyszer csak azon kaptam amgam, hogy folyik az ágy, 6órához közelítünk és még csucsukál...

Hát próbálni kell...

De biztos szerencse kérdése is.

Én próbáltam többféle módszert.

A suttogót úgy alkalmaztuk, hogy 7-kor lefürdettem a kisfiam, 8körül megetettem. Elaludt, majd 11-kor álometetés. Ettől függetlenül felkelt éjjel többször szopizni.

A tápszer jobban eltelíti.

Próbáld meg fél órával később fürdetni és akkor csúszik fél órát a vacsi és az álometetés is, így lehet, tovább alszik majd éjjel. Esetleg megpróbálhatsz étkezésenként 10-20ml-rel többet adni neki, akkor estére eltelik a pocak, a suttogó szerint ezzel is ki lehet küszöbölni az éjjeli kelést.

Szívesen segítenék, de tápszeres babával nincs tapasztalatom.

:)

Nekem sem mintababám van, 16 hónaposan még egyetlen egyszer aludta át az éjjelt, általában 6-7-szer kel éjjel :) :(

Én azt gondolom (és ez csak saját vélemény), hogy azért ő még nagyon pici baba, nem feltétlenül csak az éhség miatt kel fel(bár a változó időpont arra utal), hanem mert hiányzik neki az anya közelsége.

Mindenesetre én várnék még egy picit.

Szia!

Tàpszeres. Csak azèrt mert elèg nagyvonalú a könyv ebben az időszakban, azt írja, hogy6 hetes kor utàn 6-8 őràt tud àtaludni a baba...vagy telhetetlen vagyok?

Szívesen vàrok bàrmilyen vèlemènyt!

Szia!

Egy kérdés: egy ekkora babánál miért akarod kitolni az étkezést? Anyatejes, vagy tápszeres?

Köszi!

Kisiam 2 hónapos, sajnos a kórhàzban 9 napot voltunk ìgy nagyon beàllt akkor az 1-4 es etetès ès otthon is ìgy evett 5-6 hetes koràig. Sajnos a suttogót csak 6 hetes koràban kezdtem alkalmazni, akkor volt az, higy nèha egyszer èbredt 2-3 között. Először pàr napi àlometetèssel majd majd 1-2 hete anèlkül is beàllta a 2-3 as èbredès majd a 7-8 közötti.

Kèrdèsem, higy a 2-3 as ból hogy csinàlhatnèk kèsőbbit? Ugye most ez következne...jelenleg 9 kórül alazik el, tehàt hogy csinàljam, a fürcsit tegyem kèsőbbre ( nekûnk nem vàlt be csak zaklatottabb lett) vagy iktassak be mèg egy àlmetetèst ismèt amkor egy picit alszik, ës akkor ki tudom tolni a 2-3 as etetèst 4 körülre? Mi a helyes sorrend ilyenkor?

Köszönöm

Igen, én azt tapasztalom, hogy

egyrészt, akik nagyon kártékonynak tartják a Suttogót, azok sokszor keverik a Ferber módszerrel, amikor sírni hagyja a szülő a gyereket

másrészt talán olyan könyvet keresnek, ami mindenre biztos receptet ad és amit vakon lehet követni, na hát ilyen nincs szerintem. Minden csecsemőápolással foglalkozó könyvben lesznek olyan részek, amik nem olyan szimpik, vagy egyszerűen csak nekünk nem válnak be, vagy amelyek félreérthetőek. Tracy legalább hangsúlyozza, hogy rrugalmasan és ésszel kéne követni a tanácsait, nem betű szerint

sokaknak nem tetszenek a könyvben közölt táblázatok sem, mert azok valóban nagyon didaktikusan közlik, hogy mi hány perc, hány ml, stb. Viszont ezeken az oldalakon a szöveges részben mindig ott áll hangsúlyozottan, hogy a szerző egyáltalán nem tartja jónak a táblázatokat, és mindig a gyereket kell figyelni, nem az órát, viszont elárasztják a szülők olyan levelekkel, amelyekben kérik a táblázatokat, hogy legalább hozzávetőleges fogalmuk legyen a dolgokról. Ezért közöl végülis kiindulási alapnak jó táblázatokat.

De ilyenek egyébként szinte minden tanácsadó füzetben, könyvben vannak.

Talán az egyetlen igazi sarkalatos pont a módszerében az ún. igény szerinti szoptatás kérdése. Én úgy értem, hogy szerinte akkor kell enni adni a gyereknek, ha éhes, és nem MINDEN sírásra teletömni a kis száját, mert pl. ha hasfájás miatt sír, még többet ártunk vele, mint hazsnálunk, ha jól ráetetünk. EZt nem tartom ördögtől való gondolatnak. Amúgy miért kéne a legapróbb részletig követni BÁRKI tanácsát?

én olvastam olvasom, és használtuk a suttogót párszor, van hogy 1-2fejezetet nem olvastam, mert még nem aktuális stb

én azt mondom sok helyzetben adhat ötletet, segítséget, magyaráz, hogy mi miért alakult ki, stb, s ez jó, segít megérteni a dolgokat, és következetesebbnek lenni már egész pici korban a kicsivel, sokan nem gondolják, hogy ha ma tesz valamit, meg holnap, azért van, hogy a gyerkőc 3évesen xy dolgot csinál, pedig ő tanította rá, s nem gyerkőc az akartos, válogatós, stb.

Nekem is voltak részek amik nem voltak szimpik, hát azt nem alkalmazom, vagy kicsit módosítom és ennyi.

Nekem tetszik, hgoy figyeli a gyermek igyényeit, abból indul ki minden, s írja többször is, hogy nem hagjyuk sírni a kicsit, de mégsem kell azt sem hagyni, hogy csúnyán fogalmazzunk "fejünkre nőljön" a pici, szerintem segít megtalálni a középutat, az egészségeset

Nekem ennyi a véleményem

Tiszteletben tartom a véleményed, bár hogy mi baromság, az nézőpont kérdése....

Nekem egy dolog nem tetszik a Suttogóban, mégpedig az, hogy az első kötet nagyon nagyvonalúan tárgyal sok kérdést, emiatt rendkívül félreérthető lehet, és a harmadikat kell igazából elolvasni ahhoz, hogy a helyükre kerüljenek a dolgok abban a felfogásban és abban a rendszerben, ahogy azok valóban a kisbaba érdekei alapján működnek.

az viszont nem elvárható, hogy valaki pusztán azért olvassa el ezeket a vaskos köteteket, hogy véleményt alkosson róla. Ha viszont nem teszi, megmarad a sok félreértés, ami miatt sokszor ellenszenvesebbnek tűnnek a Suttogó elvei sokaknak, mint akkor lennének, ha nem lennének félreértések.

MOndjuk én a szívem mélyén azt gondolom, nem elsősorban az a fontos, hogy pontosan mik a nevelési elvek, pedig ezeken szoktak veszekedni a szülők, hanem az, hogy egyáltalán legyenek, vagyis legyen a családban egy irányvonal, amiben az apa és az anya egyetértenek, és ami illik a világnézetükhöz, habitusukhoz, személyiségükhöz.

A Suttogó messze nem egy üdvözítő és mindenkinek megfelelő módszer, de nem azért, mert a gyerekben bármi kárt tenne (persze ha sikerül megérteni és rugalmasan, ésszel követni), hanem, mert nem minden szülő habitusához illik.

Amit már ritkábban mondnaak ki, de szerintem ugyanolyna igaz, hogy a kizárólag a gyerek igényeit kiszolgáló nevelési módszerek, elvek sem üdvözítőek minden családban, ezt kell csak elfogadni.