Vallomások

A párom azt mondta nekem: "Zavar hogy az exem sokkal jobb csaj mint te"

Valamiért világvége hangulatom van. Még a családot sem bírom elviseli magam körül! Csendet és nyugalmat akarok, de ebben a családban lehetetlen! Elegem van!

Én nem kapok szívjelecskét, ami rosszul esik... kicsit!

Nem tudom eldönteni hogy a fiúkhoz vagy a lányokhoz vonzódom-e.

Az egész húsvétban csak azt szeretem, hogy nem kell dolgozni mennem!

Szeretem a húsvétot, készülődést, a fonott kalács illatát. Nárcisz, jácint virágillatát. A tavasz illatát imádom.

Már egy hónapja tartozom a szomszédomnak tízessel, jó volna ha elfelejtené, nem fogom megadni!

Soha nem szerettem főzni, de már megszoktam, nem utálom annyira.

30 éves vagyok, de még sosem voltam szerelmes. Igazából kapcsolatom se volt még, pedig igyekszem nyitottnak lenni. Normális kinézetem van, és nem tartom magam kelleténél válogatósabbnak se. Néha azt hiszem, valami baj van velem.

Nagyot csalódtam egy általam "barátnak" hitt tagban.

Emlékeddel én útra keltem. A múltat szívemben neveltem. Jövőnknek legyen a gyümölcse. Hazám és te, édesem.

Nagyon durván bekrumplistésztáztunk a gyerekkel vacsorára.

Sose csinálnék a gyerekemnek testvért. Nem akarnám tönkretenni az életét. Én még csak rossz testvérkapcsolatot láttam. Szerintem neki sincs szüksége rá, hogy egy kisgyerek akit ő nem akart elvegye az anyukáját.

Megmutattam a rendőröknek, hogy hol találják az öcsémet, és el is vitték.

Mikor Nutellát eszek boldog vagyok.

Utálom, hogy hirtelen haragú vagyok. Meg kell változnom!

Rakhattok felőlem kukoricára, nem érdekel. Minden napban csak az alvás az örömöm, és reggel bőghetnékem van ha ébredek. Be kéne vennem egy jó adag nyugtatót és itt hagyni mindent. Nem is tudom, hogy ki hiányolna. Senki.

A kolléganőim olyan prűdek, hogy csak na... Se kávé, se semmi, szerintem szexelni sem szexelnek:)

Megint rájöttem valamire, mostantól bunkó leszek, nem érdekel senki panasza, nyavalygása. Én mindig meghallgatok másokat, ha tudok segítek. Nekem most kisegít? sz....rám, hát ezután ne várjanak tőlem segítséget. Remélem be tudom tartani.

Nagyon sokáig egy férfi volt a legjobb barátom. 7 év után egy jóra sikerült "baráti" este után lefeküdtünk. Ennek 1 hónapja. Beleszerettem rendesen, de a pasinak lett csaja. Kihasználtnak érzem magam. Ő úgy tesz, mintha meg sem történt volna.

Ráírtam a pasira akivel szemezünk egy ideje.(Családja van, én egyedül a gyerekekkel). Azt írta "szenvedélyesen" nézem mindig. Térdepelj: ebből nem lesz semmi. Nem baj: lehet belőle valami.

Mostanában minden nap iszom. Sokszor gyógyszerre, mert annyira hiányzik a párom,aki elhagyott!!! El vagyok veszve nélküle. Full szerelmes vagyok bele.

Gyötrelem egy rémálomból úgy kijönni, hogy tudod, valóban megtörtént minden. Ilyenkor nincs nyugalom. Nem segít, hogy elszámolsz tízig.. Múlt éjjel megint a saját kiáltásomra ébredtem.

Nagyon szimpi az új kolléganő, de egy kicsit irígy vagyok mert még pont olyan lelkes mint én anno, és szomorú is vagyok, mert tudom, hogy később pont olyan letört lesz mint én, ha rájön hogy is mennek itt a dolgok.

Minek írjam neki, hogy SZERETEM ha másnak lájkolgat örökké.

Minden hirdetésben szerepel, hogy világos a lakás, nálam pont hátrány, mert kimondottan nem szeretem a nagy fényt, bántja a szememet, mindig hunyorgom tőle.

Utálom a nyarat. Nagyon csúnya a bőröm az arcomon, és nem szeretem, ha világítja a fény. Telet akarok. Sötétet. Elbújni.

Félek a terhességemtől, félek mi lesz ha megszületik, félek hogy fogok boldogulni kettőjükkel, félek nem marad elég idő a nagyra, félek eltávolodik tőlem....most nem értem, hogy vállalhattam be.

Én mondanám, hogy szeretem, de szeretném, ha ő is kimondaná.

Rettegek felhívni telefonon idegeneket.