TŰZIFA mázsában vagy köbméterben

Az erdészetek csak m3-ben számolva értékesítik a rönkfát, legyen az ipari fa vagy tűzifa.

A kérdés, hogy miért lesz a m3-ből mázsa. Holott a mázsálás plusz feladat, ellenőrzése vevői oldalról szinte lehetetlen. Rejtély. Matematikai váltószám nem létezik a két mértékegység közt. Meggyőződésem, hogy a mázsában árult fa csak a vásárlók megtévesztésére alakult ki. Különböző trükkök alkalmazására ad lehetőséget.

Először is, aki mázsában árulja a fát, az csak is friss vágású fát fog eladni, melynek legalább a fele víz. Nem érdeke egy kereskedőnek sem, hogy tárolja a fát fajtától függően hónapokig, aztán amikor kiszárad, eladja mázsában.

Érdemes lemérni egy friss vágású rönköt, majd 6-8 hónap múlva megismételni a mérést. A fa súlya 42-45 százalékkal lesz kevesebb.

Ennyi vizet vesz meg a friss vágású, mázsában vásárolt tűzifával. A tűzifa kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások árlistája mázsás ár esetén nem tesznek különbséget száraz és nyers fa között, és az sem jellemző, hogy a telepeken 8-10-12 hónapig tárolják-szárítják a fát (erre sem hely, sem idő, sem pénz nincs), azaz szinte biztos, hogy a mázsában vásárolt fa nem száraz, azaz fűtésre abszolút nem ideális. Pont ezért annyira elterjedt nálunk az akáccal való tüzelés, mert vizesen az ég legjobban.

De mégis, hány mázsa egy köbméter?

Átlagosan vizes fa esetén, már ha mondhatunk egyáltalán ilyet, egy m3:

Akác: 5.5-6 q

Bükk, tölgy: 6.5-7 q

Gyertyán: 7-7.5 q

De ez attól is függ, hogy

- milyen fajta a fa

- hol termelték ki

- mikori vágású

- hol és hogyan tárolták

Ráadásul a fa súlya napról napra változik.

Sokan a mérlegjegyre alapozva állnak ki a súlyban vásárolt fa mellett. Érdekes adatok derülnének ki, ha lepakolás után újra leméretnénk az üres autót. Vagy csak jelen lennénk az autó fával történő lemérésekor. Bár erre nem sok kereskedő lenne hajlandó. Vajon miért?

A köbméterben való vásárláskor az ellenőrzéshez elegendő egy mérőszalag és egy számológép.

Sajnos a köbméteres eladásnál is vannak ügyeskedők. Az ömlesztett köbméternél, ami azt jelenti, hogy űrköbméterben mérve pakolják a fát (nem kirakva) a gépjárműre, fölpúpozott farakás tetejét mérik le. Ez természetesen nem adja meg a valós köbmétert. Kerüljük az ilyen helyeket.

A mellékelt képen látszik, hogy kellene ennek kinézni.

Ez az ömlesztett köbméter, ami nem összekeverendő a kirakott köbméterrel!

A kirakott kalodás fák esetében mindig a kaloda külső méretét veszik alapul. Ez bizony összességében jó pár centit jelent, és bizony előfordult már különböző trükkös „kereskedőknél”, hogy a kaloda közepe csak levegőt tartalmazott. Az átverések száma határtalan, a módszerek olykor hajmeresztőek.

Összegezve, fontos lenne olyan helyről tüzelőt venni, akik az év minden szakában ezzel foglalkoznak, ahol van raktárkészlet, nem szeptemberben vásárolják meg a fát, és adják el szinte másnap, ahova el is mehetünk megnézni, hogy mit veszünk, ahol bizonyítottan annyi fát veszünk, amennyit fizetünk.