Vallomások

Itthagyom, döntöttem. Elmegyek! Vár egy új élet!

Nem akarok Koponya MR vizsgálatra menni!😔

Alkoholista leszek holnap.

40+ vagyok. Új szakma, új, jól fizető munkahely, normális kollektíva, előléptetés, önbizalom. A magánéletem is rendbe fog jönni. Minden fájdalomért kárpótol az Élet hamarosan. Vigyáznak rám, úgy érzem.

Állandóan gúnyolódások célpontja vagyok.

Oltári lelkiismeretfurdalásom van. Elborult az agyam és olyat tettem, amit nem tudok meg nem történtté tenni.

Az apám egy alkoholista, aki sosem ütötte meg az anyámat, de lelki terrorban tartotta a családot. Nem tudom megbocsájtani, hogy nem hagyta el, amíg kicsi voltam, hogy normális gyerekkorom lehessen. Felnőtt koromra pánikbeteg vagyok és hipohonder. 😣

Tegnap nálam volt a menyem, nagyon örültem...

Szerintem alkoholmámorban töltöm a következő egy hetem.

A párommal különleges kapcsolat van közöttünk. Ő a legjobb barátom is. Véletlenül néztünk egymás után 9 éve egy pünkösdi fesztiválon.

Mindig balerinát játszom a Balaton parton.

Legszívesebben meghalnék most.

Legszívesebben elszívnék egy cigit és utána megennék egy nagy hideg görögdinnyét. Egyik sincs itthon. :D

Ha ilyen unalmas lesz a kapcsolatunk a férjemmel a jövőben is (én mindig mondom neki a problémáim), akkor el fogok válni. Gyerekünk is van. Önző vagyok?

Ma totál elegem van mindenkiből és mindenből.

Biztosan tudom (megálmodtam) a jövő heti 5 lottószámot. Jó pénzért megmondom. Várom a jelentkezőket.

Szörnyű gyerekkorom volt. A szüleim teljes mértékben alkalmatlanok voltak a gyereknevelésre.

Ma ingatlant néztünk nekem a szüleimmel. Apám mondta az ingatlanos pasinak hogy "közelíthetünk egymás felé" (alku) mire a pasi: "magához nem, max a lányához közeledek". Flörtölt, de bevallom: jólesett, hogy apám hallotta s látja:kapós lennék.

Imádok futni! Levegőn vagyok, új területeket fedezek fel, szabad vagyok, lenyugszom, elmélyülök, megerősödök, méregtelenítek és még fogyok is! Csak nyerek vele!

Jó lenne, ha 3 év múlva elmehetnék a nők 40-el nyugdíjba! Maradnék még néhány évet a munkahelyen nyugdíjasként. Már elfáradtam, mert valóban ledolgoztam ezeket az éveket, nem csak összeszedtem. De a szinte dupla pénz reménye még munkában fog tartani.

Éjjel nem ettem semmit!

A megszáradt ruháimat és a mindenféle textilt nem vasalom át. Kivételt képeznek csak az ünnepi ingek. Nem vagyok többet beteg, mint bárki más, aki mindent vasal. A család is egészséges. Így nem pazarlom az áramot sem feleslegesen.

A szomszédban a gyerekek napi 12 órát üvöltenek. Már nagyon unom!

Majdnem minden éjjel vele álmodom, vajon miért?

Vágyom már kapcsolatra, de az alkalmazkodásra már nem. Együttélésre sem. Sokkal tisztábban latok, hogy mindjárt 40 leszek.

A múlt heti volt életem eddigi legrosszabb hete, és még mindig nincs vége. Jó lenne felállni, aztán azt mondani, hogy elég volt, nem vagyok pofozógép, mindenki szálljon le rólam, aztán nézzen magába. De még ehhez is gyönge vagyok.

Most már csak magamban hiszek.

Sok embert megcsaltam már életemben, de most találkoztam olyannal, aki jó útra térített, vele szeretném leélni az életemet!

Annyira szeretném, ha fennmaradna örökre a szerelme irántam. 😢

Boldog vagyok, megjöttek a papírok! Végre megváltoztattam a vezetéknevemet, amit gyűlöltem! Általános iskolától kezdve végig csúfoltak, gúnyoltak, poénkodtak rajta! Még az ügyintéző is cinikus megjegyzést tett, de utoljára!