Vallomások

Nem szeretem a bonyolult fagylaltokat, amelyek süteményt, desszertet vagy valamilyen fajta csokit utánoznak.

Későn hozzák az ebédemet, nem tudok elmenni oda, ahová akartam.

Már most rosszul vagyok az újabb hőséghullámtól! Lehet nem való nekem már a nyár, az egész egy kínlódás.

Nem tudom megnyitni a levelezési oldalt, de ma jön a segítségem, remélem!

Úgy érzem, hogy harmadlagos vagyok a kapcsolatomban. Az elején kiderült, hogy fontosabb a család minden apró-cseprő hóbortja, mint én. Fáj. Pedig mennyire reménykedtem ebben az egyben az életben. Újra kiújult a depresszióm...

2 hete ezt a hétvégét vártam, hogy páromat újra láthassam, mindent emiatt szerveztem át. Az anyja viszont csütörtökön szólt, hogy végig nála lesz vasárnapig, így teljesen áthúzta az egész programot. Most itthon sírok egész délután. Párom alig keres.

Anyám, sosem tett semmit a szépségéért, mégis jobb az alakja és szebb arcú, mint én 75 évesen.

Ha csak nem érik el kényszerítéssel, soha nem adatom be a koronavírus elleni vakcinát.

Villanyszerelő vagyok. Nem kötök úgy, hogy a megrendelőt megrázza az áram. Ha az orvos és ápoló meggyőződése, hogy az oltás ártalmas, akkor beadni etikátlan. Ez az én véleményem is.

Nem fogyasztok alkoholt, soha. Nem dohányzom, soha. Erre megkaptam, hogy sznob vagyok. Én nem vagyok talán tisztában a szó jelentésével? Vagy inkább az, aki ezt rám mondta?

Kihasználom a maradék időt, lehet hogy csinálok egy pár fenékmutogatós szelfit. 🤭 😯

Hogy is van ez? Az eü. dolgozók tömeges felmondása várható a kötelező oltás elrendelése miatt. Érdekes, ha tényleg sántít valahol ez a dolog, bennünket meg zokszó nélkül vakcinaztatok!? Haragszom rátok!

Szeptember, október, november a kedvencem, jó levelet gyűjteni, sétálni a jó időben. Várom. :)

Ne legyen ősz! Nem akarok fűteni, nem akarok reszketni, nem akarok kabátban mozgáskorlátozott lenni, nem akarom nézni a pandémia és egyéb dolgok ámokfutását! 👻

Ma már háromszor megszédültem a melegtől! Soha nem lesz vége! Legyen már ősz!

Ma reggel az uram megtáltosodott, akkorát szexeltünk, mint 20 évvel ezelőtt.

Ma megint voltam a piacon, de csak szilvát vettem. Nagyon szép, nagy szilvák, megeszem még ma a felét.

Nem tudok spórolni, mert sosem marad pénzem amit félretehetnék.

Százszor megkértem már, hogy ne a mi salátás kistányérunkban adjon enni a macskának. És most megint. Gyakorlatilag van közös a tányérunk a macskával.

Nagyon félek, hogy terhes vagyok. Holnapra várom, de most ezek nem premens tünetek. A párom nem örülne neki. Említettem, hogyan érzem magam és csak a vállát vonogatta. :(

Én is bírnám az átláthatatlan kerítést. Reggel kávézhatnék nyugodtan. :)

A fél unokatesómmal (csak a mamánk volt közös) csókolóztam először.

Nekem ő a születésnapi ajándék.

Felülvizsgálnám minden olyan szülő elmeállapotát aki nyilvános posztban, ezer feletti képeket posztol a gyerekeiről.

Nem eszem meg az erdőben szedett gombát. Senki tudásában sem bízok annyira. Csak termesztett, bolti gombát eszek.

Sokat gondolok rá az igaz, de tudok egyedül is Boldog lenni. 😉

3 hónapos combnyaktörés után már tudok pár métert segédeszköz nélkül is megtenni! Meg volt elégedve velem az orvos.

Megint rettentően sokat mászkáltam. Azt hittem, nem érek már ide.

Szeretnék átláthatatlan kerítést. Amint kimegyek a kertbe, megjelenik a szomszéd, vagy a gyereke. Ha nem állok le bájologni, én vagyok a bunkó...

Édesanyám szerint magamnak köszönhetem, hogy harminc éves koromra egyedül maradtam három gyerekkel.