Válság.... (politikamentesen!) (beszélgetés)

Semilyen agykontról sem tud segíteni jövőtől senkinek:olvassátok a mai Indexet:

[link]

és van ott más hajmeresztő terv!!

Engem inkább felháborít, hogy egyesek úgy vélik meg lehet élni 50-60ezerből.

Nekik is meg kellene próbálniuk.

Az ilyen munkahelyeken rendszerint kimutatható a főnökök rendkívüli hiányossága.

Ez lehet hiányos tudás, hiányos erkölcs...és ki tudja még mi.

Nekem van egy, és mégsem megyek vele túl sokra.Max 57 ezer ft-ot keresek 8 órában,és összetehetem a kezem hogy munkám van.Csak sajnos nem fizetik meg :((

20 év után ennyi pénzt keresni nevetséges

Igen igyekszem minden erőmmel azon lenni hogy meg is maradjon. De sok esetben használom az ott szerzett tapasztalatokat. Pl. ez már nálam nagyon régota müködik - ha azt szeretném, hogy valaki hivjon fel pl a barátnőm, erősen rá gondolok, és sok sok esetben csörög a telefon és Ő van vonalban.

Ez müködik egy nagyon nagyon régi ismerősömmel is.

Szerintem végezz el egy ismétlőt és meglátod könnyebb lesz. Mindig az kell hogy az agyadba a gondolataidban az legyen hogy ez neked sikerül.

Tessék kitüzni egy célt - reálist - és erősen akarni. Meglátod sikerülni fog.

Gratulálok, hogy idejekorán ráébredtél :o)). Olvass rengeteg könyvet a témában, igyekezz sokat hasonlóan gondolkodó emberek társaságában tölteni. Nagyon sokan lesznek, akik megpróbálnak lehúzni a saját gondolkodásukhoz. Ne hagyd magad és sikerülni fog!

:o)

Köszönöm, mostmár én is így látom. A problémáink még nem oldódtak meg, de pusztán egy munkahelyből ( én gyeden vagyok) nem is tunának. Valamibe bele fogunk fogni pluszba ( sajnos még a 100%-os ötletünk hiányzik, de nyomon vagyunk :)) és mindenképpen úgy fogok hozzáállni, hogy hinni fogok a sikerében. Én is végeztem agykontroll tanfolyamot, de akkor még csak 10 éves voltam.Sajnálom, hogy nem előbb döbbentem rá, hogy mennyit számít, hogy milyen gondolkodást folytat az ember.Bár vállalkozó szelleműek vagyunk a párommal, a válság kezdete óta azt mondogattam, hogy a válság alatt semmi sem sikerülhet. Nagyon bízom benne, hogy nem így lesz.

Te mennyire tudod alkalmazni az agykontrollt a mindennapjaidban? Sikeresen alakul a munkád?

Tudod én elvégeztem az agykontroll Ultrát is, és ez ténylegesen bebizonyosodott, hogy ami az agyadban van az meg is fog történni. Úgyhogy pozitívan kell mindenhez hozzáállni. Neked sikerülni fog a problémát megoldani, egyenesbe fogsz jönni.

Hidd el ez így van. Csak gondolj abba bele, ha valamilyen hibát elkövettél - és nem nagyon akarod tudatni a főnököddel, - biztosan arra fog rákérdezni. De ez azért van mert mindig ezen jár a gondolatod. Ő pedig vevő rá.

Mi minden költségünket minimalizáltuk és sajnos így sem jövünk ki. Sajnos van egy adag felhalmozott minuszunk, amit szinte nem lehet a fizuból visszaspórolni. Sorra mondogattam a páromnak a negatív gondolataimat a jövőről és bosszantott, hogy ő egy kicsit sincs megijedve.

Aztán a Tv2 naplón láttam egy riportot (akit érdekel átküldöm privibe) és rádöbbentem, hogy ha csak negatív dolgokkal táplálom magam akkor bizony úgy is lesz. Még most sem állunk túl jól,de minden nap arra gondolok, hogy megtaláljuk azt a lehetőséget amivel rendbe tudjuk rakni a dolgokat :))

Tovább vinném a fonalat, akkor jó egy család ha mind egyet akar. Ha mindent meg lehet beszélni, ha le is kell mondani sok mindenről akkor is megéri. Ha széthúzás van akkor megette a fene. Ennek egyik alapköve a szeretet. Ha van kiért vállalni a több munkát, akkor van túlélés, legalábbis én igy gondolom. Mi régen mikor még a lányom sokkal sokkal kisebb volt leültünk megbeszéltük, hogy az éven kinek mire van szüksége, kabát stb, és úgy osztottunk szoroztunk, hogy mindenkinek meg legyen amit szeretett volna, legyen egy kis tartalék, egy kis biztonság.

Nagyon jól jön most ha van valakinek egy kicsi földje, abba sok mindent meg tud teremteni, és már az is egy kis segitség. Nem kell azt a hagymát és egyebet megvenni.

Hát én így gondolkodom és gondolkodtam.

Régebben én taxi központoztam. Nekem bejött, persze éjszakánként minden második nap. Nappal a munkahelyem dolgoztam, másnap éjjelenként pedig központoztam. Nagy segitség volt. Palánta nevelés,

újság kihordás hajnalba, ebédkihordás, diplomamunka készítés, rajzolás, bébiszitterkedés,

most más nem jut az eszembe. De ezekhez két ember kell.

Valójában nem nagy dolog. Van egy söröző amit a cslád üzemeltet. -már nem megy az sem - lassan csőd. Én műkörmösként dolgoztam de fogynak a vendégeim is . A férjem most külföldi munkában gondolkozik ami azthiszem mindennek a végét fogja jelenteni. A házat ha én is itthagyom a szüleim képtelenek lesznek egyedül fizetni . Így is nagyon nehéz. Anyum és apu is beteg lett ,havi 20.000 kb amit a gyógyszertár visz el .

A folyamatos viták amikből voltak nagy veszekedések is felőrölték a házasságunkat is . Most tartunk ott ,hogy egymásra mutogat mindenki mert nem volt 100% -ig egyetértés a hitel felvételét illetően. Anyuék akarták -a férjem hallani sem akart róla. Eleinte tolerálta ,hogy igen csak meg kell nézni ,hogy mennyit tankolunk a kocsiba stb . Mostanra azt mondta ,hogy érzi ,hogy ő a következő akit visz a mentő. Ideges , feszült ,szeretne segiteni de itthon már nem lát kiutat -én örlödök a szüleim és a férjem közt.

Rémes, ahogy olvasom a soraitokat. Nem néztem az adatlapotokat, de gondolom mind fiatal vagytok még. És már ennyire reménytelennek érzitek, és keservesnek. Én nem is értem ezt az országot. Azt mondjátok, dolgoztok. Milyen élet az, ahol nem elég, ha mindkét szülő dolgozik (ill gyeden van a babával)??? Mennyit kellene dolgozni ahhoz, hoyg nem átlagon felüli, de legalább normális életet élhessenek a családok? Hogy ne a fűtészsámla körül forogjon a gondolatotok nyár elején? Borzasztó. :(

Én azt mondhatom, most még elevickélünk, de mi sem erre számítottunk. Tavaly októberben, a válság közepébe született a babánk. A párom autóiparban dolgozik. Volt idő, mikor elvették a fizu 20%-át. Azt nem adták vissza, csak az óráját emelték vissza heti 40-re. De örülünk, hoyg van munka. És ezt a mondatot használja ki mindenki! Mindenhol egyoldalúan döntenek a sorsunkról. Az állam, a munkáltatók.

Nem azt várom, hoyg hulljon az ölembe bármi is, de ha dolgozom, dolgozunk, legyen értelme, és ne a lyukakat tömködjük hónapról hónapra. Megtakarításunk nekünk sincs. Ha párom utcára kerülne, cudar világ lenne. És tudom, mi még szerencsések vagyunk.

Menj be a bankba, ne hagyd magad, mert ha elárverezik a kocsit (ami a legtöbb esetben azt jelenti, hogy mélyen a piaci ár alatt eladják) veled ugyanúgy ki fogják fizettetni, mintha nálad lenne.

Arra viszont sajnos fel kell készülnöd, hogy nem csak az elmaradt részleteket kell kifizetned, hanem egy halom "egyéb" költséget is.

Milyen területen vállalkoztok?

Mi is vállalkozó szelleműek vagyunk, de ez a válság elég pesszimistává tett.