Túl sok a cucc a házban

Tavaly megfogadtam, hogy a 2018-as év a selejtezés éve lesz. Most nem megyek bele, hogy nem csak a tárgyi dolgokra értem ezt, hanem ebben az évben "leselejtezek" az életemből például emberi kapcsolatokat is, amik megérettek rá és csak hasznom lehet abból, ha nélkülük élek tovább. De ez egy másik sztori. :)

SZÓVAL SELEJTEZZÜNK!

Mániákus rakosgató vagyok. Az "Ez még jó lesz valamire" szöveg minden héten elhagyja a számat, amikor elrakok valami kacatot későbbi felhasználásra. De ennek véget kell vetni! Gyakorlatilag kinőttük az otthonunkat, a sok holmi miatt már kényelmetlen és állandóan kupi van, mert semminek nincs már helye.

Először is tehát ezt a mondatot dobom ki a fejemből és helyette megpróbálom elsajátítani az "Ez már semmire se jó, kihajítom a francba" csatakiáltást. :)

TERVEZÉS

Mindennek alapja a tervezés, anélkül az életem csak egy káosz. Ha határidőket szabok magamnak, hogy meddig kell végeznem egy-egy helyiséggel, akkor hatékonyabb tudok lenni. Kitűztem minden hónapra egy nagyobb területet a házban. Beszereztem a szükséges anyagokat a megvalósításhoz.

Kellenek:

- papírdobozok

- légmentesen, szárazra zárható műanyag dobozok

- szemetes zsákok

- zárható vastagabb zsákok

- alkoholos filc a feliratozáshoz

TECHNIKA: NÉGYES CSOPORTBONTÁS

Négyfelé osztok minden dolgot:

1. megtartható cucc

2. eldobandó cucc

3. elraktározandó cucc

4. elajándékozandó/eladható cucc

1. Megtartható cucc

Ide kerülnek a mindennaposan használatban lévő holmik. Ha a rendet is fent szeretnénk tartani - ráadásul gyerekek mellett - , akkor el kell érni, hogy ezeknek a tárgyaknak legyen állandó helye, ahová használat után visszatesszük őket. Tehát a válogatással nem ér véget itt a feladat, a lakás újraszervezésének kell követnie.

2. Eldobandó cucc

Itt kell erősnek lennem és az évek során felhalmozott kacatokat ki kell hajítanom. Nagy levegő és kidob. A gondolatokat, hogy mit tudnék vele kezdeni még, el kell nyomni magamban. Nem mondom, hogy nem jöttek jól az elraktározott motyók néha... Például mikor a gyereked reggel negyed nyolckor közli, hogy - Anya, jaj, kicsi papírdobozokat kell ma vinnem ma technika órára! Akkor te nagy nyugalommal beleveted magad a lomok közé és széles vigyorral hozod a zsákmányt. :)

Ennek vége, nem lehet mindent eltenni és kész!

3. Elraktározandó cucc

Nem szabad mindent kidobni. Egyrészt vannak, amiket emlékbe szeretnék eltenni, vannak, amiket pedig kötelező megőrizni x évig. A gyerekeim rajzaiból szeretnék egy nedvességtől mentes műanyag dobozba archiválni, hogy amikor majd nagyok lesznek, legyen mihez nyúlniuk emlékezni. Az alsós füzeteikből is teszek el, ugyanilyen célból. Ilyen dobozokba kerülnek a különböző iratok is, nagyon remélem, hogy nem lesz bajuk. Ezeket a dobozokat ugyanis a padlásra szánom, ne kelljen kerülgetni, hiszen nem nyitogatnánk őket szinte soha.

Feliratos zsákokba teszem azokat a jó állapotú, de kinőtt ruhákat, amik még a kisebb gyereknek kellenek majd. Érdemes ezeket évszak és méret szerint külön zsákba válogatni, és nagyon fontos, hogy a feliratból akár egy, két év múlva is rájöjjünk, melyik zsákhoz kell nyúlnunk, ha mondjuk fürdőnadrágot, vagy overálkesztyűt keresünk a kisebbnek.

Nekem sok kreatív holmim van. Ezeket most papírdobozokba válogatom és mindent feliratozok. Nem dobok ki olyat, amit pénzért vettem, de még nem használtam fel, csak akkor, ha beszáradt, tönkrement, stb. Remélhetőleg lesz még olyan időszak, amikor több szabadidőm lesz ezek felhasználására. Szerencsére a színes kartonok és egyebek nem romlanak meg. :)

4. Ajándékozásra és eladásra szánt holmik

Akinek van gyereke, tudja, micsoda mennyiségű ruha tud felhalmozódni. Az ember sokáig nem tud elszakadni a cuki kis babaholmiktól, akkor sem, ha nem szeretne már újra gyereket vállalni. Nekem évekig tartott ez a szakasz, egyszerűen nem tudtam túladni a rugdalózókon, kis kardigánokon. Úgy érzem, most végre eljutottam arra a pontra, amikor sikerül. Néhány kis kedvenc darabot szépen becsomagolva elteszek emlékbe, vagy az unokáknak. Ugyanígy járok el a játékokkal. A többinek sajnos már mennie kell, nincs több hely elraktározni őket. Egy részét ismerősök között el tudom ajándékozni és felvettem a kapcsolatot a védőnővel is az ügyben, aki a helyi anyaotthont javasolta. A többit ott fogom leadni. Amik már használhatatlanok, azok a kukába kerülnek.

Akinek van türelme a darabonkénti fényképezéshez, az ügyesen el tudja adni még az internet segítségével a kisruhákat, nekem sajnos ehhez nincs idegzetem. :)

Nagyon fontos tapasztalat! A selejtezést nem lehet a gyerekek jelenlétében végezni, hacsak nem akarsz spontán agyvérzést kapni! :) Egyrészt valami furcsa oknál fogva, az évek óta nem használt játékok képesek a világ legérdekesebb tárgyaivá válni, amint az elajándékozandó dobozba kerülnek. A 16 hónapja kézbe sem vett plüss rögtön átlényegül a gyermek szemében és pillanatok alatt lesz a legfontosabb alvóka a föld kerekén...

Ki érti ezt?! Mi nem, de szülőként már rég lemondtunk a logika kereséséről... :)